Egy szülő mennyire tanuljon együtt egy ötödikes gyerekkel?

Nem szeretném Vekerdyt leszólni, voltak jó gondolatai is, de lássuk be, azt próbálta egy egész (új) generációra ráhúzni, ami a saját négy gyerekénél (szerinte) működött.

Pl. Az iskola a gyerek dolga, nem kell beleszólni a szülőnek. Igaz, azokra a gyerekekre, akiben megmaradt a kíváncsiság, a tudásvágy és magáért a tudásért tanul, és/vagy annyira megfelelési kényszeres, hogy összeomlik, ha rossz jegyet kap. A többség viszont egyik kategóriába sem tartozik. Na, ők azok, akik elsőként buknak meg, ha az "ő dolguk" az iskola.

Vagy a házi feladat a legfölöslegesebb dolog a világon. Az eminens 2perc alatt megcsinálja, noha nincs is szüksége gyakorlásra, a többi meg lemásolja róla. Igaz, így valóban nincs értelme. Csakhogy nem ezért született a házi. Nem látja, hogy az előző pontból következik a másik. Ez történik, ha az iskola a gyerek dolga. Ha viszont nem hagyom a gyerekre szülőként, hanem odafigyelek rá, és nem várom meg, hogy lemásolja valakiről, hanem vele csináltatom meg, akkor észreveszem, ha mondjuk korrepetálásra/magántanárra szorul valamiből, vagy, mivel nem egy "kész ember", hanem egy fejlődésben lévő gyerek, esetleg nem tudja jól beosztani az idejét, vagy rossz a fontossági sorrend, amit alkalmaz, mert szívesebben chatel a haverokkal tanulás helyett, vagy például otthon tökéletesen megy neki, mégis egyest kap, mert szorong az iskolában, mert esetleg bántják az osztálytársak.

Az se igaz, hogy a gyerek dolga, nem a szülőé. Ugyanis az a gyerek egyszer felnő. Az pedig már az én dolgom is, amikor a kétes hírű barátait hozza haza az én házamba a gyűjtőből, mert csak abból a társaságból volt lehetősége barátokat választani. Meg az is az én dolgom, amikor 30 évesen is nekem kell eltartani, mert csak közmunkára veszik fel, vagy oda se.

Szóval szegény, nyugodjon békében, de nem tudom, mit szólt volna, ha a követői beállítottak volna hozzá a 18 éves "az iskola a gyerek dolga" gyerekeikkel, és átadták volna neki, hogy akkor innentől viselje ő a gondját.

#23 Nagyon egyetértek veled! Tiszteltem Vekerdyt, nyugodjon békében, de ebben a témában közel sem értettem egyet vele. A "gyerek dolga az iskola" hozzáállással is csak részben: ha pl. hármast kap a gyerek, akkor nem kell egyből bemennie a szülőnek a tanárhoz meg az igazgatóhoz, és letolni őket, hogy ezt hogy merészelik (manapság gyakori az ilyen). Ha kap a gyerek egy hármast, abból is tanul: megtanulja, hogy többet/máshogy kellett volna tanulni stb.

Egyébként meg az adott gyerektől függ, hogy kell-e vele tanulni, ki kell-e kérdezni. Velem már 4. osztályban sem kellett soha tanulni, vagy ellenőrizni, hogy kész-e a leckém. Egyedül arra volt igényem, hogy az angol szavakat, vagy magyarból a memoritereket valakinek felmondhassam, ne csak magamnak, ilyenre viszont még középiskolában is megkértem a szüleimet. Vannak viszont bőven olyan gyerekek, akikkel muszáj idősebb korban is együtt tanulni, ellenőrizni őket, mert nem érdekli őket a tanulás, vagy rosszul osztják be az idejüket, vagy csak kamaszos dacból.

#24! Írtam én ilyet? Nagyon nem erre gondoltam. Pedagógus vagyok, de már régóta magántanárként dolgozom. Elhiheted, nagyon sokféle gyereket, szülőt és életutat láttam és látok. Van, akinél működik ez a "gyerek dolga az iskola", meg van, akinél nem. De rengeteg számít a szülői hozzáállás.

Rendszeresen olvastam Vekerdyt és bizony tanácsolta a szülőnek, amikor bukásra állt a gyereke, hogy hagyja, hagy bukjon meg, majd tanul belőle. Nem, egy hatodikos gyerek nem tanul ebből. Legfeljebb azt tanulja meg, hogy nem érdekli a szüleit, és nem számíthat rájuk. Ez nem a "hármasa volt bioszból" kategória. Szintén ő tanácsolta a középiskolás gyerek szülőjének, aki arra panaszkodott, hogy a gyerek elmúlt 16, és kitalálta, hogy ő nem akarja befejezni a középiskolát, nem fog érettségit szerezni, mert épp eszébe jutott, hogy ő inkább lábát lógatna, hogy hagyja neki. Ok.,hagyja, de akkor legyen szíves eltartani.

#23

Dehogy tartaná el Vekerdy, elküldené dolgozni. Aztán majd utólag visszairatkozna az iskolába a gyerek, mikor benő a feje lágya.

Ha te bukott gyerekekről fejted ki a véleményedet, azt egy másik kérdés alatt kellett volna megtenned, ez a kérdés nem arról szól, hanem hogy néha becsúszik egy-egy rosszabb jegy. Megbukni én se hagynám a gyerekemet (már persze ha hagyná magát tanítani, nélküle ez nem megy!), de az nem ez a kérdés.

#27! Hiába küldené. Ha a gyerekre a szülő mindent ráhagyott, ami a sulival kapcsolatos, akkor azt tanulta meg, hogy az ő dolga, hogy mennyit tesz bele. Amennyire érdekelte, pont annyira fogja a munka is. A kérdéses gyerek nem dolgozni akart, hanem lábat lógatni. Csak az a különbség, hogy amíg Vekerdy széttárhatja a kezét, ha közli vele, hogy köszöni szépen, de ő nem megy dolgozni, a szülőnek kötelessége eltartani legalább 18 éves koráig.

Igazad van, eltértunk a tárgytól, nem a Kérdezőnek írtam, hanem a Vekerdy témára reagáltam, amit valaki felhozott. A kérdésre már válaszoltam 2x, először még az elején, aztán meg amikor a kérdező új információkkal egészítette ki. Most nem látom, hányas voltam.

#26

23-as, bár csak 56 %-on van, de én is pont így gondolom. Amikor azt írta, hogy hagyjuk megbukni a gyereket, én is felháborodtam. Véleményem szerint a világ legpocsékabb szülője az, aki tétlenül nézi, hogy a gyereke megbukik. De persze Vekerdy, akinek mindig eminens diákok voltak a gyerekei könnyen gyártott ilyen elméleteket. Velem sem tanult anyám soha, és nem buktam meg, de már egy hármasnál elkeseredtem, és jobban oda akartam tenni magam. Ráadásul azt is tudni kell róla, hogy ő csak elméleti szakember volt, nem is rendelt, nem is kezelt gyerekeket.Szóval amit tudott, azt tényleg csak a saját családjából vonta le.

Az én adhd-s gyerekemnél meg azt látom, hogy semennyire sem érdekli az iskola. És igen, én is arra gondolok, hogyha ráhagyom és engedem, hogy rossz jegyekkel beérje, a későbbiekben én fogom megszívni. Ő is, de ha most nem motivált, később sem lesz az. Nézzétek meg itt is az üzlet témakört, kb. minden nap kiírja itt valaki, hogy milyen sz.emét az állam, mert miért nem ad több segélyt, illetve milyen r.ohadékok a munkaadók, hogy ilyen kevés fizetést akarnak adni. Mindenki a hibás, csak ő nem. Egyik sem méri fel, hogy nem a segélyt kell várni, hanem magának kellene tenni valamit azért, hogy jobb fizetése legyen.

A kérdésre is válaszolva, én azt szoktam csinálni, hogy addig nyektetem a gyereket, ameddig a saját egészségem engedi. Nekem adhd, aszpergeres a fiam, és oltári balhé szokott lenni a tanulás körül. De ha nem szólnék neki, akkor még az írásbeliket sem írná meg. Egészen biztos vagyok benne, hogyha ráhagynám, akkor nem járná ki a 8 általánost.

Szerintem gyerekfüggő . Én nem igényeltem , hogy tanuljanak velem ötödikben . Viszont volt/van , hogy felmérők előtt megkérem a szüleimet , hogy kérdezzenek ki . Nem szabad átesni a ló túloldalára . A tanulás /leckeírás nagyrésze legyen az ő feladata .

Az osztályfőnöknőnk fia (14) pld. nem tud magában tanulni vagy leckét írni, csak az osztályfőnöknővel . Megvárja még hazaér .

Ha nem is tanulsz vele , akkor legalább kérdezd ki ( este nyolc után is )