Srácok, ha gyereketek lesz nem para?

Most már nem a múltat kell boncolgatni, hanem a fennálló helyzetet megoldani. Volt, ami volt.

Most az van, hogy itt az anyuka, akinek elvileg nem lehet gyereke, mégis várandós!! Ez fantasztikus hír egy nőnek! Hogy mégis lehet!

És nagy valószínűséggel ez az egyetlen esélye saját gyermekre .

Ennek a fényében nagy hiba volna ezt a magzatot elvetetni.

Kedves Apuka! Ne engedd, hogy megtegye ! Bárhogy is képzelitek a jövőt, együtt, vagy külön, ne engedd.

Nem csak egy feledhetó esemény lenne számára az AB, egész életére kihat majd, különösen, hogy nem eshet teherbe.

Lehet, hogy mindig téged okolna, ha elvetetné egyetlen lehetséges gyermekét.

És mindig Neked lenne hálás, ha segítenél neki, hogy igent tudjon mondani egyetlen lehetséges gyermekére.

Kedves kérdező!

Magad írtad, hogy az abortusz paraszt dolg. Igazad van.

Ne engedd hát, hogy ezt tegyék a gyerekeddel!

Hidd el, jól döntesz/döntötök, ha megtartjátok. Tudom, hogy nem jó a viszony köztetek, de ezért miért a vétlen felett akarjátok büntetni? Ráadásul halállal.

Mert hidd el, neki már dobog a szíve, érez, vannak álmai, gondolatai, stb. Ő már ember, akárcsak te!

És ráadásul belőled is van, rád fog hasonlítani, szemeinek a csillagosában azt fogod látni, ami a tiédben van. Az köztudomású, hogy az abortuszon átesett nők életük végééig tartó pszichés terhet cipelnek, egész egyszerűen így vagyunk megalkotva - a tudatalattiban mindenképpen benne ragad a tragikus esemény, miután soha nem lesz már olyan az ember személyisége, mint azelőtt volt.

És itt a megdöbbentő tény: ez igaz az apákra is! Gondolj bele: evolúciós szempontból a férfi arra van kódolva, hogy utódokat hozzon létre, ha megölik a gyermekét, az komoly nyomot hagy. Ezek - ismétlem - mind a tudatalattiban rakódnak le, és sokszor nem is tudja az ember az okát, miért kedvetlen, boldogtalan, miért látja rossznak az életet. Az abortuszt elkövetőkre ez mind rátelepszik, és lehet, hogy nem is tudják az okát, miért nem érzik magukat boldognak már többé: ezért!

Mindezt nem ijesztgetésből írom, ezek bizonyított tények. S persze nem is érintettem még a személyes oldalát a dolognak... Mennyi, és mennyi boldog pillanatot dobtok el azzal, ha megölitek...

De rendben, tegyük fel, nem maradtok együtt, a lány sem akarja így a gyereket egyedül, még ez is méltányolható.

De ebben az esetben sem a gyilkosság a megoldás!

Százával, ezrével várakoznak olyan családok, akiknek biológiai okokból nem lehet gyermekük, de örökbe fogadnának egyet. Ez minden vágyuk.

Ha tényleg nem láttok más utat, adjátok őt örökbe. De kérlek, ne fosszátok meg őt attól, ahogy pár hónapos korában először kezdi felfedezni a világot, érdeklődik a színek és hangok iránt, ahogy először lábra áll és örömében nevet, az első szavaitól, mondataitól, a játszótéren a sikerélménytől, hogy ő épített egy homokvárat.

Sorolhatom még: ne fosszátok meg az élménytől, amikor iskolába kerül, és megkapja élete első 5-ös osztálytatát, vagy az iskolai foci bajnokságban az ő góljával lesz csapata az évfolyam bajnoka! Ne fosszátok meg attól, hogy érettségizzen, diplomát szerezzen, ahogy az első gimnáziumi szerelmétől sem... Engedjétek meg neki, hogy felnőtt korában házasságot kössön és később kezébe vehesse a gyermekét!

Felsorolni sem lehet még az 1%-át sem annak, mennyi öröm vár rá az életben! És ha örökbe adjátok, GARANTÁLTAN jó helyre kerül, hiszen az a két ember VÁGYIK rá, hiszen azért jelentkeztek örökbe fogadásra. Szeretettel fogják nevelni. Ehhez csak annyi kell, hogy adjatok neki esélyt az életre, ahogy nektek is megadták annak idején. Kérlek, ezt mutasd meg a barátnődnek is.

atyaúristen, utolsó...... te álomvilágban élsz.

"Mert hidd el, neki már dobog a szíve, érez, vannak álmai, gondolatai, stb."

Persze, sőt már három nyelven tud beszélni is, meg integrálszámítást is végez és a csillagászatban is jártas.

Erre már tényleg nincsenek szavak.....hogy egynémelyik ember ennyire el van rugaszkodva a valóságtól.

Nektek ennyire unalmas az életetek, hogy folyamatosan más vérét kell szívni????meg másoknak papolni? kész röhej.

hihetetlen, hogy egyesek mennyire tudnak általánosítani. Persze, mert az 1000%, hogy a kiscsalád élete végéig mennyei boldogságban fog úszni. a lehetséges negatívumokat inkább nem írom le, megtették már sokan mások helyettem.

DE!!

hogy jöttök ti ehhez, hogy leszaremberezzetek egy másik embert, akit nem ismertek, nem ismeritek a hátterét, az életét, akiről végsősoron nem tudtok semmit? annyi történt, hogy ő nem akarja ezt a gyereket, ami egy teljesen normális reakció. semmi közötök hozzá, hogy ő hogy alakítja az életét.