Mit mondanál a kislányodnak, őt miért nem viszi sehová az apja,csak az öccsét?

Bármit mondasz neki, a gyerek nem "hüe", át fog látni rajta.

Inkább az apját kéne megkerdezni, hogy csajos program miért nincs soha? Vagy olyan, amit mindkét gyerek élvez, például strand, állatkert, kirándulás, biciklizés?

Mégis milyen fiús program van? Motorozás? Horgászat, nagy mi? Azt tudod?

Először az exeddel próbálnék beszélni, hogy ez így mennyire nem fair a kislánnyal szemben és ez nagyon nem így működik. 2 gyereke van, nem válogathat, hogy az egyiket viszi, a másikat meg nem. Attól, hogy az egyik lány, nem jelenti, hogy csak babázni lehet vele és ő is élvezheti azokat a "fiús" programokat is, de sok minden van, amit nemtől függetlenül szeretnek a gyerekek. Ha tényleg csak annyiról van szó, hogy ő úgy gondolja, hogy az a program nem tetszene a lányának, akkor se ő döntse el helyette, hanem kérdezze meg, hogy akar-e menni. Ha nem akar, akkor meg figyeljen rá oda, hogy ne mindig ilyeneket szervezzen.

Ha nem erről van szó, ez csak kifogás és azért nem akarja vinni őt is, mert lány és ő mindig is fiút akart, akkor megpróbálnék hatni rá, hogy igyekezzen jobban, mert ez nem csak róla szól, a lányának is ugyanannyira szüksége van rá, mint a fiának és életre szóló sérüléseket okozhat azzal, ha azt érezteti vele, hogy őt nem szereti és nem foglalkozik vele csak azért, mert lánynak született.

Így van. Vagy viszi mindkettőt vagy egyiket sem. Nem is értem milyen apa az ilyen.

Ráadásul az apák általában imádják a lányaikat.

Ő az édesapja a kislánynak is? (úgy értem, hogy ő nem a te előző kapcsolatodbol van gondolom, mert akkor írtad volna, viszont akkor valahogy érthetőbb lenne, de úgy se igazán - egy intelligens férfinel).

Nem engedném a fiút sem.

Vagy mindkettőt, vagy egyiket sme.

Nem létezik olyan, hogy fiús program egyébként

A hátamon feláll a nemlétező szőr, mikor ilyesmit olvasok.

Az én apám sem volt jó apa, messze nem, de bár tudtuk, hogy egyikünket jobban szereti a másiknál, szorult bele annyi intelligencia, hogy ilyesmit soha nem csinált volna.

A kislánynak maradandó sérülést és önbizalomhiányt, a kisfiúnak meg nem érdemelt felsőbbrendűségi érzést adhat az ilyen kirívó kivételezés.

Én bizony kerek-perec megmondanám neki, hogy vagy mind a kettőt, vagy egyiket sem.

Ha nem tetszik neki, forduljon a bírósághoz.

Ott majd kiderül, van-e joga ilyen szégyenletes különbséget tenni a két gyerek között.

A jogokkal kötelességek is járnak.

Kérdezz meg egy ügyvédet, mi ilyenkor a teendő, kinek mi a joga/ kötelessége.

Nem hiszem, hogy egy bírósági gyermekpszichológus beleegyezne ebbe az eljárásba, úgyhogy neked semmiképpen nem lesz zűröd.

De lépj valamit, különben tönkreteszitek a kislányt, és hiába szeretik egymást a testvérek most, egy idő után kiütközik a megkülönböztetés okozta állandó felsőbb- és alsóbbrendűség érzése.