Szoktatok haragudni a gyerekre ha éjjel nem akar elfelé aludni?

Nekem mielőtt kiderült, hogy tejfehérje érzékeny a babám, és emiatt üvölt napi 16 órát azért gurult el a gyógyszerem párszor...

Főleg, hogy éreztem hogy ez nem normális, fájdalmai vannak, de mindenki, még a gyerekorvos is hülyènek nézett, mert hogy kólika, majd kinövi.

Uh ez rátett egy lapáttal a stresszre, kaptam az első gyerekes paramami cimkéket is a nemalvás mellett.

A mélyponton álltam a kezemben az ordító babával és arra gondoltam hogy szívem szerint addig ráznám míg elhallgat végre...

Ott bepánikoltam, letettem az ágyába és áthívtam egy barátnőmet mert szó szerint féltem egyedül maradni vele. Másnap fogtam, bevittem egy magánkórházba hogy valamit csináljanak, mert beteg de senki nem hisz nekem. Kapott tejfehérje mentes tápszert és 2 nap múlva hangja nem volt.

Na most lehet mondani hogy elvesztettem a kontrollt, mondtam neki csúnyákat nyilván, nem vagyok rá büszke, de azért úgy érzem hogy ebben a környezetem meg a gyerekorvos felelőssége is benne van azért. (A férjem az orvosnak hitt helyettem, uh tőle is jött a túlérzekeny vagyok, a hormonjaim zizik, depressziós leszek duma. A diagnózis után meg persze bűntudata volt, és túlkompenzált🤣)