Ha terhes lennél, de nem tudnád felnevelni rendesen a gyereket, akkor hajlandó lennél megszülni és örökbe adni?

Az örökbeadó anyák nagyon bátrak és önzetlenek!

Felnézek rájuk, mert merik az életet választani. Ők a gyermekük szükségét képesek a maguk szüksége elé helyezni. Ezek az emberek gondoskodó, felelősségteljes felnőttek, akik képesek egy krízishelyzetben rövid- és hosszútávon is gondolkodni.

Ne úgy nézz az örökbefogadásra, hogy azzal a gyermeked valaki másnak adod, vagy elhagyod. Gondolj rá úgy, mint egy tervre, amit gyermeked jövőjére nézve készítesz. Például Reese Witherspoont is örökbe fogadták. Kevesen tudják, hogy manapság már a biológiai anya választhatja ki, melyik család nevelje a gyermeket. Megnézheted, hol fog lakni, és hogy biztosítva lesznek-e azok a dolgok, amik számodra fontosak, hogy a gyermeked megkapja őket. A vér szerinti anya dönti el, milyen információt oszt meg magáról, illetve mennyire szeretne részt venni a gyermeke életében. Arra is lehetőség van, hogy levelet, csomagot küldjön, évente fényképet kapjon. Persze csak ha akar.

38#

Ha nem igaz, hogy ezen a téren alapvetően a környezeti hatások tükröződnek jobban akkor mi igaz? Például a city-journal cikk amit küldtél konkrétan 40%-ban határozza meg az öröklött tényezők hozzájárulását. Tehát nem determináló tényező, csak közvetett módon hajlamosíthat ami mondjuk érdekes, most hallottam róla először. Azért annyit kiemelnék ezekből, hogy a világnézet egy kisebb szeletében tudtak kimutatni ilyen összefüggést, ezen belül az embert ez a hajlamosítás nem két végpont valamelyikére mozdítja hanem egy szélesebb spektrumon mozgatja mert azért a legtöbb ember eszmerendszerében liberális és konzervatív elemek valamilyen arányban keverednek. A másik hogy ez tudományos szempontból egy kibontakozóban lévő elmélet, irányzat amit számos kritika is ért, főleg módszertanát tekintve. A tudományos életben nem úgy működnek a dolgok, hogy valamit megírunk és az úgy van, hanem elég sok kérdést kell tisztázni hozzá. Én például kíváncsi leszek, ha ez a téma is fókuszba kerül egyszer mivel magyarázzák majd konzervatív, autoriter eszmék térnyerését majd liberális, demokratikus politikai fordulatokat egyes időszakokban. Mondjuk a 20. századi német példán keresztül, amit valószínűleg nem markáns genetikai sodródások okoztak. De ez már nagyon off-topic. Annyi a lényeg, hogy azért ezek a cikkek is arra erősítenek rá, hogy az hogy én liberális vagyok akkor valszeg anyu is az... hát ez nem feltétlen így működik.

A felettes énről csak annyit hogy a legtöbb tanult elem annyira beépül, hogy a legtöbb ember az énje szerves részének éli meg. Én amit példának hoztam fel azt pozitív példának hoztam, úgy érzem ezek a tanult minták az örökbefogadó anyukámtól az előnyömre váltak. Vannak káros minták is, amiket nehéz felülírni, de azok jöhetnek ugyanúgy akkor is ha biológiai szülők nevelnek fel, és szülőktől függetlenül a társadalom irányából is.

Felelősség alatt nem egészen ezt értettem. Felelősség nem csak az, hogy én csinálok valamit ami a másik szerint helytelen és akkor odajön az ősember és fejbevág a bunkósbottal. Meghozni egy döntést felelősséggel jár, a felelősségre vonás nem csak kívülről, hanem belülről is lezajlik hogy hogyan az teljesen szubjektív. Ugye itt többen konkrétan kifejtették, hogyan éreznének ha így vagy úgy döntenének. És ez az adott döntéssel járó felelősség része, és erről gondoltam hogy ennek az elkerülése nem a "gyerek érdekéről", jólétéről, akármiről szól.

"elvi szinten sem gondolom azt, hogy a szülő jobban tudná, mi a gyerek érdeke, mint a gyerek saját maga."

Azért azután hogy onnan indultunk, "abszolút nincs igazad" jó látni hogy végső soron valahol egyetértünk.

#43 tudod az a helyzet, hogy a liberális-konzervatív tengely az emberek töredék részét fedi le, tipikus elitértelmiségi (ez nálam szitokszó:)) attitűd valójában ha egy tanulmány csak ezeken belül vizsgálódik. (például engem se, én magamat marxista-anarchistaként definiálom, ami tökéletesen elhelyezhetetlen a lib-konzi tengelyen. "Én például kíváncsi leszek, ha ez a téma is fókuszba kerül egyszer mivel magyarázzák majd konzervatív, autoriter eszmék térnyerését majd liberális, demokratikus politikai fordulatokat egyes időszakokban. Mondjuk a 20. századi német példán keresztül, amit valószínűleg nem markáns genetikai sodródások okoztak. " - na, ehhez például sokkal szélesebb merítéssel kell dolgozni, mert a populizmus sem helyezhető el a lib-konzi koordinátarendszerben.

"örökbefogadó anyukámtól az előnyömre váltak. Vannak káros minták is, amiket nehéz felülírni," - ugye, ez tökéletesen relatív... engem pl az, hogy népszerű legyek, mindig is jobban érdekelt bármiféle karrierizmusnál, vagyonszerzésnél, konzi családi idillnél - életem nagy csalódása volt, hogy az az út, amit az örökbefogadó szüleim forszíroznak, az bizony a "polgári-konzi családi idill"-hez vezetne, amit biztosan nem akarok magamnak. Úgyhogy aki az utóbbi témákban nyomott, az egyértelműen kártékony volt számomra, annak dacára, hogy a közmegítélés ennek a fordítottja adott esetben.

"Felelősség nem csak az, hogy én csinálok valamit ami a másik szerint helytelen és akkor odajön az ősember és fejbevág a bunkósbottal. Meghozni egy döntést felelősséggel jár, a felelősségre vonás nem csak kívülről, hanem belülről is lezajlik hogy hogyan az teljesen szubjektív. " - na ez az, amiből a világon semmi haszna nincs a meghozott döntés kárvallottjának, adott esetben a megszületett gyereknek. Márpedig mi értelme lenne az igazságtételnek, ha nem az, hogy a kárvallott jobb helyzetbe kerüljön, mint a kárt okozó. (v.ö. római jog)