Mostoha gyerek viselkedéséről mi a vélemény?

Mondjuk a mostohagyereket sem kötelező szeretni, es ha szereti az ember (en pl szeretem a párom gyerekét), még akkor is nehéz kitalálni hogy szeressük jól, illetve lehet hogy egész más a temperamentumunk, gyereknevelési stílusunk, a határokat is nehéz megtalálni.

Nálunk a nagyfiú meg a pici lány igen csak szeretik egymást, de mi ezt nem vártuk el, sőt picit meg is hat mindkettőnket, másrészt nàlunk 12 év a korkúlönbség, amikor született a lányunk, már 10 éve "el voltak válva", ráadásul egyetértésben és balhèk nèlkül váltak el, szóval ez is más, nálunk talán a hamu alatt sincs indulat vagy keserűség a két családban egymás iránt.

Lehet, hogy Nálatok sokkal több a feszkó, és én megértem, Téged mi bánt, de azt kellene látni, hogy amit csinálsz, olaj a tűzre.

Jó lenne, ha a lány megosztaná a fagyiját, de ez simán lehet egy reakció már, hogy tüntetően maga eszi meg, márpedig Ti felnőttek alakítottatok ki olyan lègkört, ahol így reagàl.

Ezt nem lehet ilyen morális lelki fröccsös módon rendezni a lannyal, mert valójában nem hibázott, hisz a sajátjából nem adott, viszont így egyben minden, amit leírsz, elég nagy feszkót tükröz a családban, amit a felnőttek felelőssége rendezni,.és esetleg ez esetben lenne jobb a féltestvérek viszonya. De lehet, nem lesz jobb semmitől sem.

A helyetekben egy jó családterapeutát keresnék, hogy közted meg a párod között rendeződjön a helyzet. A Te érzéseidet is kellene kezelni, mert ez is tényleg borzasztó érzés lehet, hogy a szűk családon belül, a Te otthonodban, amit nyilván Te meg a párod tartotok fent, a gyerekedet ne szeressék. Ez akkor is jogosan fáj, ha a nemszeretéshez is joga van a másiknak.

Kérdező, borzalmasan csökönyös vagy.... Fájdalmasan csökönyös, mint egy öszvér.

Te vagy a felnőtt? Te vagy a bölcsebb? Te vagy az okosabb? Igen? Akkor szedd már össze magadat.

Olyan pitiáner dolgokat hordtál itt össze, hogy az valami egészen fájdalmas és nevetséges (a végén már át pörgettem, mert az olvasásába is belefáradtam..). Chips, meg fagyi drámán pörögsz? Na nemár.

Rengeteg sok frusztráció van benned és ne mond, hogy nem utálod azt a kislányt. Ezt senki nem fogja bevenni, főleg amilyen ortó stílusban írsz róla már az elejetől kezdve. Zabál, tömi magát, irigy és még sorolhatnám. Valami egészen elképesztő stílusod van. Szégyeld magad.

Itt veled van a gond. Légyszíves, állj már meg egy pillanatra, végy egy mély levegőt, üsd magad arcon, de jó erősen, és viselkedjél már végre felnőtként. Az vagy?

Felesleges dolgokon pörögsz. Mit vársz, majd a férjed utálni fogja a gyerekét, mert nem osztja meg a fagyiját? Az, hogy neked mi volt megszokott gyerek korodban és neked mit tanítottak a szüleid az osztozkosásról, az a lőtéri kutyát nem érdekli. Ez egy másik kor, másik ház. Fogd fel. Én anyám mániája is ez volt. Mindenen osztozkodunk, különben irigy kutya vagyok. Soha nem volt semmi, ami sajátom lett volna. Ja, és anyám is leragadt 1980-ban. Annyira makacsul ragaszkodott a régi, jól bevált, jól betanult mintákhoz. Tönkre is vágta vele a kamasz koromat, de rendesen.

Neked kell a fejedben le rendezni ezt a dolgot, mert itt a feszültséget te magad generálod. Most gondolj bele. A 15 éves kislány jön, megy a két háztartás között. Mindenhol más a szabály, más a hárpli, más miatt kattan el anyuka, vagyunk ők, meg vagyunk ti, én házam, te házad, itt se vagy családtag, de ott se, sehol sincs úgy igazán otthon az ember. Lehet az anyja is ilyen kényszeredett, mint te és csaj az elutasítást látja.

Komolyan mondom, szedd össze magad. És kérj segítséget, ha nem tudsz ezen túllépni. Felesleges, értelmetlen, abszúrd dolgokon idegesíted magadat és a családodat. Rossz helyen van neked a hangsúly.

Mondjuk azért ne haragudjatok, de amit a nagylány csinál az étellel az durva. És nem, itt most nem az irigységre célzok, de a bulémiások szokták a takaró alá eldugni az ételt, meg titokban a szobába be vágni egy fél doboz fagyit, hogy más ne lássa.

Kérdező, biztos vagy benne, hogy nincs evészavara a lánynak?

valószínű, ha a kérdezővel viselkedne így a kamasz, átlépne rajta, de a gyerekével csinálja, aki ráadásul kisebb is nála sokkal! Ne mondjátok már nekem, hogy normális!!! Nem hiszem el, hogy ennyire 0 empátiával vagytok megáldva, hogy nem fogjátok fel, nem tudjátok beleképzelni magatokat egy kisgyerek helyébe, aki szeretne fagyit enni, de közli vele a másik gyerek, hogy nincs, majd leül és betol egy dobozzal egyedül, a kicsi szeme előtt! ez nem más, mint gonoszság! Gondolkodjatok már...

(épp ma mondta a párom, hogy fel kellene már fogjam, hogy valóban vannak idióta emberek, akik szentül hiszik magukról, hogy ők az úristen, közben meg egyszerűek, mint egy faék... sajnos én még mindig nehezen fogadom el, hogy valóban vannak ilyen primitívek, de most egyesek megerősítették ezt...)