Kisbabánk lesz, mi legyen a párom lányával? Hogy találjunk olyan megoldást, ami mindenkinek jó?

De kimondta, hogy be kell zárni a házba? Egy 7 éves gyerekről van szó. Még az én 2 éves gyerekem is megérti, hogy csak boltba megyünk, csak játszótérre megyünk,mert ez meg ez van.

És szerinted a saját gyerekedet be fogod zárni a házba? Manapság már ahogy kijössz a kórházból, vinni kell levegőzni a gyereket. Mi 1 hetesen már 2-3 órákat a levegőn voltunk. Annak az 1 hetes gyereknek meg tök mindegy, hogy a játszótéren levegőzik, a ház előtt, vagy kinn a parkban.

Amikor nem mentek ki a játszótérre nyugisabb programokat kell kitalálni, a játszótéren meg nyugodtan tombolhat a nagy. Azt meg csak megérti, hogy egy ideig nem lesz nálatok pizsi parti, mert a babának aludnia kell, de másokhoz nyugodtan mehet pizsipartizni.

Ha még nem tetszik neki a felállás, akkor magától vissza akar majd költözni az anyjához, de hagyd döntsön már erről ő, ha már befogadtátok.

Na a nagy gyerek egykének lett nevelve a 'mai szellemben', ami azt jelenti,hogy a szülőknek mindig ki kell nyalni a pici fenekét a gyereknek,minden nap programozni meg hurcolni kell ide oda. Ez itt lett elrontva. Egy gyereknek igen is el kell tudnia egyedül lenni pár órára és lefoglalnia magát. Mi annó kimentünk a kertbe, fára másztunk,fogócskáztunk a szomszéd gyerekekkel. Nem csüngtünk mi sem és a válaszolók sem 0-24 a szüleink nyakán, hanem megértettük,hogy anyának most főznie, takarítania kell,ezért lefoglaltuk magunkat. Ez a mai nevelés meg eléggé undorító,hogy a gyerek 5 percet sem lehet egyedül, mindig le kell kötni valamivel, mert ebből lesznek az életképtelen,40 évesen is a szüleivel élő gyerekek. Manapság minden 2. anyuka így neveli a gyerekét, többség a főzés meg takarítás hiányát is arra fogja, hogy 'de hát addig mit csinál a gyerek??' . Hát mit? Azt amit mi gyerekkorunkban...és lássunk csodát,mégis normális ember lett belőlünk.

Szépen meg lehet mondani a gyereknek, hogy neked most ez meg az a dolgod, addig menjen a szobájába játszani valamit vagy menjen ki az udvarra bármit játszani. Nem fog belehalni ha 2 órán keresztül nem körülötte forog a világ és nincs neki mindig megmondva,hogy most mit csináljon. Oda lehet neki adni egy mesekönyvet, festéket, ceruzát,papírt és legyen el velük. Ha egy 7 éves gyerek nem tudja lefoglalni magát pár órára amíg te bármit csinálsz, akkor ott nagy gáz van. Mondom ezt ex bébiszitterként, tehát elég sok gyerek 'nevelésében' vettem részt, volt ahol heti 40+ órában bentlakásosan. Azok a szülők gebednek bele a sok feladatba,akik ilyen szinten ki akarják nyalni a gyerekük fenekét.

Ha pedig nem akarod 'régimódiasan' nevelni a 7 éves gyereket,hanem továbbra is ebben az új szellemben, ami ugye arról szól hogy 0 önállósága legyen a gyereknek, akkor ahogy te is mondtad, van fizetett segítségetek. Minden másnap jön a bébiszitter pl elviszi a gyereket programozni, te addig babázhatsz. Szóval heti 3-4 napra marad 'rajtad' a nagylány és a következő héten úgyis az anyjánál lesz. Ez havi 8 nap,szóval nem is mondhatnád,hogy olyan sokat kéne vele foglalkoznod.

Szerintem te csak a kifogásokat keresed arra,hogy nem akarod,hogy a kislány bezavarjon az új családotokba.

"Minden másnap jön a bébiszitter pl elviszi a gyereket programozni, te addig babázhatsz. Szóval heti 3-4 napra marad 'rajtad' a nagylány és a következő héten úgyis az anyjánál lesz. Ez havi 8 nap,szóval nem is mondhatnád,hogy olyan sokat kéne vele foglalkoznod."

Ez bizony nagyon fontos meglátás!

Kérdező

Itt a fejesben kell rendbetenned a dolgokat.

Nem, neked nem a magzahod az első gyereked.

Jelen pillanatban anyaként funkcionálsz annak a kislánynak az életében.

Nem te szülted, de kialakítottál egy anya lánya kapcsolazot.

Viselkedj anyaként.

Ti már így vagytok teljes család.

Ha most önzően csak magadra gondolsz ( a születő gyerekednek ez ugyanolyan mintha már lenne nagytesója, mert van is) azzal a közös gyereknek is rossz példát mutatnál.

Amikor belementél a váltott láthatásba, akkor eszedbekellett jusson, hogy lesz, amikor te is szülni szeretnél.

Ha nem tetted, akkor ezt magadban tess most helyre. Az a kislány nem tehet erről.

Nem, nem kell menni a nagyobbal állandóan.

Tévhit.

Neki is egy újdonság a tesó érkezése..

Ki akar olyankor barátnőzni? Sőt szíve szerint suliba sem menne.

Persze, ha rendesen felkészítitek.

7 évesen nagyon nagy kislány már.

A félelmeid jogosak, normálisak.

Nekem 1,5 a lányom.. 1 hónap múlva szülök.

A 1,5 évessel szemben vannak hasonló aggályaim.

Minden nő fél az ekkora új kihívástól.

Attól, hogy nem tudja megoldani.

Attól, hogy nem a maximumot nyújtja.

Nem, tényleg nem fogja, de nem is kell!!

Ne akard eldobni, csak mert félsz.

Sok boldogságot kívánok, és azt, hogy hagyjátok azt a kislányt is boldogságnak megélni legalább az egyik tesójának születését.

Hiszen te most válsz ésesanyává, nem csak anyává..

De ő most lehet igazán nagytesó.

/ édesanyjánál nem lett az!/

Szegény lány. Az anyjának lett egy új gyereke, lepasszolta. Most neked lesz új, te is lepasszolod. Majd ha második gyereked lesz, az elsőt te is bepakolod egy fiókba?

Az a rossz hírem, hogy akármennyire nem volt még a kezedben újszülött, ez senkit nem érdekel, neked bizony van egy gyereked. És itt az első komoly szülői feladat: sérülés nélkül átvészelni ezt a változást. (Azért első, mert a közhiedelemmel ellentétben nem a játszóházban üldögélés meg a társasjátékozás a feladat, hanem ez.)

Egy gyerek, amikor testvére születik, fél. Attól, hogy elveszíti a szülei szeretetét. Az anyja esetében így is lett. És a te kérdésed arra utal, hogy itt is hasonló lesz a forgatókönyv, ha nem változtatsz a hozzáállásodon. Nem kevesebb idő és közös program kell, hanem több. Nem kizárni kell az életetekből, hanem bevonni. Hogy érezze: attól, hogy testvére született, ő nem lett nektek kevésbé fontos.

Nehéz lesz? Piszkosul. De te ezt vállaltad, amikor a férjed az első randin kiejtette a száján, hogy van egy gyereke. Nem tudtad, hogy ez ezzel jár? Hát van ez így.

Kedves Kérdező!En megértem, hogy nem ugyanaz a helyzet, amikor valakinek második gyereke születik, meg a tiéd. De! Én emlékszem egy előző kérdésedre, ami bizony nem volt olyan rég! Ugyanígy a napi programozás volt a téma, és hogy a kislány hozzátok akar költözni. Akkor is leírták többen, hogy semmi szükség állandó programozásra, nem attól leszel jó potanya. Ezek szerint nem sikerült megfogadni semmit.Sokan beleesnek ebbe a hibába. Nekem csak egy kérdésem lenne: Ha tudtátok, hogy közös gyereket is akartok, hogy a bubabatos f.ancba nem jutott ez akkor eszedbe? Vagy eleve az volt a terv, hogyha jön a közös, akkor a "régi gyerek", mehet vissza a feladohoz? Már betöltötte a funkcióját, sikerült megfogni az apukajat!?Mert akárhogy bizonygatod, hogy mennyire szereted a kislányt, ha ez így lenne, akkor meg se fordulna a fejedben, hogy hazaküldött az anyjához, és akkor vállaltál volna gyereket, ha van rá terved, amiben ez a verzió még csak fel se merül.

Hogy a kérdésedre is válaszoljak: Ha úgyis heti váltás van, legyen az első héten, amikor hazamentek az anyukájánal, ha amúgy fordítva lenne. Lesz egy heted az áhított összeszokasra, aztán hajrá! Onnantól fogadd el, hogy kétgyerekes anyuka vagy, és oldd meg a felmerülő problémákat, úgy, ahogy mások is megoldják.