Elfelejtettem a fiam szülinapját, hogy tegyem jóvá?

Azt már meg sem kérdezem, nagyjából sejtem a választ...úgy vállaltátok a down-os babát, hogy tudtatok a betegségéről, de vállaltátok, mert az élet szent, aki megfogant, szülessen is meg. Ez az élő példája annal, hogy hogyan megy tönkre egy egész család ebben, főleg egy ártatlan 8 éves kisgyermek, aki nem tehet a szülei butaságáról.

Tudom, nagyon gonosz vagyok. Ráadásul nem is biztos semmi sem, amit leírtam.

Na, ezért csináltatok végig mindenféle lehetséges vizsgálatot a várandósság idején, hogy kiderüljön, ha beteg a baba, és tudjunk intézkedni.

Bocs, Kérdező, nem akarlak bántani, de a beteg gyereked miatt fog tönkremenni az egészséges.

A 41-es talán tényleg messzire ment, semmi közünk hozzá miért vállalta a gyerekét

DE empátia pont hogy benned nincs, hidd el az a kisfiú sokkal inkább rászorul a sajnálatra, a saját anyja feledkezett meg a szülinapjáról, mint egy felnőtt ember aki valószínűleg pont lesz*ja az itteni névtelen véleményeket.

a 41-est jelentettem, de úgy látszik a gyakorin maradhat már egy ilyen bántóan alázó szöveg, amit ezzel vezet be: "nem akarlak bántani." És persze magát tökéletesnek tudja az ilyen gazember. Teljesen felesleges és sértő olyanokat károgni, amin nem lehet változtatni.

---------

Ne csináljatok úgy, mintha egy hiba a világvégét jelentené.

A fiúcskával meg lehet beszélni, 8 éves már megérti, hogy hibázik az ember - és ha hibázik, azt lehet jóvátenni.

68%-os te, aki annyira véded csodaanyucit, és minket lehordasz hogy nem törődünk a pici lelkével, pont te vagy az, aki meg a kisfiú érzéseivel nem törődik. Vannak dolgok amiket jóvá lehet tenni, de ez túl nagy dolog hozzá.

Én egy életre csalódnék anyámban ha elfelejtené a születésnapom. Gondolom nem ő akart kistestvért, beteget pláne nem, a szülők döntöttek róla, tehát kötelességük ugyan azt a figyelmet adni a nagyobbnak amit régen kapott, ha beledöglenek, akkor is.

Normális, igazi szülő nem felejti el a gyereke születésnapját, bármi is történjen. Bár ezt a hozzászólásaidból gondolom, úgysem értheted, mert hasonló vagy a kérdezőhöz. Egy ilyen korú gyerek két dolgot vár nagyon az évben, a karácsonyt és a születésnapját, és az anyja elvette tőle az ő napját.

Abszolút igaza van a 41esnek.

Miért kellene megsimogatni anyuka buksiját, mert az egyik gyerekéről megfeledkezik? Plusszba le is írja, hogy általában is a kicsivel foglalkozik többet, mert nehezebb eset.

Viszont szeretetre és figyelemre pont ugyanúgy vágyik a nagyobb is. Értem én, hogy a kicsit extrán kell segíteni, de a nagyot is, ugyanis az ő helyzete is extre.

Ajánlom figyelmedbe kérdező a nővérem húga című filmet.

Az egész egy rákos gyerek tesójáról szól, ahol a kicsi beperli a szüleit az elhanyagolásért és a sok kérés nélkül elvárt "segítségért", és igazat adna neki a bíróság. Persze a gyerekek önzetlenk alapból, és a vége egészen más irányba megy, de az alapgondolat annyira jogos és fájdalmas, hogy segít majd megértened a fiad pillanatok alatt.

68%-os te, aki annyira véded csodaanyucit, és minket lehordasz hogy nem törődünk a pici lelkével, pont te vagy az, aki meg a kisfiú érzéseivel nem törődik. Vannak dolgok amiket jóvá lehet tenni, de ez túl nagy dolog hozzá.

Én egy életre csalódnék anyámban ha elfelejtené a születésnapom. Gondolom nem ő akart kistestvért, beteget pláne nem, a szülők döntöttek róla, tehát kötelességük ugyan azt a figyelmet adni a nagyobbnak amit régen kapott, ha beledöglenek, akkor is.

Normális, igazi szülő nem felejti el a gyereke születésnapját, bármi is történjen. Bár ezt a hozzászólásaidból gondolom, úgysem értheted, mert hasonló vagy a kérdezőhöz. Egy ilyen korú gyerek két dolgot vár nagyon az évben, a karácsonyt és a születésnapját, és az anyja elvette tőle az ő napját.

46-os 57% elképesztő vagy. "véded csodaanyuci", "pici lelke" -

"tehát kötelességük ugyan azt ..ha beledöglenek, akkor is."

- szörnyű a stílusod is, hánytató.

Szállj le rólam, kérlek. Más pedagógiai elveket vallunk.

Te egy életre csalódnál, ha az agyonterhelt, kruppos beteggel, akit nem vesznek be az óvódába sem, és mindennel egyedül küzdő anyád nem venne neked egy hörgő masinát, hibázna

- más -normális- gyerek és felnőtt meg megbocsát

- és átfordítja nemeslelkűséggé felnőve ezt. Nem vagyunk egyformák, tudom mit beszélek, nagy tapasztalatból.

A kérdező NEM AZÉRT jött, hogy itt alázzátok - hanem elkeseredésében kiírt egy kérdés. Hagyjátok abba.

Én törlöm ezt a kérdést, mert nem bírom már ezt a hiéna tempót

- kérdező, kérlek írj privit, megpróbálok segíteni neked.

68%-os, senki nem mondta hogy a gyerek "hörgő csodavalamit"akar. Csak annyit hogy az anyja ne felejtse el hogy ő is él. Én meg a te hozzáállásodtól hányok, tehát kvittek vagyunk. Nem a 8 éves hisztizett a testvérért gondolom. De igazad van, a gyerek azért van hogy minden körülmények között imádja az anyját, sőt, ezután a karácsonyt is felejtse el, hiszen a gyereknek nincs joga neheztelni.

Gondolom te meg a kérdező lennétek az elsők akik vergődnének ha a férjük vagy a szüleik elfelejtenék az ő születésnapjukat, igaz? Tudom tudom te nem, sőt erre minden évben meg is kéred őket külön igaz?