Volt olyan az anyasagod alatt, mikor ugy erezted nem birod tovabb?Mikor egyedul erezted magad az anyasag minden terhevel?

Kitartas! Nem tudod neha tehermentesiteni magad picit? Mondjuk kb heti 1-2 este/ du fel ora/ ora, amikor csak azt csinalsz, amit szeretnel? Nagyszulok v a parod? Neha le lehetne adni a gyereket, vagy a parod vigyazna ra/rajuk. Ilyenkor setalhatnal vagy tornazhatnal v meditalhatnal v barmi, ami picit kikapcsol.

Persze. Pedig csak egy gyerekem van, pont ezért. Többet akartam, kis különbséggel, de szembesülnöm kellett vele, hogy én ezt nem bírom, képtelen lennék többel küszködni, plusz úgy egyáltalán újra kezdeni az egészet, csak éljük túl a hisztis, csak anya stb korszakot.

Nekem is pont ezért van csak egy. Halistennek már 13 éves, így mostmár néha saját magamra is van időm.

Èn most nagyon padlòn vagyok. 7 eve nincs fizetett munkam. Mikor rokonsagban masnak kell valami, akkor mindig èn vagyok a rabszolga, de nekem sosincs egy szabdnapom. Èn pelenkàzhatok, fürdethetek idős rokont, eltarthattam, aki lusta, az èn igenyeimre mindenki tesz magasròl, es erre mostanra jöttem rà. A gyerekeken csapòdik le, mert egy kizsigerelt, zombi anyàt kapnak. Rossz lehet hallaniuk,mikor könyörgöm, hogy hagy legyen màr egy szabad napom.

Érdemes könnyíteni a mindennapokon. 5-ős. Nagyon picik még a gyerekek, miért terheled magad a mindennapos főzéssel? Muszáj leadnunk a saját elvárásainkból, mert becsavarodunk. Kérdező. Apukával vagy nagyszülőkkel nem lehetne megbeszélni,hogy heti pár óra kiszakadhass az otthoni teendőkből? Én azt látom magamon és a környező kismamákon, hogy ha mi nem szervezzük meg és erőszakoskodunl, senki nem fog arra gondolni,hogy lehessen egy kis énidőnk, vagy csak aludhassunk egy jót. Kitartás, és minél ügyesebben szervezni a napokat!

6os, nem magadnak meg a férjednek szülted? A ti dolgotok megoldani nem a rokonok nagyszülők nyakába varrni a gyereket hogy kimozdulhassatok.

Látom 7-es a szövegértés nem az erősséged ;)

7-os ez mondjuk már ott hibádzik, hogy a komplett család, de a leendő nagyszülők főleg, minimum az esküvőtől kezdve szinte követelőznek, hogy mikor lesz már gyerek, aztán mikor van, akkor meg le se szarja senki, hogy kell-e valamiben segítség. Mégcsak nem is a vigyázásra gondolok. A legkevésbé segítőkész nagyszülők meg tapasztalatom szerint a mai 50 felettiek, akik sok esetben még a szülői házba szültek, de kiköltözés után is odajártak enni, a gyerekek az összes szünidőt a nagyszülőkhöz zsuppolva töltötték stb stb. De most a saját gyereküknek nem is értik minek vajon a segítség. Engem keresztelni úgy vittek 3 hónaposan a keresztszüleim, hogy a szüleim nem is mentek, “nem volt szokás”. Szerinted én a három hónapos gyereket akár egy órára kinek tudtam odaadni? Max az apjának, anyám meg nem értette mi olyan megterhelő, ő is kibírta az anyaságot. Ja persze, a gyermek ágy után kézről-kézre jártam a rokonságban, 4 évesen nyaralni mentem a nagyszülőkhöz, az én négy évesem még ott se alhat egy éjszakát se. Amíg oviba nem ment a férjemmel akkor tudtunk két felnőtt szót váltani, mikor aludt. De már úúgy várta, hogy unokája legyen. Csak nem értem minek.