Mik az apa jogai nem kívánt fogamzás esetén?

Kérdező, akárhogy vergődsz, akkor se lehet ujjal mutogatni a nőre, hogy de ő se védekezett. Mint az iskolában, "de tanárnő, ő is beszélgetett". Érted? Nem menti fel senki a nőt a felelőtlensége alól, szó sincs erről! De ez közös buli. És itt jön be a biológia, amit nem lehet törvényekkel felülírni. A férfi meg a nő is hülyék voltak nem védekeztek, becsúszott a gyerek. Innentől a pasinak nincs beleszólása, a nőnek viszont még van egy mentőöve, az abortusz ugye. Ezért talán (pláne ha egyébként is egy erkölcstelen ribi) a nőnek egyszerűbb azt mondani, hogy "oké szivi, jöhetsz gumi nélkül", mert ő tudja, hogy neki még később lesz egy kiugrási lehetőség bármi legyen is, ellentétben a pasival ugye. És ennyi! Nincs ezen mit tovább ragozni.

Ráadásul ha egyéjszakásról beszélünk, akkor mégis mennyire kell hülyének lenni ahhoz, hogy feltétel nélkül megbízzunk egy vadidegenben egy ilyen témában? Mondhatja a csaj, hogy szedi a bogyót, gyakorlatilag mondhat bármit, nem lehet leellenőrizni. Innentől kezdve, ha úgy döntesz, hogy bízol benne, akkor vállalni kell a döntés következményeit is.

Filozofálgatni meg lehet, hogy mi lenne, ha a pasi beleszólhatna az abortuszba, de ennek bármiféle gyakorlati jelentősége csak akkor lenne, ha egy férfi is ki tudna hordani egy gyereket. De nem tud! Így nem kötözheti oda a nőt a műtőasztalra, hogy erőszakkal kiszedjék belőle a gyereket, és nem is rángathatja le róla, ha a nő nem akarja odadobni a testét, az idejét, a munkáját, az egész életét egy nem kívánt gyereknek.

A gyerektartást meg lásd fönt, mikor főhősünk a közösülés mellett döntött, elfogadva minden esetleges mellékhatását.

nekem úgy tűnik, a válaszolók, mint az utolsó is, képesek átlátni a helyzetet, csak te nem akarod felfogni.

a felelősség közös, ez nem kérdés.

az abortusz vagy szülés közti választás lehetősége valóban nagyobb döntési jogokat biztosít a nőnek, ez van, a biológia teremt egyoldalú helyzetet, ezt semmilyen jogi szabályozás nem tudja felülírni.

a te értetlenséged körülbelül olyan, mintha egy nő, aki a férjével gyerekvállalás előtt áll, azon háborogna, hogy milyen igazságtalanság, hogy neki kell majd kihordania a gyereket, és hát hol itt az egyenlőség?

kéremszépen sehol. egyenlőek csak szülés előtt lehetnek a kockázatvállalás tekintetében, illetve szülés után, a gyermekgondozás terén. a kettő között eltelt időben bizony baromira nincs egyenlőség, pedig nem lenne rossz, ha a kihordás ugyanúgy érintene férfit és nőt is, de ez nincs így, és akárhogy verik az asztalt a felháborodott férfiak vagy nők, ebbe egész egyszerűen bele kell törődni. A nő teste, ő dönt. Szívás vagy sem. De dönteni is csak azért tud, mert létezik abortusz. Ha nem létezne, ez az egész nem lenne téma. Ezért találom szemléletesnek a példámat: az abortusz egy olyan kiskapu, mint az, hogy a nő leszopja az ellenőrt. csak a nőre vonatkozik, a férfi csak állhat és nézheti. igazságtalan? tessék panaszkodni a bkk-nál. Esetünkben a természetanyánál. nem pedig azon filózni, hogy vajon mennyi joga van a férfinak ahhoz, hogy szopásra kényszerítsen egy nőt, vagy szopás elmaradása esetén ráterhelje a saját tartozását a nőre.

igen, arra valóban nem helyez elég hangsúlyt a példám, hogy esetenként a férfi akarná a gyereket, a nő pedig elvetetné. erre egyszerűen nem tudok mást mondani, mint hogy szívás. bele kell törődni. ez van. ahogy a nőknek meg abba, hogy nem hordja ki más helyettük a gyereket.

'Kérdező tényleg nem érted? Azért mert vállalni kell a tetteinkért a felelősséget!'

Ilyen alapon mondhatnánk azt is hogy a nő a vállalja a felelősséget azzal, hogy egyedülis felneveli a gyereket, ha már képtelen volt rendesen védekezni.

Kedves kérdező!

Ha beledumálhatnának, ha tényleg kötelezhetnék a nőt hogy megszülje a gyereket, mert a férfi akarja, akkor utána mi lenne? Apu magához venné a gyereket szülés után? Meddig kényszeríthetnék a nőre a férfi akaratát? Amíg szoptatni kell a kicsit? Vagy addig amíg egész jól boldogul a gyerek egyedül? Jó hogy a pasiknak nincs ebbe beleszólásuk.

Ahhoz a részhez, hogy mi van ha a nő meg akarja tartani a gyereket, de a pasi nem:a törvény szerencsére a szülővel szemben is védi a gyereket bizonyos szinten. Vagyis a pasas nem bújhat ki a felelősség elől, hiszen az ő gyereke is. Tevékenyen részt vett a létrehozásában, tudva hogy nincs száz százalékos védekezési mód. Vagyis vállalta a kockázatot.

Ha esetleg arra gondolsz, hogy a nő a pénz miatt tartja meg a gyereket: nem éri meg anyagilag. Az még benne lehetne a pakliban hogy a nő így akarja maga mellett tartani a férfit, de ezt csak azzal lehet eljátszani aki belemegy.

Elnézést, elkanyarodtam kissé attól amit eredetileg mondani akartam: ilyen helyzetben a nő viseli a kockázatot. Akár az abortusz, akár a terhesség mellett döntsön, az ő testéről van szó. Ne dönthessen már egy másik ember róla. Mert mi van mondjuk ha az apa nem akarja a gyereket, de a nő szemében az abortusz gyilkosság? Vagy ha annyiról van szó hogy a nő nem akarja feladni a munkáját, karrierjét azért hogy babázhasson? Ki dönthetne ebben helyette?

"Nem tudná semmire sem kényszeríteni a nőt, de a nő sem a férfit. "

Ezzel csak az a gond, hogy ha a gyermekvállalás döntése közös volt, és az apa kitáncol a 18. hétig (azt hiszem ennyi határidőről írtak), akkor az szívás nőnek. Ugye abortuszra csak 12 hetes korig lehet menni. Vagyis a pasi szülésre kényszerítheti a nőt, míg ő közben kisétál a képből, kalap-kabát... Nem az teste és élete alakul át 9 hónapig + 18 évig minimum.

A férfi "jogi abortuszára" nem lehetne több időt adni, mint a fizikaira.

A kivitelezéssel pedig elég sok probléma lenne, ugyanis sok esetben a pasi csak utólag tudja meg a terhességet, és rengeteg olyan eset is van, hogy a nő is későn veszi észre.