Miért? Utazás pici gyermekkel?

1, Mert menniük kell.

2. Mert menni akarnak.

Jé hát vajon miért mennek az emberek nyaralni ahelyett, hogy évekre bezárkóznak, hát nem is értem.....

Egyébként meg gondolj bele: a nyaralás kellemes dolog, az odaút esetleg necces ha a gyerek felbosszanthat néhány olyan valakit, mint te. Türelmetle idegeneket. Szerinted miért kellene, hogy érdekelje őket az, hogy téged zavar x órában a gyerek, de őszintén? Akkor látnak először és utoljára.

Másodsorban a repülő- vagy buszút nem wellness hétvége, nem azért megy senki, mert olyan marha élvezetes, hanem hogy eljusson A-ból B-be. Nekik ugyanúgy joguk van hozzá, mint neked.

1, amíg nem próbálták nem tudják, hogy bírja-e,

2, nyilván mindenki mérlegel, hogy mi az a kellemetlenség (nyűglődés), ami még belefér a nyaralás élményéért cserébe,

3, a kikészülés mértéke a kisgyerekeknél soha nem lineáris az út hosszával. Egy negyedórás út is lehet kiborító és egy 5 órást is bírhatnak simán.

Inkább múlik a körülményeken: alvási időre, etetési időre esik-e... stb.

Lányunkkal 1,5 éves korában repültünk először. Egyetlen egyszer bukott ki, amikor már hazafelé a magyar reptéren betereltek minket egy 50 fokos levegőtlen csomagkiadó szobába. Éhes volt és fáradt mellé. Amint taxiba ülhettünk el is aludt. Kár lett volna kihagyni egy csodás nyaralást ezért.

Szerintem meg nem azt kell türelmetlennek bélyegezni, aki a pénzéért nem kap nyugodt utat, hanem felmérni, mit bír a gyerek.

Ekkorának a Velencei-tó ugyanolyan, mint a tenger.

Sajnos viszont a külföldre szakadt családok esete más, vhogy haza kell jönniük megmutatni a gyereket a család idős tagjainak.

Ilyenért szívesebben tűrnék el egy ordító gyereket a repülőn, mint a szülők utazásvágya miatt.

Meg 3 gyerek esetén is max 8-10 év, amíg kicsik. Addig nem lehet az országot bejárni inkább?

Az is lehet, hogy nem jókedvükben vágnak neki pici gyerekkel ilyen hosszú útnak…

Mondjuk én az eddigi válaszolókkal ellentétes „oldalt” képviselek, van gyerekem, de nem mentem volna nyaralni vele ilyen hosszú útra repülővel/busszal, max. autóval, amivel meg tudunk állni, ha gond van és vinni tudjuk a sok cuccot a gyereknek. No meg nem is szerettem üvöltő gyerekkel összezárva lenni másokkal – talán azért, mert más gyerekének az üvöltését sem szívesen hallgatnám ilyen szituban.

De egy picit irigylem azokat, akik annyira lazák, hogy egyáltalán nem befolyásolja az életüket, hogy gyerekük született. :)