Felköszöntenéd a gyereked tanítóját szülinapján?

Nem értem még mindig. Valakit a munkhelyén miért nem köszönthetek fel magánemberként? Nem órára vonulok be fanfarral, tüzijátékkal, táncos fiúkkal...

Én is közfeladatot ellátó személy vagyok, de soha nem volt még kellemetlen, ha valaki itt a munkahelyemen kíván boldog szülinapot.

De oké, túlragoztuk, értem, hogy bunkóság, csak a tahók csinálnak ilyet. Fogtam az adást, megoldom máshogy.

Azért írtam ki, mert nem döntöttem el eleve. Csakhogy az olyan jellegű építő hozzászólások, mint hogy tahó vagyok, mert eszembe jut bárkinek is a munkahelyén azt mondani, hogy boldog születésnapot, leginkább arról győzött meg, hogy az a tahó, aki ezt a választ írta, tehát nem szeretnék ilyen emberhez hasonlítani.

És vagyok olyan lelki szegény, hogy még mindig nem értem, hogy a tanító a munkahelyén nekem miért is ne lehetne magánember. Nem tanítás közben, de amikor megyek a gyerekért és ő is készülődik haza, miért ne? Nem vagyunk haverok, de amikor egy balesetem után mentem a suliba, megkérdezte, hogy jobban vagyok-e már (jajj, lelki szegény a tanító is, hiszen ez nem tartozik a munkájához, igazából neki a szülőhöz köze nincs), mint ahogy az is érdekli, hogy a gyerek iskola után mit csinál, mesél, mennyit játszik, alszik.

Ő számon tartja a gyerekek születésnapját, névnapját, én azt gondoltam természetesnek, hogy ezért én is az övét. A kérdés igazából csak a köszöntés mértékét hivatott behatárolni, de tényleg vettem a lapot, hogy ez nem szokás, és az a bunkó, aki boldogszülinapozik egy iskolában.