Autista gyerekek szülei, hogy bírjátok ezt elviselni?

Bocsi hogy ide pofátlankodok, az én gyerekem nem autista, de nagyon érdekel a téma, ahogy a pszichológia más területei is. Néztem videókat de én nem látok az autistákon semmi kiemelkedően furát. Láttam olyan videókat ahol repkednek vagy forognak autista gyerekek.

Van egy szeringem aspergeres kollegám akivel nehéz együtt dolgozni de azért a társadalom része és éli az életét ő is.

Van olyan, aki erre képtelen? Van olyan fokú autizmus? Ezt hogy kell elképzelni? Testileg mellé egészséges teljesen? De akkor mik a tünetek, ami miatt mondjuk valaki gondozásra szorul? Nem tudom elképzelni a dolgot, ha valakinek van "kedve" le tudja írni?

23!

Nézd meg ezt:

[link]

Meg ezt:

[link]

Ők súlyos autisták. Egész életükben gondozásra szorulnak.

[link]

Elég csak beírni a youtube keresőjébe hogy "severe autism".

Enjoy.

[link]

Van még. Kell?

Az autizmus egy spektrumzavar. Az enyhe fokú autisták inkább csak furcsák. Sok minden furcsaságukat megtanulják idővel kezelni, így be tudnak illeszkedni a társadalomba. És valószínűleg szenvednek attól, hogy a környezetük nem érti őket, és a hagyományos nevelési elvekkel próbálták őket "betörni" gyerekkorukban.

Minden ilyen kérdésre jön egy-két ilyen ember, aki meg van sértődve a szüleire, és a világra, hogy nem értik meg őt. Hát pont ez az autizmus. Magának való, azt is jelenti. Elvárná, hogy az egész világ hozzá alkalmazkodjon, és nem érti meg, hogy ez miért nem működik. Egyébként aki ide jön, és itt kommentelget, az nyilván nem az a fajta, aki miatt a szülők annyira ki vannak borulva. A súlyosabb fokú autisták még önellátásra is képtelenek.

Az ilyen típusú emberekkel valóban nem lehet egy normális családnak együtt élni. Barátnőm fia autista, sajnos elég erősen érintett. Ők próbálnak normális életet élni, amennyire lehetséges, és pont emiatt vannak komoly gondok. Van egy normális öccse. A fiam a barátja. Ha odamennek játszani, az autista fiú időnként túltöltődik ingerekkel. Ilyenkor körberohangál a házban, lever mindent, mindenkihez mindent hozzávág. A lányomat múltkor egy csavarhúzóval támadta meg. (Azóta nem voltunk ott.) Olyan is volt, hogy a fiamék játszottak a szobában, erre odajött a fiú, és rájuk vizelt. Gondolom így akarta kifejezni, hogy neki nem tetszik, hogy ott vannak. Egyébként nem beszél. Értem én, hogy neki is vannak érzései, és ezeket mind azért csinálja, mert zavarja a körülötte lévő gyereksereg.

De ezt kell kiállnia egy normális családnak? Egy normális kisfiúnak, aki csak próbál a barátaival játszani?

Akkor a testvére soha ne fogadja a barátait, csak üljön mindenki az elsötétített szobában, hogy nehogy megzavarják az autista köreit? Én már rég intézetbe adtam volna, őszintén megmondom.

#28 Érdekes, hogy leírod, hogy ez egy spektrumzavar, de rögtön utána olyat írsz, hogy "enyhe fokú autista". Ezek szerint még mindig nem érted, hogy mi az a spektrum.

A furcsaságról meg magának valóságról csak annyit, hogy kívülállóként ti ennyit láttok belőle.

Ja, és a legkevésbé sem várjuk el, hogy a világ hozzánk alkalmazkodjon, azt várjuk el, hogy ne kezeljenek úgy, mint aki nem emberek közé való. Azt várjuk el, hogy mindenkinek legyen helye a társadalomban, még akkor is, ha ez neked borzalmasan hangzik.

Tisztában vagyok vele, hogy mi az a spektrumzavar. A lányomnak is volt autista osztálytársa, és ismerek több olyat, aki integrált iskolába jár. Ismerek sajnos erősen érintett gyereket is.

Ha undorító, ha nem, az ember is egy emlősállat. És teljesen evolúcióellenes, hogy 3 vagy több egészséges ember életét lehetetleníti el egy autista. Szerintem nem undorító dolog azt mondani, hogy szeretnének normális életet élni. Inkább az a képmutatás, aki ilyenkor állítja, hogy ezt mekkora örömmel csinálja. Szerintem a családok 90 %-a beadná intézetbe az ilyen gyereket, csak nincs elég intézet.