Pofont adni egy gyereknek azért mert hozzányúlt valamihez amihez talan nem kellett volna?

Én nem írom le ezt ennyivel. Ahogy írták, 2 percet láttál az életükből, így könnyű ítélkezni.

Két éves gyereket ha nem is pofoznék fel, de a fenekére simán rácsapnék, ha módszeresen, sokadjára kihúzza a gyufát. Pláne ha olyat csinál a többszöri rászólás ellenére, amivel mondjuk veszélyezteti a saját vagy mások biztonságát.

A kétéves hibája hogy a szülője nem tudja kezelni. Vicces:))

De amúgy ha nem értetek meg valamit elsőre, amit mondjuk számotokra nem is érthetően magyaráznak pofozzátok már fel magatokat is, hát egy pofonból megfogjátok érteni na. Xd

Elég hülye nő lehetett.

A gyereket nem megpofozni kell, hanem értelmesen elmagyarázni, hogy semmilyen eldobott tárgyat nem szabad felvenni a földről, mert piszkos, most pofonnal mi a t*köm lesz jobb?

Esetleg végső esetben rácsap a kezére, de nem megpofozza..

"4# tökéletesen egyetértek. Itt mindig akad minimum egy aki rózsaszín felhőbe burkolt csillámpóni fingú cukorka ízű meseszerű tündér életet él a csemetéivel.."

Jah, tehát akkor aki azt mondja, hogy élvezi az anyaságot, az hazudik.

Így már minden érthető. 😁😄

24#

😂 látom még mindig nem megy a szövegértés.. 😉

#25

Szerintem meg neked nem megy.

Én érdekes módon meg pont itt Gyakorin látok betompult, ideges, türelmetlen szülőket, a valóságban meg teljesen másképp van minden. 🙃

Tudod mire írtam ezt "tökéletesen egyetértek. Itt mindig akad minimum egy aki rózsaszín felhőbe burkolt csillámpóni fingú cukorka ízű meseszerű tündér életet él a csemetéivel.."

??

Hogy nagyon sokan mai napig szeretik baromira elferdíteni az anyaságot, a nehézségeket letagadni, mert még mindig valahol tabunak számít elmondani őszintén ha szar van a palacsintában..

3 gyermekem van akiket nagyon szeretek, de vállalom azt is , hogy sokszor ki futnék a világból

Vannak furcsaságok. Igen, vannak akik pofozkodnak, én csak akkor, amikor nagyon elgurul a gyógyszerem. Egyszer vagy kétszer adtam a most 7 éves gyerekemnek.

Nem pofonnal nevelek, az csak akkor Jön, amikor… tudjatok.

Akik szerint oké, hogy a gyereket néha megpofozza a szülő, azok szerint az is oké, ha majd a pelenkás, idős szülőt pofozza meg a gyerek?

Elvégre nem folyamatos verésről van szó, csak pár nevelő célzatú pofonról...

Például, mikor belesz@rik a pelenkába, mikor meg volt neki mondva, hogy ha nagy dolga van szóljon, mert a széklet kimarja a bőrét. Vagy hogy ha elindul este valamerre a házban, kapcsolja fel a lámpát, mert a sötétben nem lát kapaszkodni s elesik.

Ezek elvégre mint csak a saját testi épségét szolgálják.

Amúgy ezek saját példák. Mamám egy éjjel a sötétben az előszobában elesett. A jobb combjában a forgó eltörött. A korházban tettek műforgót, de az után már nem volt képes egyedül stabilan közlekedni. Vagy a pelenkás sztori is valós. Előzőleg szintén egy eséssel lemorzsolta a fenekéről a bőrt, amibe szépen belemarta magát a széklete. Egy hónapig kezeltük anyámmal.

Akkor most én vagy anyám nyugodt szívvel lekeverhettünk volna neki egy maflást, csak hogy tudja hol a helye, ha már a szép szóból nem ért?

Vagy ugyanez lenne akkor érvényes az összes öregotthonban dolgozóra is? (Direkt írom ezt, mert ha valami ápoló bántalmazza az időset, azon egyből ki van mindenki akadva, miközben egy gyerekkel simán lehet szerintük bármit csinálni.)

Én azt utáltam/utálom, ha tudom, hogy meghall vagy felfog valamit, amit mondok(pl nem veszed fel) de nem azt csinálja.

Meg mondjuk nem pofoztam volna, az nálam nem dívik, de fixen leguggolok, elkapom a kezét szorítva és emelt hangon mondom, hogy “azt mondtam NEM” aztán ha még van energiám:”veszélyes, dobd el!”