Mit csináljak, ha ugy érzem kiégtem és nem bírom tovább?
Mindig is 2 gyereket akartunk kis korkülönbséggel.
Fiunk áldott jó csecsemő volt. Nem volt olyan,amit ne lehetett volna elintezni vele. Sosem sírt. Tényleg egy főnyeremény volt. Így nagyonhamar belevágtunk a tesó projektbe. 2.5év lett a gyerekek közt.
A lányunk vele szembe maga a hisztéria. Most lett 1 éves. Katasztrófa volt ez az 1 év. Úgy érzem, most jutottam el oda, hogy feladom. De fel sem tudom adni, mert mi lenne velük...
Segitségem semmi. Férjemmel vagyunk ketten. Pontosabban férjem kb aludni jár haza, majd még itthon is dolgozik, így gyakorlatilag 90%ban az enyémek a gyerekek.
Reggel 6kor kelés. A nagy délig oviban, addig a kicsivel megcsinálom amit kell itthon. A délután maga lehetne a pihenés. Helyette a kicsi addigra átszellemül, ordít mindenen. A nagy dackorszak. Mindenen lázad, mindenen kiakad.
Ha a kicsivel játszok, a nagy szenved. Ha a naggyal jatszok, a kicsi ordít. Ha közös játekot akarok egyiknek sem tetszik, mind a kettő szenved. Nem tudok 2 fele szakadni. Másból sem áll a délutánunk, mint felváltva hisztiznek, szenvednek. Kb minden délutanra átmegyek egy bőgő házisárkányba.
Este elalszanak, utana tudok megnyugodni, kikapcsolni agyilag. Emiatt el sem tudok aludni idöben. Éjjel a kicsi szamtalanszor kel. Születése óta. Elfáradtam ebben is. Éjjel ha meghallom hogy sír, szivem szerint kifutnék a világból már.
Most az elmúlt éjjel pl 4 órát aludtam összesen.
Fizikailag is és lelkileg is kivagyok.
Emellett bánt, hogy nincs életem. A barátaim külföldön. Rokonokkal megromlott a viszony. Én aki mindig pörögtem, mászkáltam, mára egy itthon ülő idegroncs lettem. Mindenki szépen eltűnt mellőlem.
Egyszerűen mar kilátástalannak látom az életem, beszippantott az anyaszerep és ez minden formában kiégetett.
(A férj dolgozzon kevesebbet, fizessünk bébicsőszt, járjak baba mama klubokba tippeket le se írjátok kérlek, ezek egyik sem fér bele).
válasza:Bocsánat az "ítélkezésem" miatt, de szerintem közel sem olyan stílusban fogalmaztam meg a dolgokat, hogy az indokolná az agresszív kirohanásodat. Persze értem, hogy iszonyat frusztrált vagy, amit most másokon vezetsz le.
Igazad van, ez kellemetlen és váratlan helyzet volt, amire nem készültetek fel.
Viszont másoktól kaptál hasznos, segítő válaszokat, amiket hasonló offenzív stílusban reagáltál le többnyire.
Mit vársz pontosan? Idegenektől vársz segítséget, akik magukból indulnak ki, ők mit tennének máshogy, milyen megoldást keresnének. Aki minden megoldásra kifogásokat gyárt magának, az sosem fog javítani az életén, ezt gondolom tudod.
Panaszkodástól, idegeskedéstől, tehetetlenségtől semmi sem lesz jobb.
Fej a fejjel, és kifogások helyett változtass! Minden jót kívánok!
válasza:
válasza: válasza:Ha semmilyen opció nem működik amit felsoroltak, akkor az időben bízz.
Ha nem szoptatsz, dobj be egy felest ha már teljesen kiborultál, vagy hagyd a gyerekeket biztos helyen és menj be a fürdőbe 10 percre sírni.
A férjed nem fog örökké így dolgozni, akkor jobb lesz minden és a csemeték is nagyobbak lesznek.
Szorítsd össze a fogad, tedd az anyai feladatokat takaréklángra, játsz a túlélésre.
1,5 év nem a világ, vedd úgy, hogy ezt most be kell dobnod a kútba, engedd el.
Ha a körülményeiden nem tudsz változtatni, akkor változtass a gondolkozásodon, hozzáállásodon.
Vedd be a lesz.rom tablettát.
Kitartást!
válasza:Ne haragidj, de te mindnekit lecseszel, aki egy fórumon névtelenül próbál valamit írni, hát állíts már magadon...
Elhiszem, hogy kivagy a két gyerektől, de ha semmi nem megoldás, akkor mégis mi a jó eget vársz?
A gyereket hagyd az oviban, majd hisztizik 2 napot, így meg két évet hisztizik, nem mindegy?
Nem alszik ott, akkor nem alszik, nézi a plafont mint a többi gyerek. Ennyi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!