Mit csináljak, ha a feleségem nem jó anya?

Ezt rettenetes még olvasni is! Döbbenet! És ilyenkor mit mond, mikor szembesíted vele, hogy ő is akarta a gyereket? Tényleg szóljál valami rokonnak, hogy beszéljenek vele, mert ez nem normális.

az a baj, hogy ha céloznál a válásra, akkor lehet, hogy már csak bosszúból is ragaszkodna a gyerekhez, sőt, megakadályozná, hogy láthasd.

Pedig jó lenne kipuhatolni, hogy egy válás esetén ragaszkodna-e a gyerekhez, mert az is lehet, hogy nem, belemenne abba, hogy nálad legyen.

Csak mi van, ha ezen jól besértődik, és bosszúból betesz neked azzal, hogy tényleg válás lesz, és nála lesz a gyerek. Szóval kockázatos.

Annyira nincs kitől, hogy itt lubickol a méhemben a drága, a férjem meg éppen főz.

Te szánalom :D inkább neked nincs senkid az fix, ha már ekkora férfigyűlölő vagy. Na puszillak.

Én azért szívesen meghallgatnám a másik oldalt is.

A mi gyerekünk is 3 éves lesz, baromi nehéz természet. Egész nap a figyelmemre vágyik. És bizony ha itthon van az apukája akkor én is hajlamos vagyok belemenekülni a házi munkába. Egyrészt mert csak ekkor tudok ténylegesen haladni. Másrészt meg mert amúgy annyit játszom vele, hogy már nem bírom józan ésszel ezt a rengeteg dedózást. Imádom a fiam, megerőltetem magam és rengeteget játszom vele ha csak ketten vagyunk, de bizony sokszor már a hátam közepére sem kívánom a játékot. És ha a férjem hazajön akkor már lépek is hátra kettőt, egyrészt hogy végre ne nekem kelljen játszani, másrészt hogy haladjanak a teendők, harmadrészt pedig azt gondolom, hogy fontos hogy játszanak ők is nélkülem. Nem tudom másnál hogy van, de nálunk amúgyis apa a nagy mókamester. Ő sokkal szórakoztatóbb, viccesebb mint én. Azt is be kell valljam, hogy néha én is türelmetlen vagyok, na de ki nem az időnként?

Fél éve dolgozom azóta sokkal jobb nálunk a helyzet, hogy nem 0-24-ben kell őt szórakoztatnom. Ez van, be kell látnom, hogy erre a részre nem voltam felkészülve és nagyon nehezen bírtam az egész napos játékot. Viszont az én férjem pontosan tudja milyen vagyok én és milyen a gyerekünk. Tudja, hogy iszonyú sok energiám van benne és szívesen játszik vele míg én valami mást csinálok. Ez nem azt jelenti, hogy egész nap feléjük sem nézek, meg sem tudnám tenni, mert a fiam kb 5 percenként jön hozzám valamiért, de na.. Mégis csak könnyebb így megfőzni egy ebédet, mint mikor közben még játszanom is kell vele.

Ez a nő nem szeret téged, azért is mer ilyen kijelentéseket megejteni, hogy ha elválnátok, lehet, hogy még hétvégi apuka sem lennél, mert ezzel is bántani akar. Ez elég bántó dolog, ilyet mondani a párunknak, hogy még az sem. Mint ha érdemtelen lennél rá. Ő amolyan királykisasszonynak képzeli magát, hogy mi az, hogy őt bárki is ott meri hagyni? Mintha kb. mindenben szuperül teljesítene, ő lenne a tökéletesség, ezért őt ne merje senki otthagyni, ha mégis, akkor bosszút áll.

Gondolom anyagilag megengedhetné magának, hogy egyedül is felnevelje a gyereket, plusz nyilván kapná a gyerektartást, ezért ekkora a pofája.

Az, hogy öltözteti, ad neki reggelit, nem nagy dolog, nyilván azért teszi, mert ha ezt sem tenné meg, hogy vinné bölcsődébe, hogy szabadulna meg tőle? Meztelenül nem vennék be a gyereket. Ha éhes lenne a gyerek, csak nyafogna, még jobban idegesítené.

Részvétem!