Nagyon nem birom már az anyaságot. Mièrt èrzem ezt?
Előről írom le inkább.
Míg nem volt gyerek szerettem egyedül èlni,imádtama rendet, tiszta lakást, nem főztem eljártam enni, heti 1 szer mostam, ès csend volt.
Aztán 10 ève megismertem a fèrjem. Úgy döntöttük legyen gyerek. De akkor meg se fordultak a fejembe azok a dolgok amiket most írok le. Ha gondolok erre tuti máskèpp döntök...
Van egy 7 èves ès egy 5 èves gyerek. Az elmúlt èvekbe azt èezem nem birom már ezt az egèszet legszívesebben visszamennèk az időbe ahol dönthetek erről helyesen.
Belefáradtam már lelkileg, idegileg, hogy minden 2 nap főznöm kell, 2-3 naponta mosni, hetente többször takarítani, a gyerekeket állandóan kiszolgálni pakolni a konyhába utánuk naponta többször mosogatógèpet indítani ki be pakolni, állandóan össze barnázva a wc, tiszta pisi az ülőke ezeket naponta többször takarítani, a mosdót minden kèzmosás után szinte takarítani mert vagy fogkrèmes vagy össze van fogdosva piszkos kèzzel, a kapcsolóval ugyan ez, rohanni èrtük, vinni őket reggel majd hazafele velük be a boltba, ha veszekednek azt hallgatni, ha èpp akarnak valamit akkor kiszolgálni ha kipacsolják a vizet fürdèsnèl takarítani ha lemorzsálnak feltakarítani........
Elegem van èn hülye azt a nyugis èletem feladtam. Agyam se volt, hogy ilyen ki@aszott fárasztó idegileg, lelkileg. Minden este sírok, hogy a picsa kivan semmi kedvem ezt csinálni oda a fiatalságom ès muszájból kell ezt csinálnom. Már dupla adag vitamint szedek de nem segít. A múltam tart èletben, hogy mèg 15 èv ès újra úgy èlhetek.
Fèrjem reggel 6 kor megy, este 7 fele èr haza.
Nincs perc, hogy ne èrezzek haragot, hogy így elcsesztem de piszkosul. Minden este eltudok menni 1 órára ènidőre de azzal semmire se megyek. Míg oda vagyok szuper, csak amikor jövök haza az a nehèz. Mintha el sem mentem volna èrtelmetlen volt az ènidő, mert összessègèben az èletformámat utálom.
Elválni nem fogok. Azèrt is kibirom ès vègigcsinálom.
De, hogy ennyire meggyűlöljem az anyaságot sose gondoltam volna.
Már ha egy gyereket meglátok az utcán fel megya pumpa mert eszembe jut mit èlek át mint anya.
42# Szerintem nagyon sokan írtunk itt segítő választ, bár tény, hogy én is belefogalmaztam, hogy visszasírni a múltat nem előremutató, nem segít...
Aki károgni jár ide, az jár máshova is. El kell engedni a fül mellett és kész.
#42! A kérdező kezdte azzal, hogy a nem nyekergő anyák képmutatóak, mert a valóságban, mindenki otthon sír, hogy milyen szörnyű neki, mert gyerekei vannak.
Ez barokkos túlzás, amellett, hogy általánosítás. Minden anyának vannak nehezebb pillanatai(ahogy egyébként a nem anyáknak is), de a legtöbben nem akarnák visszacsinálni és nem bánták meg. Na, őket sértegetitek ti azzal, hogy "szuperanyák", ősanyák, tudom is én mik, mintha valami bűn lenne nem megbánni a gyereket.
Hát, aki másokat sérteget ok nélkül, ne várjon már empátiát. Vonatkozik ez rád is.
Szerintem rosszul állsz hozzá,ez már depi és valószínűleg kimerültségből fakad. Én csináltam.olyan programokat amit gyerekkel.is lehet csinálni és én is élvezem,plusz szoptatás közben néztem sorozatot(mert én a szoptatást untam úgy kB a fogzás óta). A megváltás most nekem a bölcsi és hogy dolgozhatok,tudom röhejes de a munkám lett az új én időm mert közben podcastet vagy hangoskönyvet vagy zenét hallgatok. Járok bolhapiacra meg egyéb programokra,munkahelyen pletyizek a kollégákkal mikor cigi szünetre mennek. Csak 4 órát dolgozom de már ez is megváltás.Lehet élvezni a gyerekekért is és nem.izgat hogy közben szalad a ház,én magammal foglalkozom a rendtakás helyett. Ha azt a kis szabad időt is rendrakással tölteném amim van na akkor totál lefáradnék. Az egyetlen mumosom az altatás na attól totál ki vagyok,mert nehéz eset a kishölgy de nyugtat a tudat hogy, egyszer ez is véget ér.
Tipikus depressziós tünet ha már csak a rosszat látod és irigyelni másokat. Amúgy hidd el sok szülő tényleg élvezi az anyaságot és azért güg,ög. Én is azért szojtam.simizni az arcát. Imádom hogy újra játszhatok,rajzolhatok,gyurmázhatok,hintázhatok és senki nem.szól ezért rám.mert felnőtt vagyok,lényegében újra életem a gyerekkorom,na ha felnőttek soha többet nem libikókázhatok ilyen fitt állapotban😅
Élvezd ki hogy játszhatsz,hogy festhetsz,koszos lehetsz,hogy újra te isbrácsodálkozhatsz a dolgokra. Évente egyszer meg menj el egy hétvégére nyaralni az többet ér majd mint 1 nap kimenő.
Köszönöm,hogy elolvashattam ezt a kérdést,még egy plusz ok a többi 100 mellett,hogy ne vállaljak gyereket.
Neked meg kitartást,és a kedves férjedet szépen vond be a teendőkbe. Nem csak a tiéd a 2 gyerek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!