Ha terhes lennél, de nem tudnád felnevelni rendesen a gyereket, akkor hajlandó lennél megszülni és örökbe adni?

Szèp dolog, ha valaki képes arra, hogy szülés után lemondjon a gyerekéről, hogy annak jobb élete legyen. Én erre nem lennék képes. Ha már úgy döntök, hogy nem vetetem el, semmi körülmény között nem adnám másnak.

Ha nem tehetném meg, inkább abortusz.

Én sem támogatom, de nem is ellenzem, mindenkinek a privát autonómiája hogyan dönt és milyen érzései vannak ezzel kapcsolatban. De...

Azt nagyon álszentnek találom, hogy az emberek azzal érvelnek hogy a gyermek életére való tekintettel választanák inkább az abortuszt, ahelyett hogy egyszerűen kimondanák hogy nem vállalják ezt a felelősséget, ez nekik személy szerint sok. Ez is érthető, csak ne ilyen "gyermek érdeke" maszlaggal takarózzunk. Nem, mint ahogy azért pár ilyen jellegű hozzászólásban is megfogalmazódik azért, ez a te érdeked, neked így könnyebb. Az élet egy orosz rulett ha örökbe adod, ha nem. Biológiai szülők mellett is legalább olyan rossz lehet az élete mint örökbefogadók mellett. Persze a kontroll érzése erősebb előbbi esetben, és mindenki szeretné jó szülőnek érezni magát de ha így is van sem csak ezen fog múlni a gyermek sorsa. Hogy mi a gyermek vagy születendő gyermek érdeke az a fenti esetekben előre senki által nem látható, egy ilyen soktényezős összefüggésben nem is igazán kalkulálható. Önérdekből is lehet legitim döntéseket hozni, nem kell mindenképpen más érdekére hivatkozni hogy elfogadhatóbbá tegyük magunk/mások számára.

"valójában sokkal inkább arról van szó hogy a döntéshozónak melyik a könnyebb választás." - na, akkor elárulok egy titkot... nekem férfiként secko-jedno, hogy a partnerem abortáltat vagy örökbe ad, egyik esetben sem leszek megnevezve apaként (ugye olyan örült nő nincs, aki megnevez apát örökbe adás esetén, hisz onnantól az ő beleegyezése nélkül nem adhatja örökbe, abortusznál meg nem is kérdi senki...), gyermektarha egyik esetben sincs, tehát engem nem fűz semmiféle személyes érdek egyik irányhoz se. Viszont:

"Amire próbáltam rávilágítani az pedig, hogy ez nem érv ellene. Biológiai szülők mellett is legalább ekkora "orosz rulett" az élet." - ez meg így abszolút nem igaz... ugye ez esetben a vérszerinti szülő az ember saját maga, és tegyük fel, hogy önmagát jobban ismeri, mint egy vadidegent. Másfelől van az a fránya genetika, ami vérrokonok esetén jóval nagyobb eséllyel kompatibilis, mint idegenek esetén. Maradjunk a saját, megélt példámnál... ugye engem se védett meg senki soha, hogy ne akarják az örökbe fogadó szüleim rámerőszakolni a saját polgári-konzervatív eszményeiket, amitől én pestist kaptam... na ezzel szemben a vér szerinti anyám, aki ugye megszült 16 évesen, nos valszeg pont úgy áll a "polgári-konzervatív eszményekkel" mint én magam... sőt, súgok valamit, az én gyerekem is nagyjából úgy áll, mint én... ez a genetika... ami ugye messze nem csak a külső tulajdonságokban mutatkozik meg.

Elárulhatsz akár több titkot is, itt ismét a szövegértésen csúszott el a dolog ugyanis nem beszéltem "érdekről" a döntéshozó szempontjából, főleg nem olyan értelemben ahogyan ezt tálaltad. Mint ahogy a válaszokból is kitűnt, akik az örökbeadás ellen érveltek különböző lelkiismereti okokra hivatkoztak, miszerint lényegében nem tennék ki ilyen kockázatnak a már megszületett gyermeküket. Amire próbáltam rámutatni hogy ez az érvelés szerintem miért hibás, ebből a szempontból teljesen mindegy hogy férfi vagy, vagy sem.

Súgnod pedig nem kell semmit, én írtam a 27#-et, engem is örökbefogadtak, mellesleg én nem csak valószínűsíteni és elképzelni tudom hogy milyen a vér szerinti anyám hanem személyesen ismerem is. Hogy, hogyan jön ide a politikai nézet azt nem egészen értem azért én még olyan tanulmányt nem láttam ami szerint a politikai nézetek közti különbség korrelál a genetikai távolsággal. Tudomásom szerint az ilyen értékek, nézetek alapvetően jobban tükrözik a környezeti hatásokat amit persze részben serdülőkorban felborítunk, aztán jó esetben eredményesen konszolidálódik a helyzet. Na erről most nem fogok cikket írni, nem is az én kompetenciám de mondjuk az én politikai nézeteimnek köze sincsen a biológiai anyáméhoz aki kb. laposföld-hívő és ha nem tanultam meg volna letojni az ilyen agymenéseit már szétszedtük volna egymást. Ellenben többször kaptam magam azon, hogy egy az egyben azokat a gondolatokat mondom vissza amiket nevelőanyám nevelt belém, akár a költekezés akár a munkamorál terén. És persze van amiben egyértelműen a vér szerinti anyámra ütöttem, de azok pont nem ezek a világnézeti kérdések.

Ettől függetlenül értem mire gondolsz, és abban is van ráció de mint mondtam ez egy többtényezős egyenlet. Vannak kutatások, amelyek kimutatták hogy az örökbefogadott gyermekek átlagosan rosszabbul teljesítenek mint a biológiai szülőknél nevelt társaik, de azt is kiemelik hogy ezeknek a gyermekeknek a körében felülreprezentáltak azok akik olyan szülői és környezeti háttérből jöttek ami alapvetően is igen problémás volt, tehát ez a hatás nem tisztán azt mutatja hogy a mi a különbség aközött ha biológiai vagy ha örökbefogadó szülő nevel. Másrészt az örökbefogadott gyermekek elsöprő többsége jobb életviszonyok között nő fel mint ha a biológiai szüleik nevelték volna, a felmérések szerint az örökbefogadó szülőknél nagyobb a szülői ráfordítás mint a biológiai szülőknél átlagosan, és jobb a szülő-gyermek kapcsolat minősége is mintha pl. egy egyedülálló vérszerinti szülő nevelné. Tehát pont az tűnik bizonyítottnak hogy ezek a gyerekek jobban járnak az örökbeadással mintha vér szerinti szülő nevelné őket. Ezen felül pedig tartom magam ahhoz, hogy az is egy igen megfoghatatlan érv hogy valakinek érdeke nem megszületni, mert ez kivételes esetektől eltekintve nem előrelátható és nem kalkulálható senki által, és sokkal helytállóbb azt mondani hogy félünk az esetleges rossz lehetőségétől és nem vállaljuk érte a felelősséget, bántja a lelkiismeretünket, mint azt hogy "ez az ő érdeke".

"Hogy, hogyan jön ide a politikai nézet azt nem egészen értem azért én még olyan tanulmányt nem láttam ami szerint a politikai nézetek közti különbség korrelál a genetikai távolsággal. Tudomásom szerint az ilyen értékek, nézetek alapvetően jobban tükrözik a környezeti hatásokat amit persze részben serdülőkorban felborítunk, aztán jó esetben eredményesen konszolidálódik a helyzet." - hát, ez alapvetően nem igaz, lásd például: [link] vagy magyar cikk pl: [link] vagy [link]

" Ellenben többször kaptam magam azon, hogy egy az egyben azokat a gondolatokat mondom vissza amiket nevelőanyám nevelt belém, akár a költekezés akár a munkamorál terén." - ez rám is igaz, tudod mi munka volt az ilyen személyiségemtől totálisan idegen ballansztól megszabadulni? Tudod, nem kellemes állapot, amikor az ember "szuperegója" meg a saját énje folyamatos konfliktusban van egymással... aránylag biztos út a lelki bajokhoz...

Namost azt, hogy valaki valamivel jobban jár-e vagy nem, azt csak maga az illető tudja eldönteni a saját értékrendje alapján. "hogy félünk az esetleges rossz lehetőségétől és nem vállaljuk érte a felelősséget," - én azt gondolom, hogy nincs joga ilyen felelősséget "felvállalni" senkinek. Azért tettem idézőjelbe a felvállalást, mert itt ugye valójában szó sincs semmiféle felelősségvállalásról, igazándiból nem tudnék senkit sem felelősségre vonni azért semmilyen módon, hogy örökbe adtak abortusz helyett, nem tudnám az életem semmilyen terhét se behajtani egyetlen a döntésért felelősön se (és nem csak azért, mert már valszeg megförmedtek). ja, és elvi szinten sem gondolom azt, hogy a szülő jobban tudná, mi a gyerek érdeke, mint a gyerek saját maga.

Az abortusz sok esetben örökre meddővé tesz, de sajnos a nőket szinte sosem tájékoztatják a valódi kockázatokról, csak eléjük tolnak egy papírt, hogy írják alá.

Szerintem ezeknek a nőknek joguk van tudni, milyen kockázatok gyakoriak: kóros vérzés, a méh teljes eltávolítása, fertőzés, meddőség, méh perforáció. Mivel az abortusz során vakon dolgozik az orvos, vagyis nem látja a műtött területet, az abortusz éles eszközeivel átszúrhatja a méh falát és más szerveket is, mely halált is okozhat. Tudományosan bizonyított, hogy az abortuszon átesett nőknél nyolcszoros a mellrák veszélye.

Ennél viszont még rosszabbak az úgynevezt PAS, az abortusz utáni szindróma tünetei, melyet a legtöbbször szintén nem közölnek a kórházban a nőkkel.

Az abortusz öngyilkosságot, alkohol - és drogfüggőséget, szomorúságot, hosszantartó gyászt, bűntudatot, hallucinációkat, kapcsolatokban való sikertelenséget, a szexualitástól való megundorodást okozhat.

Ha egy anya nem is akarja a picit, még az örökbeadás is kevésbé megterhelő számára lelkileg, mint ezek a tünetek.