Így megéri-e főállású anyának lenni?

2008-ban végeztem el az utolsó tanulmányomat (főiskola) sajnos nem tudtam elhelyezkedni, de már szerettünk volna gyereket. Első próbálkozásra össze is jött, aki 2011-ben született. Mivel egy fizuból nem lehet annyira megélni, továbbra is próbálkoztam a munkával.

A gyerek 18 hónapos volt, mikor úgy döntöttem, kijárok egy tanfolyamot, ahol 766 órában ingyen kell dolgozni, s heti 6x8 vagy 10 órás, változó volt elfoglaltságot jelent.

Mellette lakásfelújítás, szívműtét a gyereknek, de bevállaltam, csakhogy végre utána dolgozhassak. A gyakorlati helyemre vissza is hívtak, mert meg voltak elégedve velem. Hosszú távú munkalehetőséget ígértek, de ugyan úgy jártam, mint a többi újonnan kezdő kollégák. 3 hó után elengedtek.

Most továbbra is keresek. Lényegében a tanfolyamot és ezt a 3 hós munkaviszonyt nem számítva összességében 3 hónap munkaviszonyom van 30 évesen.

Férjem azt szeretné, hogy legyek hivatásos anya. Ha nem fognak sehol alkalmazni, mondta, hogy akkor valahogy így oldjuk meg az anyagiakat.

Annyira jól nem állunk. Saját lakásunk van, viszont elég sok a rezsi és még egy gyerekkel is kevés megélni a párom fizujából. Kézhez 90-100 ezer ft körül kap, bejelentett, viszonylag stabil munkája van. Most kezdett kb. 2 hete, de előtte 7 évet dolgozott ugyan itt, de kapott jobb ajánlatot, ahol borul járt, s 2 év munkanélküliség után a cég, ahol volt magától hívta vissza dolgozni.

Én nem tudom be merjem-e vállalni.

Azt tudom, hogy 3 gyerek kell hozzá, utána olvastam. Szeretnék is gyereket, de szerettem volna előtte azért jó pár évet dolgozni. Ezt elmondtam a férjemnek, végül abban kiegyeztünk, ha 1-2 év után se vesznek fel, akkor csináljuk ezt, mert azért csak 5 éve keresek. Nagyon szeretnék dolgozni, ma is állásinterjún voltam. Valamiért addig eljutok, de tovább nem. Ma délig hívnak, hogy sikerült-e, de már előre tudom, hogy nem fognak hívni vagy kapok egy sms-t jobb esetben h nem engem választottak :(

Szóval mindenképp akkor lennék, ha tényleg nem jönne össze, de tartok attól, hogy nem biztos, hogy anyagiakban megéri.

Férjem viszont úgy fogja fel, azért, mert nem kellek sehová, nem akarja h ezért ne vállaljuk be a 2. babát. Ő is szeretne még egyet.

De ő arra számít, inkább legyen kettőnél több, ha nem vesznek fel soha sehová, s menjek el főállású anyának az anyagiak miatt.

Kérdés ezzel csak az, hogy így megérné-e elmenni főállású anyának, ti bevállalnátok-e ha ilyen helyzetben lennétek?

Egy gyerekkel tuti h nehéz így megélni, s lassan már lejár a gyes is, s az emelt összegű csp-t is csak áprilisig fogjuk kapni, utána csak a normál családi pótlék lesz. Az erre az orvosok magyarázata, már megvolt a szívműtét, s meg lett gyógyítva a gyerek szíve, így már továbbiakban nem lesz szükségünk magasabb összegű családi pótlékra.