Miért gondolják az emberek azt, hogy a gyermektelen nők boldogtalanok és nem lehet teljes életet élni gyerek nélkül?

Én szeretnék, de még nem találkoztam olyan férfival, aki szintén szeretne. A férfiak szórakozni akarnak, ráérnek, ők 40-50 évesen is lehetnek apák.

Szerintem nagyon megváltozott a világ. Nincsenek már olyan elvárások, mint régen. Oké, még szóban mondogatnak ezt-azt az emberek. De lerázod magadról és úgy élsz, ahogy akarsz, nincs már olyan következménye, mint régen.

Ezért már normális kapcsolatos is alig vannak, annyira szabad akar lenni mindenki.

Én mondjuk nem. Én inkább családra, társra vágynék. De hát ahhoz két fél kell.

"Gyermektelen vén hárpia meg pont ugyanannyi van, mint olyan hárpia, aki abba keseredett bele, hogy a gyerekei meg az unokái 10 éve tojnak a fejére. "

Hat sajna ez qrvara nem igaz.

" mert van gyerek, meg élet értelme, aztán ha kirepülnek ott állnak majd, hogy jaj mi lesz az életükkel"

ezen mindig jot szoktam mosolyogni. A valosag az hogy a gyerekeseknek minden ugyanugy megvan mint a gyerekteleneknek, csak van meg gyerekuk is. Tehat ha kirepulnek a gyerekek, akkor elvileg pont ugyanugy fognak allni :)

Persze ha a gyerekek felnonek az nem jelenti azt hogy onnantol kezdve meg is szunnek letezni.

" mert te több gyerektelen hárpiát ismersz attól még igaz az állítás."

Nem tobbet, hanem egyetlen egy gyerektelen boldog oregasszonyt sem ismerek, sot mar 40-50 evest sem, pedig ismerek parat.

Nyilvan lehet boldogtalan az ember gyerekkel is, a gyerek nem garancia semmire, de a gyerektelenseg szinte automatikusan vezet a boldogtalansaghoz.

Persze biztos lehet mondani olyanokat akik ugy is boldogok voltak, mert kutatok meg ilyesmik voltak, de hany ilyen van koztuk? Ezerbol egy kabe.

"de a gyerektelenseg szinte automatikusan vezet a boldogtalansaghoz."

ezt fejtsd már kis légyszi hogy miért is?

egyszerűen fel kell fogni, hogy van aki akar és van aki nem akar.

": arra értettem aki rá van gyógyulva a gyerekre, az élete értelme, semmi nem érdekli"

De ez egy szelsoseg, es baromi ritka. Az emberek altalaban teljesen normalisan elik az eletuket, dolgoznak, karriert csinalnak, utaznak, jonnek-mennek gyerek mellett is. Nyilvan kompromisszumot igenyel, de az eletben rengeteg dolog igenyel kompromisszumot, nem csak a gyerek. Viszont olyasmit ad amit semmi mas, sem a karrier, sem a parkapcsolat, sem az utazgatas, sem a bulizas, sem az elmenyek hajszolasa.

Es ez az a pont amikor a gyerektelen felvonja a szemoldoket, a gyerekes meg bologat. Mert ezt hiaba magyarazza az ember, amig nem tapasztalod meg addig ugysem erted. Mintha egy vaknak magyaraznam a szineket.

Most majd jottok azzal hogy rengeteg boldogtalan gyerekest ismertek, es igaz is lesz, ahogy irtam, a gyerek nem garancia semmire.

En amugy nem gyozkodok senkit, mindenki azt csinal amit akar, engem nem bant ha valaki nem akar gyereket, az o dolga, az o dontese. De a velemenyem attol meg ez, es adott esetben el is mondom, meg akkor is ha a gyerektelent ez valamiert serti, bar nem fogom hogy miert serthetne :)

"ezt fejtsd már kis légyszi hogy miért is? "

Egyszeruen ezt latom magam korul. Ahogy oregszem egyre inkabb, mert egyre tobb ilyen emberrel van kapcsolatom.

én csomó ilyen rágyógyultak ismerek, csak a böfi-pelus-kaka háromszög van, és aki szült, az egy idióta szerintük.

ez is egy véglet? igen.

én meg ilyet ismerek.

ez van többségben? valszeg nem.

engem nem izgat, ki szül, ki nem. ki adoptál, ki nem.

ha neki jó, engem miért kéne érdekeljen?

csak én meg azon az oldalon vagyok, akit b....tatnak a rokonok, hogy na mikor lesz gyerek? mikor lesz?. és hiába vannak lecseszve, csak nem nyugszanak. azon kivül hogy lesz...m mit tehetnék még? semmit. mondják amit akarnak.