Mit csináljak ha egyre kevésbé tudom szeretni a fiamat?

Két variációt tudok elképzelni.

1, te a szóban forgó fiú vagy, nem pedig az anya, ha ez így van, akkor ne aggódj nem minden a külső...nincs két egyforma ember a világon,lehet, hogy valakit pont ez fog meg....fel a fejjel!!!Ne emészd magad ilyen hülyeségeken...ha valaki szóvá teszi, küld melegebb éghajlatra...a párommal 7 éve vagyunk együtt, kaptuk a leszólásokat,mert hogy vagyok képes összejönni egy ilyen pasival..de nem érdekelt,imádom a mindenem,a kislányommal együtt. Szóval, húzd ki magad, és gyerünk:)

2,te valóban az édesanya vagy,már ha ez a megfelelő szó.Ne haragudj, de egyszerűen nem tudom felfogni, hogy hogy lehetsz ennyire önző,beképzelt..Az önzőt úgy értem, hogy nem a tulajdonod, nem egy tárgy amit kedved szerint alakíthatsz,tehát hogy mit csinálj!??fogadd el a gyermeked olyannak amilyen, és állj mellé, nem neked kell, hogy tetsszen, nem te fogsz vele a későbbiekben együtt élni...és ha ezt érezteted vele, akkor ne csodálkozz, hogy egy lelkileg megtört ember lesz...a te jóvoltodból. A beképzelted, pedig úgy értem, hogy mit gondolsz, te tökéletes vagy!!?? Bomba formával,akikért döglenek a pasik...elvégre, a te gyereked,kire kéne hogy hasonlítson a szomszédra!!?? Nevettséges....:)Igen mikor kicsi volt aranyos kis bababőrrel,akkor így imádlak úgy imádlak most meg, ocsmány,csúnya, stb...ilyenkor teszem fel a kérdést, hogy minek vállaltál gyereket,csak az első pár évre terveztél!!?? Komolyan mondom, el sem tudom képzelni, hogy egy szülő így beszéljen a gyermekéről..jó mélyen elsüllyednék, főőleg, hogy ide kimerted írni ezt az ocsmány kérdést,mert ez az ocsmány nem a fiad!!