Mit rontottam el a kamasz lányommal?

Sziasztok!

Nem tudom mi erre a jó megoldás,megpróbálom ezen a fórumon hátha tud valaki jó ötletet.

3lányom van.

A legidősebb 17 éves,8hónapos korában különváltunk az apjától,2 éves koráig neveltem egyedül,majd találkoztam a férjemmel és együtt neveltük.

Kb 12 éves korában kezdődtek a problémák,állandóan az apjához akart költözni,cirkuszolt mindig.

Az édesapja ez elől mindig kibújt,oda nem mehet ő is a szüleivel élt.

Szinte mindig én voltam a gonosz mostoha számára.

Sajnos dohányzik,jelenleg olyan helyzetben vagyunk hogy épp hogy kitudjuk a lakhatás költségeit illetve a megélhetésünket termelni.

Ő folyamatosan hogy mennyire sz@r anya vagyok,mert nem tudok neki cigit,műkörmöt,bulizást hetente biztositani.

Kritikán aluli módon beszél velem(pl:anyáknapja-“egy ilyen szar anyának nem fogom mondani hogy boldog anyáknapját!”)

-szakadjak le róla,kussoljak..stb.

A verés nem opció,azzal elkéstem.

Sosem vertem,lehet hogy ez az eredménye.

Most mehet az édesapjához,mondtam hogy próbáljuk meg mert én nem bírok vele.

Erre is azt mondja mekkora sz@r anya vagyok kidobtam!

Biztos rengeteg hibám van tudom,de borzasztóan érzem magam.

Próbáltam/tunk szép gyerekkort bíztositani nyaralás,èlmények mindig mentünk valahova.

Amit tudtam/tunk megadtam nekik úgy érzem,és mégis sz@r vagyok.

Ezt hallják a kisebb gyerekek is.

Ráadásul kismama vagyok,ez a stressz rohadtul nem kellene.

Mit tegyek?