A tanárok direkt néznek félre, ha gyerekbántalmazást tapasztalnak?

Hát azért tizenx évvel ezelőtt más volt a helyzet. Most nemrég egy szakmabelijét eléggé megfircangolták, mert ugyan leadta a jelzést, de az valahol elakadt, közbe viszont más oldalról befutott a gyerekvédelemhez az ügy. És rögtön mentek, hogy a suli miért nem jelzett. Szerencsére ezekről mindig van jegyzőkönyv, szóval könnyen bizonyítható volt, de így is több hónapos vizsgálat. Ez meg ugye kinek hiányzik.

Nekem különben volt olyan diákom (igaz ennek is sok éve), ahol még általános iskolában verte apuka, én a középsulis ofő voltam, és jelzett a gyerek, hogy apuka azzal fenyegeti, hogy vissza fognak térni azok az idők. A szülők mindketten hivatásos nevelőszülök voltak (de ő a vér szerinti gyerek volt). Akkor még nem volt ilyen szigorú a rendszer, úgyhogy én csak behivattam a szülőt, leültettük egy férfi kollégámmal, és megfenyegettük, hogy ha ilyen még egyszer előfordul, főleg beváltja az ígéretet, akkor elvetetjük tőlük az összes gyereket, plusz elveszítik a munkájukat is, mert ott is bejelentjük. Persze ment a hápogás, hogy dehát hogy viselkedik a gyerek.... Nem fordult elő többet.

nem kell mosdatni a pedagógusokat. egy általános iskolást a tanár napi szinten lát, az orvos csak akkor ha beteg vagy ha státusz van. védőnő szintén csak státuszkor.

ez itt vastagon a pedagógus sara.

nálunk az osztályon belüli konfliktusoknál is félrenéztek. volt akit vertek, tönkretették a cuccait volt akit pénzzel zsaroltak bizonyos osztálytársak általános felsőben.

Én azt gondolom, hogy régen kevésbé volt fontos az ilyesfajta gyermekvédelem, ma azért sokkal sokkal nagyobb figyelme van és sokkal több szervezet foglalkozik ezzel.

Én kilencvenes születésű vagyok, még az én gyerekkoromban is az volt jellemző, hogy se öv az autóban, se ülés magasító semmi, se iskola pszichológus, se normális felügyelet tanár részéről. Nekem pl beszakadt a fejem és ahelyett hogy elvittek volna sürgősségire, délutánig kellett várjak hogy a szüleim elvigyenek bevarratni a sebet.

Arról nem is beszélve, hogy én iskolán belül voltam bántalmazva, piszkálva és hamarabb védett meg egy idősebb gyerek mint a tanár.

Nem a pedagógusok szrok! Az értelmiség tudja, hogy 10 háztartásból 9ben rácsapnak a gyerekekre. Emlékszem nálunk volt olyan, hogy csukott szemmel fel kellett emelnie a kezét annak, akit ütöttek már meg a szülei. Én okosabb voltam a többieknél, elhallgattam és csaltam, kinyitottam a szemem és megnéztem. Szinte mindenkinek fent volt a keze, a többieket szerintem jobban verték, én is ezért nem jelentkeztem.

Nincs olyan hely, ahol nem kalapálják a gyereket, vallásosoknál meg pláne előfordul, ahol van bűnbocsánat és elnézik az embernek a dolgot. Gyerekem baráti körében vallásosok szoktak egyszer egyszer odacsapni, bezárni, vagy ilyesmi(értelmiség, többdiploma, vagy pl bölcsis gondozó), nagyon ritka, hogy egy gyerek ne kapjon a szüleitől legalább néha pár pofont.

Mindenhol szr felnőni, csak nevelőszülőknél még "szegény" és lelki problémás is lesz a gyerek, ezért emelik ki csak a legsúlyosabb eseteket a családjukból.

Borzalom az egész gyerekhelyzet, bár néha megértem, miért csapnak a gyerekeikre mások. Az enyémet is legszívesebben megcsaptam volna, amiért úgy csinált, mintha egy utolsó szemét lennék, mert kedvesen szóltam, hogy ülj már fel kérlek(hasonfekve írt az ágyon), hirtelen olyan indulat lett bennem, hogy nem értékeli a jó dolgát, mikor ágyon írhatja a leckét, és még többet akar kicsikarni, elégedetlenkedik, nyavajog és úgy csinál, mintha rossz ember lennék. Na mindegy, megálltam, nem csaptam meg, de nem sokon múlt. Helyette kiküldöm büntetésbe, ha visszajön okozok neki jó kis lelkiismeretfurdalást a valósággal, de lepattan róla, mint általában, csak bámul, eltűri, hogy mondjak bármit, de igazából nem akarja/nem érzi át. Mindig ez van.

Gyereket nevelni rohadtul nehéz mindenkinek, mert olyan indulatokat szítanak a borzalmas(fejlődő) gondolkozásmódjukkal, hogy ember legyen a talpán, aki megállja ütés nélkül felnőtt korukig. Az enyém is közli, hogy utálja a feladatokat és elege van, hogy rossz neki, hogy meg kell írni a feladatokat. Én meg legszívesebben kettécsapnám, hogy nem képes felfogni, hogy van, amit muszáj, és ne nyavajogjon már folyton, mintha rossz lenne neki, pedig a legtöbb gyereknek rosszabb, nehezebb mint neki. Érti ő, mert nem hülye, csak nem akar vele foglalkozni, inkább sajnáltatja magát, túl fájdalmas lenne belátnia, hogy a hiba benne van és meg kell tennie olyat is, amit nem szeretne, pedig ez az élet.

Szóval megértem mindkét tábort, de ezek ilyen lehetetlen helyzetek, emberileg képtelenség tökéletesen csinálni. És akkor a szóbeli szidásokról még nem is beszéltem, pedig az is bántalmazás, csak nincs külsérelmi nyoma.

Ráadásul mi is emberek vagyunk, nálunk is vannak nem helyénvaló gondolatok, tettek, ilyen olyan problémák, amiket felnőttként sem lehet kezelni, mert ott már halmozottak..

Igen, a tanárok direkt néznek félre, pláne, ha gimis vagy, mert ott már nevelőszülő sincs, csak gyermekotthon csupa pszichésen problémás, sérült gyerekkel, akik jobban fognak megverni, mint a szüleid, és örülhetsz, ha csak ennyi rossz ér, szexuális bántalmazás meg nem. Mit gondolsz miért szöknek onnan folyton a vakvilágba a tinik már 11-12 évesen is?

Nincs megfelelő hely egy gyereknek sem, akkor sem, ha megérdemelnék, ahogy a felnőttek sem kapnak segítséget, ha rászorulnak. SZR a rendszer, tökéletlenek az emberek.

9. a “lelki furka”, lelki terror sokkal rosszabb a szülőtől mintha lekeverne egy-egy pofont. te csak azt hiszed, hogy lepereg a gyerekről.

nekem anyám ezzel keserítette meg az életemet, bár inkább adott volna 2-3 pofont.