Miért ilyenek a mai kamaszok? Ekkora változás lenne pár éven belül?
Most olvastam egy 14 éves lány fórumbejegyzését, és ez volt az utolsó csepp a pohárban a régóta érlelődő kérdésemhez, amit itt teszek fel, mert talán a keresett korosztály írogat ide, esetleg a szüleik :)
Nem volt olyan régen ez a 14 év, csupán 4 éve (18 éves vagyok), de egyszerűen mintha mindenki ez alatt (tisztelet a kivételnek) egy másik világhoz tartozna.
Részletezném, azt hiszem, hosszú lesz.
Azt tapasztalom, hogy a nálam 2-3-4-5 évvel fiatalabbak egy teljesen más normát tartanának elfogadhatónak, mint én.
Miért nem képesek helyesen, magyarul írni? Miért jó az, hogy kérdésben, válaszban nem lehet még kódjegyzékkel sem megfejteni, amit írtnak? Miért nem használnak ékezetet, szóközt, nagybetűket, választékos szavakat? Ha egyszer megtanultunk egy nyelvet, belénkverték, miért nem írunk helyesen?
Miért nem írják a nevüket szépen, magyarosan, ahogy azt a szüleiktől kapták, nagybtűvel, ékezettel (Lillucykah, Melcsikeh, Sophiekah)?
Miért kell minden 'i' betű helyett 'y'-t tenni (köszy, bocsy, puszy, csajszy), miért kell a magánhangzók után rögeszmészen 'h' betűt írni? (jah, nah, puszykah, stb.) Miért kell a fent említett szavakat még eltorzítottabban használni (köszcsykeh, puszcsikah, léccykeh, csóxy, lávcsy, szerykeh)? Ez valami ki nem mondott verseny/divat? Ki tudja az adott szót hülyébben használni?
Én is használok hangulatjeleket ( :), :D, :( ), de mi értelme van minden szó után tenni egyet, érthetetlenné tenni az egészet?
A következő oldala ennek a dolognak az öltözködés, a viselkedés. (Elnézést a kivételektől, de túl sok rossz példát láttam.)
Tizenkettő-tizenhárom-tizennégy évesen a suli folyosóján smárolnak a barátjukkal olyan rövid nadrágban, hogy azt nem lehet nadrágnak nézni, fogdossák a srácot, dörgölőznek. Lazán beszólnak a tanároknak, minden meggodolás nélkül, miután rájuk szólt, hogy nem kellene. Rózsaszín érintőképernyős telefonon 'Mizut' hallgatnak. Múltkor egy tizenkét éves kislánnyal beszélgettem, és azt ecsetelte, hogy hatkor kel kivasalni a haját(ami festett vörös szőke csíkokkal), meg hogy eltüntesse alapozóval a pattanásait, ráadásul megszólt, hogy nincs kifestve a körmöm és melírozva a hajam.
Az a jó, minél pinkebb vagy, minél kisebb a gatyád, minnél jobban kiáll a csípőd, minél magasabb a szandálod sarka, minél beállítottabb a hajad, én minél nagyobb a műkörmöd?
Megelőzve a vádaskodást, teljesen normális lánynak tartom magam. Három éve stabil párkapcsolatban élek, szerelmes vagyok, boldog vagyok, jó alakom van, és rendszeresen járunk el a barátaimmal szórakozni, bulizni, van jogsim, de sosem vezetek, ha ittam. Nem vagyok vallásos, normális a családom, nincsen testvérem, és kertes házban lakunk egy városban (25,000 fő). Normál gimnáziumba járok, 4,9 az átlagom, állatorvos szeretnék lenni, sok barátom van, köztük kettő, akikre az életemet is rábíznám, minden közösségben feltalálom magam, szóval úgy gondolom, hogy boldog és elégedett vagyok, de egyre inkább kezdem úgy érezni, hogy vagy én vagyok normális, vagy mindenki más.
Nem szeretnék mutogatni vagy vádaskodni, csak érdekelne, hogy ez a kor divatja-e, vagy valami egészen más irányzat, amiből nem fogak kinőni a fiatalok?
Esetleg a szülői behatás kevesebb, másoktól lesik el, ez a "követelmény" a suliban?
Tudtok segíteni? Tapasztalatokat, válaszokat várok!
Köszönöm :)
Látom, nem kell nekem felhozni a példákat, jönnek szép sorjában :)
Borzasztóan idegenkedem attól, hogy ha egy, a fenti tulajdonságokkal rendelkező kislányt/kisfiút kiraknánk a való életbe, nem állná meg a helyét. Mert hisz azt hiszik, ők a nagyok, fűvel-fával összefekszenek mert ők megtehetik, próbálják utánozni a felnőttek látszólagos tulajdonságait (csak ami kívülről látszik), ám ha kitennénk őket a vasútállomásra, hogy jussanak el A pontból B pontba képtelenek lennének rá. Képtelenek az életre. Lehet, hogy egy bombanőn az látszik, hogy E kosaras mellei vannak, xs-es ruhát hord, festett a faja és 14 centis a sarka (juhééé, ha ezt lemásoljuk, mi is felnőttek leszünk), viszont az kívülről nem látható, hogy egy családanya, minden nap főz, mos, takarít és dolgozik a családjáért, helyt kell állnia a munkahelyén és a családjában egyaránt, és ez hatalmas erőfeszítést igényel.
Úgy gondolom, régen a szülők nem fölösleges akadályként, pénztárcaként vagy bejárónőként funkcionáltak csemetéik számára, hanem egy példaképként, akit feltétlenül követni és utánozni kell, bármit is csináljon. Mára ez az érzés teljesen a ló túlsó oldalára csúszott. Ezzel üzenném valamelyik válaszolónak, aki szerint ha hallgatnánk a szüleinkre bilifejű, tökigérő zoknis - szandálos pancsereket faragnának belőlünk, hogy súlyosan téved. A szüleid megtanítanak élni, átadják a tapasztalaikat, amikre nem muszáj figyelned, viszont a saját, súlyos károdon fogod megtanulni. Magadtól nem fogod tudni, hogyan intézd a bankügyeket, a kocsit, hogy kezeld a pénzt, milyen helyzetben mi a jó taktika, mit érdemes és mit nem, milyen helyzetben hogyan reagálj, hogy a legjobban gyere ki belőle. Természetesen nagyon fontos, hogy a saját társaságoda be tudj illeszkedni, de elsősorban magadnak és a saját elvárásaidnak kell megfelelned illetve a társadaloménak, viszont hogy ezek megfelelően kialakuljanak, és egyáltalán létezzenek, a szüleid a felelősek, ők ezzel próbálkoznak nap mint nap, ezt érzed te b*szogatásnak.
Remélem egy kicsit elgondolkozol rajta, ha már ennyire izmosak lettek az ujjaim a sok gépeléstől.
válasza:Szerintem jól gondolkozol, kedves Kérdező, és csak abban bízhatunk, hogy akikről írsz, pár év alatt hasonló következtetésekre jutnak.
Kérdésem: lehet, hogy fogyatkoznak a példaképül állítható szülők? Lehet, hogy ma Magyarország olyan erkölcsi válságban van, hogy egyszerűen aki ma gyereket nevel, nem tud egy ígéretes jövőképet festeni a gyermekének, s marad a kiábrándultság átadása?
Nekem is megfordult ez a fejemben. Talán a mi szüleinkben még élénkebben él a rendszerváltás előtti életritmus, életvitel. Ők még a régi rendszerben nőttek föl, ott szereztek tapasztalatokat, amik nagyon gyakran sokkal jobban megállják a helyüket a modern világban, mint a mostanában levont következtetések. Azt hiszem, ez a világ nem azt várja el, amit ad cserébe.
Visszatérve a mai szülőkhöz, talán egészen más világfelfogásuk van, és nem tudom miért, de nem örökítették át a szüleik hagyományait. A gyermekeik számára lehet, hogy nem példaképként, hanem egyszerűen támogatóként, megalapozóként szeretnének létezni. Az is előfordulhat, hogy egyszerűen nincs erejük rá, annyira gyors és követhetetlen ez a világ, hogy miközben megfelelő anyagi hátteret, biztonságot, alapot szeretnének teremteni a csemetéknek, egyszerűen megfeletkeznek a morális értékek, belső elvárások kialakításáról.
Összegezve, nem hiszem, hogy kevesebb lenne a példaképként felállítható szülő, csak annyira eltorzultak a valós családi értékek, minden az anyagiakról, a fizikai értékekről szól, hogy nincs kapacitás a lelki nevelésre. Egy gyermektől meg ne várja senki, hogy miközben mehetne focizni, otthon maradjon és az illemkönyvet tanulmányozza magától.
válasza: válasza:Teljesen igazad van, ezt en is megfigyeltem, tudod egyre jobban elfajul ez a vilag. Talan a kivancsisag teszi ilyenne a fiatalokat, mindent tul hamar akarnak csinalni. Sajnos ez a korosztaly, es ez a vilag csak ezt tudja hozni magaval. Mast nem nagyon tehettsz ha tetszik ha nem el kell fogadni< mert ha nem mindig csak a stressz lenne, es sajat magad bolonditanad meg a segitseg helyett, jobb nem eszrevenni, a vegen ugyis maguknak csainalnak rosszat es ok banjak meg tul keson, mendezek a kivancsisag kovetkezmenyei, mert ugymond "menok" akarnek lenni.Peldaul maradjunk a fiuknal, 12 evesen mar a fiuk a slager tema, ennek is meglesznek a kovetkezmenyei, pl tul korai nemi elet, nemi betegsegek, nem kivant terhesseg, es a vegen ki banja meg es ki jar porul? O maga. Na szoval lehetne beszelni a mai fiatalokrol, de jobb ha nem megyek melyebben bele!
Kerlek most nem haragudj a helyes irasert, es az ekezetekert csak most nagyon sietek.16/L
válasza:minden fiatalnak legyen mondjuk 20 évvel ezelöti azoknak is voltak szlengjeik na mind1
a magasitot sarku szandál mért rossz ? nekem is az van mert ludtalpas vagyok és az a jo -.-" aki meg pláne 12 cm es tüsarkuba jár arra megértem h mondod
osz társam 6. osak leszünk iyg járt suliba : vérpiros , vagy rikito szinü körömlakk , tüsarkü , mini szoknya , erös füstös smink mély dekoltásos poló
válasza:Szia!
A kérdésed teljesen jogos szerintem, én sem értem a mai fiatalokat (én 25 vagyok). Engem nem is igazán az zavar, hogy hogyan öltözködnek, mert nem érdekel. Ha nekik ez a jó, hogy csak a testük miatt kellenek egy pasinak, akkor megérdemlik.
A mai fiúk ezekben a csőnadrágokban...hát nekem nagyon nem jönnek be. Pedig az én párom nem egy vastag ember, de ízlésesen fel tud öltözködni.
Valaki írta, hogy akinek van rá pénze, az miért ne öltözködhetne ízlésesen vagy festhetné magát? Szerintem ezekre a lányok, akiknek mindenük kint van (már-már versenyt űznek belőle), mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy ízlésesek (természetesen vannak kivételek).
Az írásuk, legyen szleng, szerintem borzasztó. Én sem tudom elolvasni, bár én nem is töröm magam rajta. Vannak fiatalabb ismerőseim, de még véletlenül sem chatelek velük, mert csak felhúzom magam a helyesírásukon.
Végül, ami engem a legjobban bosszant - erről nem írtál kérdező - az a flegma (mindenkit lenézek) fej. A legtöbb csitri így fotózza magát tükör előtt, és nyomatják a FB-ra, hogy minél több like-t kapjanak!
Rengeteg olyan téma van, amit nem hoztam föl, mert így is elég hosszú lett a kérdésem :)
Amit a Facebookra kitett képekkel kapcsolatban mondtál, abban teljesen igazad van. Az a legjobb, amikor ugyanott, ugyanabban a ruhában van kint négyszázkilencvenhét kép, csak más pózban. Na meg a csücsörítés, a hülye fejek, a melltartóban való fényképezkedés, és a satöbbi... Hát kész szoktam lenni. Ebben az a vicces, hogy nem csak a kicsik, de még az én korosztályomban is találhatóak ékes képviselői a dolognak. Gyakran úgy gondolom, teljesen hiányzik belőlük az önkritika.
válasza:Én 13 vagyok, tehát pont beleesek a kérdező által emlegetett kategóriába. Lusta vagyok mindenre reagálni, ezért kiragadom a nekem leginkább tetsző szövegrészeket.
"Miért nem képesek helyesen, magyarul írni? Miért jó az, hogy kérdésben, válaszban nem lehet még kódjegyzékkel sem megfejteni, amit írtnak? Miért nem használnak ékezetet, szóközt, nagybetűket, választékos szavakat?"
Jó kérdés, már egy ideje keresem rá a választ.
"Miért nem írják a nevüket szépen, magyarosan, ahogy azt a szüleiktől kapták, nagybtűvel, ékezettel (Lillucykah, Melcsikeh, Sophiekah)? Miért kell minden 'i' betű helyett 'y'-t tenni (köszy, bocsy, puszy, csajszy), miért kell a magánhangzók után rögeszmészen 'h' betűt írni? (jah, nah, puszykah, stb.) Miért kell a fent említett szavakat még eltorzítottabban használni (köszcsykeh, puszcsikah, léccykeh, csóxy, lávcsy, szerykeh)?"
Ezeket a kérdéseket mind-mind feltettem az olyan osztálytársaimnak, akik élnek ezen lehetőségekkel. Értelmes választ nem kaptam, csak vállvonogatást és "mert csak" jellegű reackiókat.
"Tizenkettő-tizenhárom-tizennégy évesen a suli folyosóján smárolnak a barátjukkal olyan rövid nadrágban, hogy azt nem lehet nadrágnak nézni, fogdossák a srácot, dörgölőznek."
Ez engem is zavar, már-már közszeméremsértés kategóriába sorolható, szerintem.:D Nem képesek felfogni, hogy SENKI sem kíváncsi a nyalakodásukra... sajnos van ilyen.
"Lazán beszólnak a tanároknak, minden meggodolás nélkül, miután rájuk szólt, hogy nem kellene."
Ilyet én is szoktam, de csak akkor, ha adott rá okot a pedagógus.
"Rózsaszín érintőképernyős telefonon 'Mizut' hallgatnak."
Juj... ne is mondd. Még az általam eddig normálisnak vélt csajok is odavannak a lisztgyerekért, és lassan engem nyilvánítanak ki abnormálisnak, amiért a hányás kerülget Fluor zenének nem nevezhető "műveinek" hallatán. Megvan a véleményem az "előadóról". Félelmetesen szar számokat ír, melyeknek semmi mondanivalójuk, de még dallamuk sincs. Tömegcikk. Nem is értem, mit esznek rajta egyesek.
A rózsaszín érintőképernyős telefon már kevésbé zavar, hisz' azt nem kötelező néznem (ellenben a Mizut muszáj hallgatnom, ugyanis úton-útfélen megcsapja a fülemet az igénytelen vernyákolás, nem tehetek róla).
"Múltkor egy tizenkét éves kislánnyal beszélgettem, és azt ecsetelte, hogy hatkor kel kivasalni a haját(ami festett vörös szőke csíkokkal), meg hogy eltüntesse alapozóval a pattanásait, ráadásul megszólt, hogy nincs kifestve a körmöm és melírozva a hajam."
Ismerős. Mellesleg nekem is szóltak már be, amiért nem kenek magamra 6 kiló vakolatot, illetve mert nem borotválom a lábam minden másnap, nincs kiszedve a szemöldököm és jobbára fekete/sötét színű ruhákat hordok, de ez már más téma.
"Esetleg a szülői behatás kevesebb, másoktól lesik el, ez a "követelmény" a suliban?"
Pontosan. Ezt egymástól tanulják, már akik fogékonyak rá.
"Mindenki azt tesz magával amit akar, ha te szürke egér akarsz lenni hát legyél, de tudod az életben sosem a szürkék jutnak előre."
Ezt rosszul látod. Az életben a normális embereket (a te szavaiddal élve 'szürke egereket') részesítik előnyben, úgyhogy te fogsz ráb*szni (már elnézést) később.
A 2. válaszoló majmos példáját nem kívánom bemásolni, de megjegyzem, hogy tetszett és egyetértek vele.
"Nyugi, az első pár munkahelyi interjúról két lábbal pattintják ki az ilyeneket"
Igen, ezt üzenem én is az elsőnek.
"De szerintem akik le vannak dobbenve a mai fiatalokon, azok mind elhatarozzak , hogy az o gyerekuk normalis lesz.Es ha eleg soknak sikerul akkor az a generacio normalisabb lesz"
Ez jó taktika, meg kéne valósítani.
"Nincs húúú de szuper okostelefonom! Minek legyen? Hogy menőzzek vele? Elég nekem a hagyományos mobil is. Oké, szeretnék haladni a korral, de nem ennyire... Összegezve, tényleg örüljünk annak, hogy mi a kevés százalékhoz tartozunk!"
Detto. Mármint a telefonos rész. Nem egyszer röhögött ki egy 'nagyonraj' dohánnyal kitömött o.társam, amiért nem a legújabb érintőképernyős telefon virított a kezemben.
Egyébként örülök.
"szerintem ha felnőnek, nem lesznek ilyenek."
Szerintem sem, de MOST idegesítőek.
"Már a 11 éveseket is számolhatjuk ebbe az elkorcsosult részbe."
Így van.
"tehet róla ha szegénynek nincs hozzá érzéke, rossz nyelvtanból?"
Mi az, hogy nincs érzéke hozzá? Meg lehet tanulni helyesen írni, ez nem olyan dolog, mint a matek. Ezt nem kell érteni. Egyébként engem nem zavar egy-két helyesírási hiba, de ha már olyan szinten tele van velük egy szöveg, hogy totál olvashatatlanná vált miattuk, akkor már egy "kicsit" zavaró tud lenni a dolog...
"hajvasaló, szines tincsek, alapozó...ad magára és igényes, és a szülei picit engedékenyebbek, ezért önmagává tud válni...nagy baj?"
Hát épp ez az. NEM önmaga, hanem egy társadalmi előírásoknak megfelelő, sablonos tucatgyártmány. Így öltöznek, mer' az olyan faja. Ne haragudj, de nem hiszem el, hogy a tinileánykák 80%-ának tök ugyanolyan az ízlése. Persze ha neki ez tetszik, nem zavar a dolog, de ne azért nézzen már így ki, mert mindenki más is...
"smárol a pasijával hát istenem élvezi az életét, ha 13 évesen ezen a szinten tart, élvezze."
Felőlem smárolhat, csak ne előttem.
"és nem nekik akarnak tetszeni hanem annak a közösségnek amibe benne vannak"
Pont ez a probléma. Miért van megfelelési kényszerük?
"Kamaszok. Lázadniuk kell"
Tudtommal pont az a lázadás lényege, hogy MÁS legyél, mint az átlag. De ha egyszer MINDENKI azt csinálja, amit te, hogy lennél már lázadó?
"A lényeg, hogy eltérjek, más legyek, legyen egyéniségem, szeparálódjak, kiváljak a masszából, önmagam legyek"
Reakciómat lásd egyel feljebb.
És igen, tényleg orrba-szájba k*rnak fűvel-fával, ennek nyilván az az oka, hogy felnőttnek érzik magukat, csak azt nem tudom, miért. Én a 13 éves fejemmel inkább kicsinek tartom magam, mint nagynak, s erre magamtól jöttem rá, nem kellett ráébresztenie senkinek. Akkor hogy is van ez?
Na jó, nem írok többet, mert a véleményemet már így is levágta mindenki - gondolom -, úgyhogy egyenlőre ennyi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!