Mit csináljak, ha ugy érzem kiégtem és nem bírom tovább?

Rossz olvasni amiket írsz.. Kizokkenni az anyaszerepből. Az anyaság nem szerep, hanem te anya vagy. Pont. Nem kizökkenni kell belőle, hanem abbahagyni a hisztit és nem másra várni, hogy oldja meg.

Az, hogy fáradt vagy természetes. De többnek kéne lenni a pozitív dolgoknak és abból kéne töltődnöd, nem abból, hogy a gyereked nélkül vagy. A felfogasodon, hozzaallasodon kéne valtoztatni. Nem kell görcsösen ragaszkodni semmihez, rugalmasnak kell lenni. Meglatni a szépet és töltődni ebből. Ja és több szex. Feszültség levezetés. Panaszkodas helyett, a saját lábadra állni és úgy alakítani az életedet ahogy neked és a családodnak jó. Jelenleg a férjed kap egy hazisarkanyt, akinek sose jó semmi, a gyerekeid pedig egy olyan anyát akin érződik, hogy elege van belőlük. Tükröt tartanak.

Akik ezt olvassák, azok tanuljanak belőle.

Sokan szülnek második gyereket úgy, hogy egyedül vannak, még férj sincs és utána beleszakadnak.

Mert kell a kettő még ha beledöglenek is.

Ne haragudj, segíteni azt nem tudok, mert nekem egy van és egy is lesz, pont azért, hogy ne jussak oda ahova te.

Csak azért írtam ezt le, hogy kezdjenek el gondolkozni is a nők, hogy annyi gyereket vállaljanak, amivel el is bírnak.

Nem ertem az ilyet, jottel ide panaszkodni, adunk otletet,hogy hagyd ovodaban a nagyot, mert jobb helye lenne ott mint azt nezni delutan, hogy az anyja az ordito 1 evestol ki van.

Nem tetszik amit mondunk, akkor mit akarsz? Menjunk ingyen bebiszitternek ? Old meg ! En is megoldottam egyedulallo anyakent.

Es mi mit csinaljunk?? Ma is megoldja.

Hagy ovodaba

Add bolcsodebe

Hivj bebiszittert

Valtson a ferjed munkat

Egyik se tetszik, csak hisztizel, hogy de neked milyen nehez. Senki nem kert ra, hogy szulj meg egyet.

Nekem is az első álom baba volt, mai napig iszonyat jó gyerek a maga 8 évével.

3 hetesen átaludta az éjszakát, sosem volt hasfájós, napközben nem sírt csak elnézelődött.

Ezek mellett sem mertem csak bő 5 év után tesót bevállalni pont ez miatt hogy ha sírós kétemberes baba lesz nem akarok belebolondulni otthon egyedül mert a férjem sokat dolgozik, így napközben kilőve a segítség.

Most 2 éves a kicsi, egy tündér de így is minimum 1 év még mire azt mondanám hogy jöhet a tesó.

Mindenki más beállítottságú de én tudom magamról hogy nem tudnék sokfelé szakadni és egyszerre foglalkozni egy kicsivel és egy picivel.

Ezt is bele kellett volna kalkulálni a gyerekvállalásba.

"A férj dolgozzon kevesebbet (...) le se írjátok kérlek, ezek egyik sem fér bele"

Tudom, utólag könnyű mondani, meg sok értelme sincs, de: ha tudtátok, hogy a két gyerekkel majd úgy tudtok megélni, hogy a férjed aludni jár haza, miért kellett a második gyerek?

Mert ha a kicsi is könnyű baba lenne, akkor sem élet, hogy apukának így kelljen élni, és a gyerekeinek így kell felnőni (arról nem beszélve, hogy te meg ott maradsz érdemi segítség nélkül).

Ezért kellett volna elengedni a 2 gyerek álmot, vagy legalábbis a kis korkülönbséges dolgot, aztán később megláttátok volna.

Olyan rémes látni ismerősi körben is, hogy egyesek ezt nevezik családi életnek. Ez nem jó így.