Nagymamák, ezt miért csináljátok?

Családi ebéden voltunk (anyósoméknál) evett a gyerek is szépen levest is főételt is, majd a süteménynél kérdezi anyósom, hogy akkor adhat neki? Mondtam, hogy nem, evett sokfélét, nincs szükség süteményre. Egyszerűen nincs indok, de amíg a gyerek nem veri magát a földhöz hogy neki süti kell addig nem akarok neki adni. Na a nagyi kb 3x mondta el neki hogy ‘hát én adnék neked, de anyád nem engedi..’ a gyerek nem tud beszélni még 1 éves sincs. Mi szükség van rá hogy ezt ismételgessék neki. A nem az nem, akkor is ha utána ismételgeti a gyereknek hogy nagyon sajnálom, anyád ilyen szívtelen... Ezt miért kell csinálni? Ebben mi a jó? Mert az hogy az én vérnyomásom felment az egekbe az tuti siker, de a gyerek attól nem ehet. És ezt amúgy 100 verzióban képesek a nagymamák csinálni, hogy hát én bezzeg ...., de sajnos anyád nem engedi. Sose lennék ilyen az unokámmal, hogy az anyját a ‘gonosz’ szerepébe helyezem, vagy nem tudom, nem értem ez mire jó. Amúgy ezzel a helyzettel aki ilyenbe belefutott hogy kezelte le? Mert nálunk ez 100% hogy elő fog még kerülni...