Ettől én rossz ember vagyok?
Egy óvodás lányom van és lassan lesz kistesó. Vágytam gyerekre, imádom a lányom, de alapvetően nem vagyok gyerekkedvelő. A sajátomat igen, szeretem, a rokon gyerekeket is, de másét nehezen viselem. És az, hogy mi lesz az óvodai csoport többi tagjával, nagyrészt hidegen hagy. A többi szülővel sem ápolok túl mély barátságokat.
Az történt, hogy a kislányom barátkozni kezdett egy pár hónappal idősebb gyerekkel, akinek van valamiféle zavara, és a lányom utánozni kezdte a hülyeségeit. (Meg a beszédhibáit) Állandóan követi, mint egy kiskutya és örül ha valami rosszat csinálnak. Itthon mindig elmagyarázom neki, hogy ezeket a dolgokat nem szabad, és kérdezgetem a többi gyerekről, hogy tudna e mással is barátkozni. Egy másik kislány nyitott felé, és én annyit kértem a lányomtól, hogy csupán egyetlen napig játszon azzal a kislánnyal, vagy másokkal, ismerje meg a többieket is. Boldog voltam, amikor a kincsem megízlelte, milyen az, ha önmagával azonos értelmi szinten barátkozik és nem egy hülyével, már bocsánat, hogy ilyet mondok arra a kisgyerekre. Azóta boldogabb a lányom is. A lányom igen, de az óvónők nem, mert amíg volt társasága a zavart gyereknek, addig könnyebben kezelték, és most próbálnák visszaeröltetni mellé a lányomat! Ezen én nagyon kiakadtam. Egy ideig játszottuk ezt a macskaegér játékot. Ők unszolták a lányomat hogy játszon a zavart gyerekkel, én meg bíztattam itthon hogy mondjon rá nemet! Aztán az óvónő keresett meg engem azzal, hogy miért tiltom a lányom attól a kisfiútól? És nem akarják megérteni. A közösségről papolnak nekem, meg arról hogy azt a gyereket is segíteni kell, de ez nem az én dolgom. Én a lányom érdekeit nézem. Még ha a lányomnak mindegy volna, akkor talán belemennék, de látom hogy sokkal jobban élvezi az óvodát, amióta egészséges gyerekekkel barátkozik.
Ez nagyon nehéz ügy, nehéz rá objektív választ adni.
Valójában, teljesen megértelek, mint édasanyát. De az is szuper, hogy a te lányod épp úgy kezel egy fejlődési problémákkal küzdőt, mint egy átlagos csoporttársat. És vele is tud játszani és nem messziről mutogat rá, csak azért mert kicsit más.
Viszont azért megkérdezném az ovónőket, hogy nekik mint pedagógusoknak nem épp az lenne a dolguk, hogy bevonják a közösségbe a problémákkal küzdőket is? Nekik van diplomájuk, nekik vannak erre tanult technikáik... miért a te lányodra akarják rásózni?
Szóval baromi nehéz ügy ez...
Kicsit írhatnàl bővebben,hogy milyen megnyilvánulásai vannak a kisfiúnak.
Ettől függetlenül,szép nem szép,én megértelek.Egy Anyànak a sajàtjàt kell néznie minden körülmények között!A kisfiú problémàja nem a te felelősséged!
Gőzöd sincs mibaja a gyereknek, de már ostobának állítod be..
Lehet, hogy csak pösze szegény, vagy raccsol, vagy de sokkal okosabb a te gyerekednél..
Egy gyerek sosem fejlődik vissza, gondoljátok, hogy a kevert csoportok(7 és 3 évesek együtt) mind visszatartják a nagyobbakat a fejlődésben? Vagy a kisebb tesó visszatartja a nagyobb értelmi színvonalát?
Igazi tudatlan suttyó lehetsz..
Kérdezd meg, mi a gondja a gyereknek, nézz utána, érdeklődj, figyeld meg, hogy játszanak együtt, pontosan mi is az, ami zavar. Utánozni a másik beszédhibáját nagyon ízléstelen, hiába gyerekjáték, én szólnék az enyémnek, hogy ne csinálja, akkor se, ha csak játszik és nincs mögötte gúny.
Kirekesztő vagy, gondolom szomorú az a gyerek, mert kirekesztette a lányod a javaslatodra, mert más, pedig őt ez nem zavarta, sőt élvezte, hisz elsőre ő akar vele barátkozni.
Amíg rossz irányba nem viszik a lányodat, addig szerintem nem szép beleavatkozni abba, kivel barátkozik. Ártott valakinek a játékuk? Valamilyen erkölcsi kérdésben az elveid ellen volt? Mondjuk loptak, csaltak, verekedtek, mutogatták magukat, káromkodtak, direkt fontos szabályt szegtek? Megfélemlítette a gyereked?
Sokat tanulhat a gyereked egy beszédhibás gyerektől is, de még egy értelmileg sérülttől is..
Kérdező!
Kérlek írd meg mi baja a kisfiúnak.
Én nem vagyok integràció pàrti.Azért nem,mert olyan gyerekeket is betesznek normàl közösségbe,aki nem integràlható.És ő miatta szív mindenki màs.Nem tartom igazsàgosnak.Persze ilyenkor a SNIs gyerek anyja hàpog ,de ez engem nem tud meghatni és úgy gondolom a gyereknek sem jó.
Nem baj,ha fogyatékos, sérült,tolószékes vagy bàrmi egyéb,de ne veszélyeztesse az én gyerekemet,mert azt NEM TŰRÖM!
Hol volt itt szó veszélyeztetésről?
Ma játszóházban voltunk, a két teljesen átlagos 4 éves felmászott a hálósfalon és majdnem leestek, míg az én más gyerekem nyugton maradt.
Minden gyerek veszélyeztetheti a másikat különféle módokon, a különbség annyi, hogy a sorból valamilyen módon kilógó gyereknek a másságára fogják, az átlagos gyereknél meg elnézik("előfordul, még gyerek, dehát fiú, csak eleven, még kicsi" stb..).
Gimiben az összes ép osztálytársam szívott, az egyetlen más hozzá sem nyúlt.
Az öcsém véletlen kiverte egy gyerek fogát, mert bunyó közben megrugta(mindenki verekedett), az ő osztályában integrált kissrác sosem ártott senkinek.
Engem egész általanos alatr csúfolt 2 srác, a furcsa fiú mindig rendes volt vagy levegonek nezett.
Én azt tapasztaltam az életem során, hogy a furcsa gyerekekkel kevesebb gond volt, mint az átlagosokkal. Pusztán azért, mert náluk tudták, mire érzékenyek és arra extrán figyeltek, kicsit kevesebbet vártak tőlük és inkább kerülték őket.
Volt egy adhds osztálytársam, hátraült és folyton dumált, könnyen kijött a sodrából és gyakran szemtelen volt, érdekes módon mégis az átlagos fiúk törtek be piálni a tanáriba és hánytak/törtek össze mindent.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!