Ha egy 9 éves autista gyerek azt mondja ebéd közben teljesen komolyan, hogy....?

Én egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy komoly baj van a háttérben, de abban igen, hogy szakembernek kéne foglalkozni a lányoddal. Az ismerős pszichológust kérdezd meg, hogy kit ajánl. Én nem arra gondolnék rögtön, hogy pszichopata, hanem arra, hogy valamilyen konkrét problémáját megfelelő segítség hiányában nem képes rendezni.

Az, hogy az autisták ne lennének képesek érzelmekre vagy empátiára, nettó hülyeség. Autistáknak ne mondjatok ilyeneket mert nagyon sértő. (Nyilván a legsúlyosabb esetek között lehet akire igaz, de egyáltalán nem általános.)

9 éves, milyen gyakran foglalkoztatja ez? Nem kedvel SENKIT? De tényleg senkit, vagy mi?

Az enyém utálta a kövér beszólogatós buta gyereket a volt osztályából. Mondta, hogy szeretné, ha meghalna. Elsőre nem érdekelt, másodszorra már rászóltam, de néha feljött(amikor piszkálta a gyerek). Na akkor eljátszottam a gondolattal, hogy megöljük. Semmi extra, mondtam, hogyha nagyon utálja és tényleg ilyen rossz, fogjuk a mérgező virágot az utcán, belerakjuk sütibe, megkínálja vele, és akkor nem lesz többé, meghal. Az elején tetszett neki az ötlet, majd mondtam ilyeneket: Jó lesz, mert akkor képzeld el, hogy egyik nap nem fog bejönni. Ott lesz a helye üresen, először senki sem fogja tudni, hogy miért hiányzik. Örülni fognak neki, hogy nincs, majd másnap már kérdezgetik, hogy mi van vele. Nem lesz ott senki, akinek egyes a dolgozata, a másik gyerek lesz a legbutább az osztályban. Szép lassan mindenki elfelejti, miket mondott, hogy ő volt a legerősebb, elfelejtik a hangját, hogy hogy néz ki, ki is volt az, majd véletlen megtalálják az ottfelejtett cipőjét és senki se fogja tudni, hogy kié.

Valami ilyesmit mondtam, elég hamar elsírta magát és iszonyúan bánta a dolgot, soha többet ilyen nem jött fel nála, megfontolja miket mond(már csak utálkozik:)

Azt tudom, hogyha rossz történik az enyémmel, hajlamos kivetíteni minden hasonlóra, pl nem akar odamenni, ahol rossz történt, vagy más közelébe menni, akivel korábban sérelem érte(régen nem volt egyáltalán megbocsátó, tartogatta a sérelmeit hónapokon át). Illetve végletes volt nagyon, és a saját sérelmeit súlyosabbnak élte meg, mint másokét. Kivéve, ha valakivel szimpatizált, akkor az ő sérelmeit is személyes sértésnek vette:)

Én javaslok pár nevelő célzatú filmet, könyvet, ami megsíratja és elindít benne érzelmi folyamatokat. Az enyémet is rakta ki klinikai szakpszichológus, személyes tapasztalat, hogy a legtöbb "szakember" nem ért ahhoz, amit csinál, más meg a pályára termett, de nincs megfelelő végzettsége(prekopcsilla), így észreveszik és támogatják szakemberek.

Én jó klinikai szakpszichológust javaslok, nem ilyen jöttment bölcsészt a szakszolgálatból, oda az kerül, aki futottak még kategóriás. Nálunk is vacak volt a fejlesztősdi. MAGÁNBAN keress dokit, vagy szerezz olyan lakcímet, amihez híresebb körzetes gyermekpszichiátria tartozik, senki sem fogja lecsekkolni, hogy tényleg a vadaskerthez, a bethesdához vagy a heimpálhoz tartoztok e, vagyis ott éltek-e, elég a lakcímkártya, ha ismerős bejelent. Ne hagyd annyiban, ha nincs pénz, oldd meg okosan, hogy a legjobb állami támogatás járjon neki. A szakszolgálat nem ér semmit, csak a tanulási zavaros gyerekeken tudnak segíteni valamennyit, de inkább az elhanyagoltakon segít.

Egyébként ha történetet él át, nézve vagy olvasva, fejlődik lelkileg és elég erről beszélni, így egy rész neked könnyebbség.

Síratós gyerekfilm a híd therabítia földjére, az enyém hamarosan meg fogja nézni, 10 éves.

Amúgy saját tapasztalat alapján minden furcsa viselkedést autizmus alá sorolnak, inkább az a gond, hogy pszichopaták, adhdsok, autik, más érzelmi zavarosok, személyiségzavarosok, sima "sérültek", beszédproblémások, mind mind autizmus alatt futnak, ha már eltérés van a kommunikációban, szociális kapcsolatok terén(ezen mindig sokkot kapok, hisz a kommunikáció alapja a szociális kapcsolatoknak) és a rugalmas viselkedés terén(ez is marhaság, mert az első kettő hatással van a viselkedésre, aki nem tudja rendesen kifejezni magát, gondja van a barátkozással, mert nem tudja megértetni magát, az nyilván nem fog rendesen viselkedni), egyből auti.. Sőt, aki túl értelmes, vagy nem annyira értelmes, náluk is mindegyik gondot okozhat, mert vagy őt nem értik, vagy ő nem ért..

Namindegy. Szóval engem nem érdekel ki mit mond, te is tapasztaltál jósok dolgot, a gyerekem érdekelne, kinek milyen tapasztalata van vele, ez alapján én leszűrnék valamit és az alapján keresgetném neki a legjobb megoldást, fejlesztősdiben is. Pedagógus vagy, tudod te is, hogy sokan alkalmatlanok a szakmára, mégis lediplomáztak, nem is értem, hogy gondolhatod, hogy majd egy gyógyped vagy egy pszichológus mindig kompetens lesz.. pláne ilyen szubjektív megfigyeléseken alapuló dolgoknál. Cseréld le, ha nem ért hozzá. Az egyik egyből észrevette az én gyerekemen, hogy rájátszik és a semmin szenved(teátrális viselkedésű), a másik babusgatta érte, mert szenved szegény, ne adjunk neki megterhelő feladatokat 7 évesen, mint a széken ülés 5 percig:D.. szrt sem tudnak..

Az embert nézd, és azok közt válogass, akik a nehezebb esetekre szakosodtak, legalább az érdeklődésük meglesz abba az irányba, de ott is válthatsz nyugodtan. Szóval klinikai szakpszichológus lesz a ti embereket, a gyereknek meg sok érzelmileg mély és felkavaró filmet és könyvet adj, mint a kincskereső kisködmön pl. Az enyém a falnak vágta, mikor meghalt a kislány az elején, és azt mondták a tesóra, hogy nem jó gyerek már, mert nem osztozott és ezért nem szól a körtemuzsika. Szép lassan nekiállt, nem hagytam, erőltettem, most tök jól beállt, idilli az életünk majdnem mindig. Ismerősi körben sokan sokféleképpen jártak, van szociopata kissrác, aki lop, csal, hazudik és kikészít mindenkit, sehol sem tűrik meg 10 évesen, de ő is auti kód alatt fut.. van, aki pl taposta a rovarokat, verekedett, ő viszont 10 évesen egésznapos a suliban és bírják, nagyon érzékeny lett. Az enyém dühkitöréses volt és hol túlérzékeny, hol érzéketlen, most ő is tök rendben van, már szeretik a suliban is.

Ne csak beszélj vele, had éljen át helyzeteket történetek alapján, és utána beszéljetek!