Miért elítélendő, hogy fiatalon szeretnék gyereket szülni?
Nem tudom mennyire jó ötlet most ezt ide leírni... de eléggé zavaró már, hogy nem vállalhatom fel amit akarok! Mert akkor rögtön jön az okoskodás, azonnal le vagyok szólva és elküldenek a pi'be, hogy mit akarok én. Kicsit jól esne kiírni magamból.
12-13 éves lehettem amikor elkezdett foglalkoztatni a gyerek téma és az anyaság, persze nagyon amatőr módon hiszen azt sem tudtam teljesen, hogy mi micsoda... ahogy nőttem úgy erősödött bennem a dolog és olyan 15 éves koromra tisztában lettem a dolgokkal, alig vártam, hogy idősebb legyek és legyen kivel gyereket vállalni. Akkor még nem mondtam senkinek, hiszen azt gondoltam lehet csak fellángolás vagy megváltozik ez de egyre idősebb vagyok és egyre csak erősödik bennem a vágy. Áprilisban 20 éves lettem. 16 éves korom óta van barátom akivel közösen szeretnénk gyereket vállalni. Ő most lett 31 éves. Igen, köszönjük szépen, nagyon jól megvagyunk!!! Ő már "apakorban" van, felelősségteljes és tele van szeretettel. Nekem mindenképp apatípusnak tűnik, talán ezért is választottuk egymást tudat alatt, hiszen véletlen folytán ismerkedtünk meg de azonnal úgymond egymásba szerettünk.
Ő már évek óta mondogatja a kisbabát de én még túl fiatalnak tartottam magam, mindig halasztgattam de úgy érzem megértem rá. 8 hónapja lassan, hogy én is úgy döntöttem, hogy akkor vágjunk bele! Nos azóta is csak a próbálkozás megy hónapról hónapra.
Konkrétan senkinek nem mondtam még el, hogy próbálkozunk (csak fórumozni szoktam, esetleg más oldalakon írok) de akinek mondtam már, hogy fiatalon szeretnék gyereket az mind lehurrogott. Például itt a neten is rögtön fogást keresnek rajtam. 17-18 éves koromban mikor írtam erről az volt, hogy előbb érettségizzek le, csináljak szakmát, dolgozzak stb. Ez már mind megvan, most már ez nem számít hanem várjak még plusz éveket ezért meg azért.
Én naiv vagyok, fiatal vagyok, tapasztalatlan vagyok és minden vagyok csak ember nem amiért fiatalon szeretnék szülni. Oké, 25 évesen se lennék öreg de ugyan miért fáj az idegen embereknek ha valaki már 20 évesen szeretné? Ráadásul tervezetten. Nem felelőtlenség miatt foganna az a gyerek és nem egy kunyhóba, instabil kapcsolatba.
Nyilván 20 évesen egy érettségivel és egy boltos szakmával nincsenek millióim és saját házam de én úgy gondolom, hogy azért vagyunk egy pár és azért vállalunk KÖZÖSEN gyereket, hogy ezeket megoldjuk. A páromnak van saját kertes háza, ott élünk de ettől függetlenül nekem is van saját kerestem. A hajam az égnek áll attól amikor azt írják, hogy ne vállaljak így gyereket mert ha szét megyünk akkor nem lesz hova mennem. Hogy lehet így hozzáállni az egészhez? Szép lenne ha gyűjtögetnék saját házra mert mi van ha szétmegyünk... nálam ez nem elővigyázatosság hanem bizalmatlanság. Nyilván benne van a pakliban de szerintem nem erre kell alapozni. Kíváncsi vagyok, hogy akik ezt mondják, azok közül hánynak van plusz saját lakása vagy megtakarítása külön erre a dologra. Vagy pedig a férfi kerül az utcára? Én bízom a páromban annyira, hogy ha szét is megyünk nem fog utcára tenni se engem, se a leendő gyerekeinket.
Tehát észrevettem, hogy soha semmi nem jó ha kiderül a korom. Ha a páromé is, akkor végképp nem jó semmi.
Vajon mindenki ennyire tökéletes vagy mi a fene? Már nincsenek átlagos szülők átlagos élettel?
Nekem csak azon akadt meg a szemem, hogy 16 évesen összejöttél a 27 éves pároddal, aki már 1-2 év után elkezdte neked mondogatni a baba témát? Most így írtad:"Ő már évek óta mondogatja a kisbabát"
Nekem azért ez fura ha egy 25+-os férfi gyereket akar miért egy 20 év alattinak "mondogatja" :)
Na mindegy ez off volt.
Igazából tanultál egy szakmát, dolgozol, ha úgysem terveznél semmi egyebet, akkor miért ne?
De bocs nekem a pasid akkor is fura...
Lehet, hogy titeket nem zavar az amit mások mondanak de engem igen. Jó, nem 1-2 vélemény miatt alakult ez ki, csak amikor folyamatosan megkapom és a saját családom is úgy áll ehhez az egészhez amit fentebb leírtam, akkor azért az elég sz*rul tud esni. Mondjuk fentebb írtam, hogy senkinek nem mondtam el. Most annyi változott, hogy egy már terhes barátnőm és az anyós tud róla. Így az én szüleim, testvérem szerintem nem tudják de ha szóba kerül a gyerekvállalás téma akkor az van, hogy jól teszi aki idősebb korában szül. Ez engem lehangol amúgy.
Egyébként belegondoltam, nem hasraütésszerűen jött a dolog. Én nem az a tipikus bulizós, carpe diem, nemérdekelmileszholnap lány vagyok. Tudok előre gondolkozni és felmérem a helyzetet, bulizós meg sosem voltam szerencsére. Max ilyen 15-16 évesen mentem volna szolidabb összejövetelekre de szerencsére a szüleim fogtak és nem engedtek sokáig. Na meg szerintem normális nevelést kaptam. Utólag visszagondolva teljesen jól tették pedig nem ismerték a társaságot. Inkább otthonülős típus vagyok mint nyüzsgő. Bár néha szeretek kirándulni vagy olyasmi.
Nem hirdetem és nem is trollkodok, egyszerűen kíváncsi vagyok, hogy mi a probléma ezzel. A kort pedig azért írtam mert szerintem nem mindegy, hogy két 20 éves vagy például hozzánk hasonlók vállalnak. Mert mondjuk egy 20 évesnek kisebb eséllyel van biztos lakhatása meg biztos munkája és az úgymond felesleges válaszokat, félreértéseket szerettem volna elkerülni ezzel az infóval. A mai világban pedig relatív a korkülönbség. Van akinek már 15 évesen több esze van mint egy 30 évesnek, sajnos. Én komolyabb gondolkodásúnak tartom magam és el sem tudtam képzelni soha, hogy velem egykorúval legyek. Mondjuk eleinte furcsán éreztem ezt a 11 évet de rájöttem, hogy csak kimondani sok. Különben egyáltalán nem lehet érezni.
Utolsó: Már az elején szóba jött, hogy a másiknak milyen tervei vannak a jövőre nézve és kiderült, hogy nagyrészt azonosak. Az csak egy dolog, hogy mondogatta...tisztában volt vele, hogy nekem még nem volt ott az ideje és várt rám alig 4 évet, azt gondolom ezzel bizonyított is. Szeretjük is egymást, így nem is kérdés, hogy egymással tervezzük.
Szoval kb semmit nem tudsz felmutatni ami egy gyerek eltartásához minimum kell csak a barátodat.
Biztos nagyon felelossegteljesen vágysz régota babára..ennyi év alatt annyit értél el hogy egy megélhetesi szinten nem üt meg egyedul magadnak sem, nemhogy plusz egy gyereknek.
Nem kell hogy zavarjon masok velemenye rengeteg a haztartasbeli es másokon élösködő anya, a lényeg hogy a pasid ne unjon bele az eltartásotokba.
Magamból kiindulva szerintem vagyunk páran olyanok is, akik egyszerűen csak irigykednek...
Én pl. anno, kamaszként egy korombeli fiúba szerettem bele, a kapcsolatunk (pár éve házasságunk) nagyon jó. :) Persze nem magától működik, teszünk érte, ill. a közel 10 közös évünk alatt előfordultak hullámvölgyek, de "megküzdöttünk" egymásért, és a házasságunkért. Na rizsa off. A lényeg, hogy 18-19 évesen nyilván egyikünknek sem volt saját lakása, egzisztenciája, stb..., ezért hiába szerettem volna fiatalon szülni, nem lehetett, hiszen nem volt egy 10+évvel idősebb párom, aki "a fenekem alá tesz mindent", és eltart minket... szóval nekünk előbb együtt meg kellett teremteni a feltételeket, mielőtt belevágunk, és most, közel 30 évesen, sok-sok hátralévő hiteltörlesztő évvel előttünk, még mindig nem merünk belevágni.
Szal jah, nyilván sokan nem, de én pl. irigykedek az ilyen fiatal, épphogy nem gyereklányokra, akik beleültek a készbe, és már csinálhatják is a gyerekeket... (nem a szó negatív értelmében, tehát nem kívánnék nekik rosszat, nem vagyok ez a "dögöljön meg a szomszéd tehene is"-típus... hanem csak sajnálom, hogy nekem nem jutott ekkora előny :))
Egy kérdésre vàlaszolj kérdező! Ha bevàllaljàtok a gyereket, aki meg is születik: el tudod tartani az eladói ( ha jól értettem az vagy) fizetèsedből egyedül? Nem kell hogy a pasid elhagyjon feltétlenül, bőven elég egy baleset amit nem él túl. Mit fogsz csinàlni akkor?
Van fogalmad arról mennyi pénz kell havonta egy gyerekhez, hogy ne hónapról hónapra nyomorogjatok, ès remegő kézzel vàrd a csalàdipótlékot? Van aki vigyàz rà amíg dolgozol? Ha a nagyszülők dolgoznak kire bízod? Plàne hogy nem rajonganak az ötletért hogy fiatalon szülj. Fizetsz bébicsősznek minden nap? A baràtodnak nevezted a pasit szóval gondolom nem vagytok hàzasok sem. Ezek szerint még csak nem is örökölnél tőle semmit ami segíthetne a gyerek kapcsàn.... Ès nem, az ha szülsz, nem jogosít fel semmi ilyesmire.
Elítélni nem ítélem el, csak olyan fura... mármint épphogy kidobott az iskolapad, el sem kezdődött az életed, a pasid aládtolt mindent... mégis hogy tanítanád a leendő gyerekedet az életre, felelősségre, "küzdelemre", munkára, stb..., amikor még te magad sem tudod, hogy mik ezek... érted (bár sokan ilyenkor csak addig látnak, hogy baba és kész). Szóval egyszerűen csak fura.
Azt aláírom, hogy ne "ugasson bele" boldog-boldogtalan az életedbe, nyilván a te döntésed, hogy hogyan éled.
Az meg, hogy naiv, fiatal, és tapasztalatlan vagy... hát igen, ez sajna olyan dolog, amit mindnyájan megkapunk a nálunk idősebbektől. Tényleg. A mai fejemmel hihetetlen éretlennek, tapasztalatlannak, és naivnak látom a 20 éves önmagam (pedig én is, mint mindenki, érettebb voltam a koromnál :)). Engem meg mondjuk egy negyven éves, esetleg elvált, többgyermekes nő lát "gyereknek" a 30 évemmel, a (szerinte MÉG) boldog házasságommal, terveimmel...
A lényeg, hogy ezt a részét tényleg nem kell magadra venni, mindig lesz nálad idősebb, tapasztaltabb, okosabb ember, olyan is, aki valóban az, és olyan is, aki csak annak gondolja magát. Ez nem neked szól.
Kétféle ember foglalkozik mások gondjaival. Az egyik félének vajmi köze van hozzá, HA majd hozzá fordulsz pénzért és az ő nyakába szakadsz gondnak stb. ha valami nem úgy jön össze. A másikféle csak nem tud magával mit kezdeni, a saját élete nem elég érdekes, nincs vele kibékülve, így máséval van elfoglalva, vagy úgy próbálja magát jobb színben feltüntetni mások, sőt még saját maga előtt is, hogy folyamatosan mindenkit szapul, aki valamit másképp csinál, mint ahogy ő csinálta/csinálja.
Az én gyerekvállalásomba pl. egyik nyomi rokon "szólt bele" úgy, hogy 27 éves és házas voltam saját lakással, mikor elkezdte megmagyarázni, hogy nem kell még nekünk gyerek, mert manapság 35 felett szülik sokan az elsőt, minek sietni. Mindezt azért, mert a 37 éves lányának még nem volt gyereke, hiába akart, és ezért úgy volt vele, hogy ő "következik" először én csak várjam ki "a sorom". Mintha ez így működne. Hihetetlen, milyen barom emberek vannak és milyen dolgok által mozgatva pofáznak bele mások életébe.
Amúgy ezen az oldalon sem értem, mikor összeáll egy-egy kórus és szidják, szapulják a kérdezőt, hogy dolgozik-e, mennyit dolgozik, majd mi lesz vele stb. Na és aztán? Ha rosszul is jár, nem hozzánk jön majd pénzt kérni, mi közünk hozzá? Felnőtt emberekről van szó, úgy dönt, ahogy neki tetszik, a következményeivel és ő lesz ott, a válaszolóknak úgyis tök mindegy. Mégis mindenki úgy csinál és úgy utákozik, mintha személyesen az ő vagyona, meg munkahelye lenne kockára téve.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!