Mit tegyek a 15 éves lányommal? Már nem bírom elviselni!
*Heti 1-2x van bebásárlás. Ragaszkodom együtt elmenni, hogy mindeninek meglegyen amit akar (ésszerű keretek között, nincs kolbászból a kerítés!), meg hátha emlékeztet valamire amiről beszéltünk, hogy vesszük. Sokszor volt, hogy elfelejtettem valamit amire ő emlékeztetett. Olyan szépen működött 10+ évig. Most meg már veszekedéssel kell kierőszakolni, hogy jöjjön! Legalább ennyit legyünk együtt, könyörgöm! Aztán végig húzza a száját. Hát én szégyellem magam, amilyen pofákat tud vágni.
*Van macska itthon, a lakásunk nem túl nagy, hát járkáljon kedvére, ezért nyitva a lányom ajtaja. Már ez sem, ajtó becsuk, sőt ami ennél is szebb, hogy már kulcsra is van, hogy zárja. Mintha olyan sokszor bejárnék hozzá, pedig nem.
*Hozzászólok és mintha egyetlen levegővételemre már ugrani tudna! De nem csak ennyi. Egyébként se mentünk el együtt sokfelé, de már konkrétan a piacra sem ahova szeret kijárni, akkor megy le szombatonként miután én visszajöttem! Boltba, piacon, mindenhol "ciki vagyok".
Büntetni nem tudom mivel a rossz, pofátlan viselkedésért, így nem is volt. A barátnőit szigorúan fogják az anyukák, sehova nem engedik őket, nyáron is egy órát találkozhattak, azt is a közeli bevásárlóközpontban. Egyedül nem jár el. Legtöbb idejét a szobájában tölti. Ha elvenném a telefont gépezne. Ha kikapcsolnám a wifit úgy is tudja írni a wordbe a történeteit. Ha elvenném a gépet ott a füzet. Ha írni nem tud, hát olvas. Ha nem adnék pénzt könyvekre arra ott a könyvtár. Na, sosem korlátoztam a kreatív tevékenységeit, csak azt mondom szerintem nincs mivel büntetni. Ha veszekszünk a viselkedése miatt, például nem lehet vele szót váltani akkor bezárkózik a szobába, de bocsánatot sosem kér.
Elfogadom, hogy kamasz, de ez nem mentség a pofavágásra és az ingerültségre meg arra, hogy cikinek tart bárhol velem lenni.
38-nak: ez a kislány is nyugodt. Anyuka ideges.
Pszichológus nem ír gyógyszert. Hálistennek.
38-as válaszoló, te beteg vagy: "Vidd pszichologushoz. En is elvittem es irt fel neki gyogyszert azota nyugodt es lehet vele birni"
És még troll is vagy, ugyanis a pszichológus nem ír fel gyógyszert. Legalább ügyesen trollkodj, az a pszichiáter, tanuljátok már meg...
Ha nem troll vagy, öregként majd ne lepődj meg, hogy a gyereked így fog rólad mesélni: "bedugtam a legolcsóbb öregek otthonába, begyógyszerezik minden nap, azóta lehet vele bírni, úgysem látogatom"
Nem olvastam a válaszokat, csak a leírásod.
Én úgy látom, hogy neked nem gyereked van, hanem barátnőd. Az emberi kapcsolatokat pótoltatod vele, és/vagy kihasználod. Menj a barátnőiddel vásárolni, és ő meg adjon listát(akkor nem felejted el). Minek járjon VELED piacra? Az anyja vagy, nem a barátnője. A barátnőivel kellene járnia! Nálunk az anyám a jóízlésem/márkaismeretem miatt akar mindig rángatni, de egyszerűen nem program mindig, nincs kedvem, meg minek..
Közös program: Egyetek együtt! Gondolom együtt esztek, nem? Legalább naponta egyszer. Ennél több nem kell, bőven elég havonta egy közös program, ez az önállósodás ideje, nem anyuka barátnőjét/jobbkezét kell játszania.
Nekem csak 11 éves lányom van, de biztosítok neki teret az elejétől, én a barátai szüleivel, ő a barátaival, és néha visszajönnek, ha kell valami. Nem kell beszélgetni(ezt hazafelé a suliból szoktuk, hogy mi volt azna, vagy ha valamit el akar mesélni). De érted.. nem kell heti több anya-lánya program. Ha nem élvezi a bevásárlást ne menjen. Ha nem tudnak találkozni a városban a barátaival, hívjátok át/ő menjen át!
Tök normális, hogy becsukja kulcsra az ajtaját, komolyan elé helyezed a macska igényeit? Nyilván maszturbál, szőrtelenít, pornót néz vagy ír/olvas, vagy öngyilkos gondolatai vannak, kell neki a privát tér, és a biztonság, kell a kulcs, ez is normális.
Öreg anyuka vagy? Most van klimax? Régen volt a kamaszkor? Én 33 éves vagyok, még emlékszem. Kell nekik a tér, és semmi extra nincs a viselkedésében, és ne kelljen már mosolyognia is olyanhoz, ami csak a te szórakozásodat szolgálja. ÍRJON LISTÁT! Legyél vele kevesebbet, illetve had lehessen önállóan is a házban, tökegyedül. Semmi extra nincs a viselkedésében, normális, te meg tapadsz rá és eléhelyezed az állat igényeit a normális dolgai elé. Nagyon beteg.
Nyilván jobb, mintha megütnéd, bár csak nézőpont kérdése. Te megfojtod. Ha teret hagysz, el fogja kezdeni keresni a társaságod!
Ha a lány írná, én azt mondanám, hogy egy-egy alkalommal sajnálja meg már az anyját, mert az magányos, de nem kell feláldoznia érte a szabadságát, mondja el, hogy kevés szabadideje van és azt nem vele akarja tölteni, szerezzen barátokat. Illetve ne akarja már, hogy a klimaxos anyja mindent megjegyezzen, amit mond, az nem szentírás, fogja szépen a tollat, papírt, és írja le, hogy mit akar, vagy ne nyafogjon, hogy el lett felejtve és örüljön, hogy gondolnak rá. Azt is mondanám, hogy igyekezzen ne pofákat vágni, hanem hangot adni annak, amit akar, és ragaszkodjon hozzá. A kulcsra meg azt, hogy sajnálom, hogy az anyja elé helyezi a macskát, ez az ő háza, de azt megteheti, hogy ELMONDJA hogy anyám, akarok maszturbálni, szőrteleníteni meg más felnőttes dolgokat és nem akarom előre bejelenteni, ezért amikor úgy érzem, hogy egyedül akarok lenni BÁRMIÉRT, bezárom az ajtót, ha engeded. --nincs ember aki erre ne engedné. Tudom, hogy keveset jössz be, de ilyenkor frusztrál, hogy be fogsz kopogni és nem tudok ellazulni. A macska meg mászkálhat akkor a szobámban, ha nem vagyok itt. Tudom, hogy nem jó neki annyira, de én mégiscsak a lányod vagyok, nem a macskád, többet nyerek vele, mint amennyit ő veszít arra a pár órára.
Illetve még azt is mondanám, hogy költözzön el gyorsan és becsülje meg az anyját, mert a maga mérgező tapadós módján azért érezhetően törődik vele.
Én szülőként abszolút megértem, hogy vásárolni menni program értékű. Egy felnőttnek. De egy gyereknek rohadt unalmas veled káposztát vásárolni. Kérdezd meg, hogy milyen programot csinálna szívesen, és csináljátok azt. Én fontosnak tartom, hogy a szülő-gyerek heti szinten töltsön egymással minőségi időt, néha hajlamosak a tinik túlzottan begubózni, akkor lehet picit erőltetni, hogy másszon ki a barlangjából. De az, hogy ne csukja be az ajtót, mert a macskának szabadon kell járnia. :D Kinek a igényei a fontosabbak? Egy gyereknek is szüksége van privát szférára. Hadd csukja be az ajtót kulcsra, ha szeretnél vele beszélni, akkor kopogj, és várd meg a válaszát. Már nem kisbaba, akinek ha úgy látod szükségesnek, akkor megszagolod a fenekét és átpelusozod. El kell kezdened úgy kezelni, mint egy másik teljes értékű felnőttet.
Az meg ha a wordbe vagy füzetbe írogat, olvas, ezek szuperjó hobbik, eszedbe ne jusson büntetésként elvenni. De nem is értem miért kéne megbüntetni azért, mert idegesítőnek talál. Ne basztasd. Legyél empatikus, együttműködő, validált az érzéseit, edukáld magad, hogy milyen komoly érzelmi változásokon megy keresztül.
A tény hogy muszáj menni még szép hogy lázadás buzdítja. Ez normális,leválik a szülőktől és keresi önmagát,ne tudd meg ilyenkor micsoda hormonváltozas megy végbe és hogy ilyenkor mennyire átformálódik az agy. Főleg az érzelmekre hat ki a hormon amit tapasztalsz is.
Egy komikus mondta" bezárta az ajtót erre vártam évek óta" más szóval örülj hogy a gyerek kezd leválni és végre elheted megint a gyerek nélküli delutanokat amikor csak magaddal foglalkozol.
Ne légy a fenekében, tanulj meg nem anyaként létezni,keress hobbit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!