Nektek romlott a férjetekkel a kapcsolatotok mióta megvan a gyerkőc?

Bocsánat előre is ,hogy írok,mert én még csak 27 hetes babás vagyok.

De nálam is volt ilyen akkor amikor anno 2-3 hónapja már munkanélküli voltam. Egyedül voltam egész nap, nem kapcsolódtam ki, semmi másról nem tudtam beszélni ,csak arról amit a tv-ben láttam.Mindenért magamat okoltam,mert ugye nem tudtam én is pénzkeresőként élni.És ugye néha kicsusszant a párom szájából is ,hogy lenne ő is egész nap itthon a helyembe.Minden nap ugyan az volt,ugyan azok a dolgok,mintha gép lennék. Ez kihatott a kapcsolatunkra is. Hiányzott ha nem volt velem, de idegesített ha itthon volt. Szex alig volt közöttünk,mert már ahhoz se volt kedvem.

Aztán lett egy fordulópont ahol azt mondtam ebből elég. Átrendeztem a napi rutin feladatim időpontját, ha a párom itthon volt akkor kerestem a társaságát.Kértem a segítségét, megbeszéltem vele a dolgaimat és leültünk játszani (monopoly vagy hasonlók) vagy csak simán elmentünk csavarogni.Utána jött egy kér közös esti program is ami után feltöltődtem,mert ugye kikapcsolódtam. A szextől már "elszoktam" de erőt vettem magamon és én kezdeményeztem. Nem volt annyira jó és nehéz volt rávenni magam, de ahogy telt az idő úgy jött helyre a libidóm és a kedvem is hozzá. Sok munka volt részünkről,de megérte. (így röviden ennyi) Most nincs ez mióta babás vagyok és végülis ugyan az a napi dolgok mint akkor, hiszen "munkanélküli"vagyok.

Lehet nálad is a berögződött napi rutin a baj ami sablonossá tette az életedet, talán egy kis depresszió is társul hozzá?

Próbáld valakire rábízni a gyereket és menjetek el valahova kettesbe, majd hármasba is. Legyenek közös és családi programok is.Ha alszik a lány akkor játszatok valami,közös nevetés program jó kapcsolattréning. Kérd meg a párod,hogy vigyázzon a lányotokra és te menj el valami bevásároló központba, vagy csak simán egy fodrászhoz, vagy körmöshöz vagy a barátnőkkel üljetek be valahova,hogy neked is legyen külön élményed ,programod a szépítkezés meg még jót is tesz az önbizalmadnak.

Otthon ne legyél melegítőbe ,főleg ha otthon vagy és legyen rajtad minimális smink. Jobban fogod érezni magad ,az önbizalmad is megnő ,ezt a párod is észreveszi és szexhez is nagyobb kedved lesz.

Ha tudsz menjél el egyedül vagy barátnővel heti 2-3 nap fél órára kocogni vagy biciklizni.

És az is jó hatással lehet majd ha visszamész dolgozni, csak akkor nehogy fáradság miatt legyen ez kettőtök között.

Most ennyi jutott eszembe, de te is kitalálhatsz dolgokat ami segíthet. Vagy meditálj és gondolj vissza arra miért szerettél bele a férjedbe, mi tetszett rajta, mit kívántál a legjobban a testén . Hogy milyen volt az életetek a gyerek előtt ,mit csináltatok és ,hogy lehetne megoldani,hogy a régi életetek se csak a múlt legyen ,hanem most is részben úgy éljetek azt csináljátok.

Ha valahol hiba van az írásomba, bocsánat, de már nincs erőm visszaolvasni,megyek aludni.

Szurkolok ,hogy rendbe tudjátok tenni a kapcsolatotokat!

Első vagyok megint. Remélem, sikerrel jársz!

Én mondtam a testvéreméknek, hogy mostanában jó lenne, ha néha ott lehetne a lányom, erre megkaptam, hogy oké, néha szívesen vigyáznak rá, de ne várjam, hogy ők nevelik fel helyettem... Paff! Köpni-nyelni nem tudtam. :(

Szia első! Hát, hallod, Téged sem irigyellek. :(

Nem ismerem a tesódékat, nem is jellemzem őket, de ezt azért... talán mégsem kellett volna.

Mert ők most azt hiszik, hogy én majd megyek az éjszakába, és pasizni fogok. Eszükbe nem jut, hogy azért lenne jó néha egyedül, hogy fel tudjak töltődni. Nincsenek nagyszülők, csak a tesómék, akik meg ritkán érnek rá. És még akkor is magyarázkodnom kell. Nehéz.

Na de bocsánat a panaszkodásért, nem rólam van szó, hanem a kérdezőről.

Szia

Nem tudom érdekel e még hasonló eset de legalább kiírom magamból.Szóval nekem 2,5 éves múlt a lányom és egyszerűen naponta felteszem magamnak a kérdést tényleg ezt akartam e magamnak.Mármint nem a lányomat hiszen Őt akartam és semmi pénzért nem válnék meg Tőle, hanem a páromat akartam e tényleg? Annyiszor eszembe jut,hogy mi lett volna ha a másik volt pasimmal maradok együtt stb. és egyszerűen nem értem magam, mert a párom szeret, kitartó de bennem változott meg valami. És nemrég jöttem rá hogy mi. Az,hogy már nem nőnek érzem magam hanem anyának. Így háttérbe kerül a szex, a párom babusgatása mert van más akit szintén igényli, és már nem akarok szép lenni csak jó anya, viszont ahhoz hogy jól érezze magát valaki annak kell egy kicsi kényeztetés így értem ez alatt a fodrász stb,de én még erről is hajlandó vagyok lemondani. Engem is szinte minden idegesít, állandóan rossza a kedvem bár igyekszem a lányom előtt nem mutatni viszont nagyon érzékenyek ezek a gyerekek és pontosan tudják valami nincs rendben így Ők is nyűgösebbek ami viszont feszültségeket okozhat.

Nagyon össze vissza írok nem tudom érthető e, de a lényeg, hogy ahogyan olvasom Nállad még rendbehozható a dolog és bíztatlak is rá,hogy ne add fel! Én is igyekszem rendbe tenni magam de tudom nagyon nehéz. Sok sikert és még sok együtt töltött évet a pároddal.