Kamasz lányok! Mit tennétek ha most teherbe esnétek?

29 vagyok,nem rég voltam kamasz....de leirom,szoval 15 éve:

-azt se tudtam pontosan hogy lehet teherbe esni,(na jo a bioszora megvolt,de akkor még nem pasiztam)

-gyerek voltam,tuti hülyeséget csináltam volna,és nem mertem volna szolni senkinek,csak mikor késő...és lenne most egy 15 éves fiam/lányom,aki remélem nem esett volna ugyanebbe a hibába,különben 30 évesen nagymama lennék.

17 vagyok, asszem még beleférek a keretbe.

Ha most teherbe esnék, mindenképpen elvetetném. Meg sem fordulna a fejemben, hogy megszüljem. Nem akarnám tönkretenni anyám, a baba, meg a saját életemet. Nem tudnám felnevelni úgy, ahogy én azt szeretném. Lehet, hogy önzőnek hangzok, de a saját életemet sem akarom tönkrecseszni. Még egy csomó dolog van, amit csinálni akarok. Nyelveket tanulni, minimum leérettségizni, utazgatni, dolgozni, bulizni akarok. Nem lenne elég türelmem és szeretetem egy gyerekhez. Még 15 év múlva is nagyon meg fogom gondolni, hogy akarok e gyereket szülni, nem hogy most.

nagyon vigyáznék,hogy véletlenül se ,de ha mégis..

Hát szerintem megmondanám a szüleimnek,és valószínűleg elvetetném. Nem tudnám felnevelni. Mármint még énis fiatal vagyok,nem tudnék róla gondoskodni. Igaz,hogy már él,mikor elvetetném,de milyen élet várna rá,ha megszülném. Sokan azt gondolják,hogy akik aburtuszon esnek át gyilkosok.Ennyi erővel sose kéne védekezni,mert úgy is egy baba megnem fogan,pedig megfoganhatna,szóval félig ez is lehet gyilkosság.

De lehet ha terhes lennék,nem tudnám elvetetni. Inkább nem is gondolkosok ajta. 16/L

Elvetetném.

16/l

Megtartanám. Ha kapok segítséget a családomtól akkor jó, de ha nem akkor is keresnék valami megoldást, anyaotthon vagy nem is tudom biztos kitalálnék valamit. A legfőbb indokom a döntésemre nem az lenne, hogy az abortusz gyilkosság stb. hanem, egyszerűen nem tudnék tovább élni avval a tudattal, hogy egyszerűen elsétáltam egy ilyen hatalmas változás elől, nem tudnám feldolgozni, hogy hogy lehet az, hogy én most tanulok/netezek/stb. mikor néhány hónapja még egy baba volt bennem. Teljesen biztos, hogy megőrülnék a dolog abszurditásától. És még mindig inkább küszködök egy gyerekkel akár tönkretéve mindkettőnk életét mint, hogy egy diliháza jobb esetbe fél őrülten egyedül éljek tovább.

15/l

Én biztos hogy nem vetetném el,egyszerűen képtelen lennék rá!Szerintem nem ugyanúgy "gyilkos" az aki védekezik,meg aki abortuszon esik át,mert ha védekezel nem gyilkolsz meg senkit,viszont abortusszal igen! Ha terhes lennék,megszülném a babát,és nyílt örökbeadással örökbe adnám.Lehet hogy sokkal nehezebb lenne lelkileg,mert a 9 hónap alatt mégiscsak megszeretem,de inkább maradjon életben,rengeteg nő bármit megadna azért,hogy gyereke lehessen.És ha nyíltan örökbeadom,találkozhatok Vele,kaphatok Róla képeket.:)És én hívő katolikusként úgy gondolom,hogy egy baba nem véletlenül jön erre a világra,Istennek célja van Vele,és nincs jogunk hozzá valakit életétől megfosztani!

Most ez lehet úgy hangzott mintha átestem volna már rajta,mindegy.:)

14/L

Hirtelen nem lehet teherbe esni,védekezni kell.Na de most jöjjön,hogy mit tennék:

1.Kérnék unokatesóm feleségétől segítséget,hogy most mit tegyek,aztán odaállnék anya meg apám(alkoholista) elé,hogy nézzétek,terhes vagyok,mihez tudnék kezdeni,ha nem akarok abortuszt?

2.Kérnék tőlük anyagi segítséget,ha nem adnak,akkor a suli után nyáron a baba mellett elkezdenék dolgozni,már ha tudnék egy baba mellett dolgozni tiniként.Mert rá lehetne a gyereket bízni anyára,vagy ismerősre..

3.Vagy ha kirúgnának anyáék,akkor anyaotthonba vonulnék,és próbálnék a tanulásba mindent utoljára beleadni..érettségi..stb.,utána munka.:/

4.Próbálnék jó anya lenni.