Most tényleg akkora hibát követtem volna el?
Ma volt nálam a barátnőm először a kicsi fiunk megszületése óta és teljesen kiakadt rajtam, hogy a 2 hónapos kisfiunkat nyugodtan ott merem hagyni a nappaliban (ott is van egy kiságya, hogy ne kelljen felszaladgálnom az emeletre érte mindig) a kutyákkal, amíg kiszaladok a konyhába egy pohár üdítőért neki (egybe van nyitva minden az alsó szinten tehát kényelmesen rálátok). Argentin dogjaink van, akiket nem fogok kizárni a lakásból, pláne nem télen. Nyugodt mind a két kutya és 1000 %-ig bízok bennük. A kiságyat még a pici születése előtt beraktuk a helyére és meg lett nekik tanítva, hogy nem ugrálhatnak fel rá (nem mintha amúgy ugrálósok lennének), nem boríthatják fel, sőt még hozzá se érhetnek nagyon és a picit is "bemutattuk" nekik amikor hazaértünk. Mindennap együtt sétálunk már a kicsivel és a kutyákkal, egyáltalán nem bántják a gyereket, sőt ha valaki már csak közelít a kisfiunkhoz akkor morognak rögtön. De ismerősök, rokonaik gyerekeit is elfogadják és soha még csak meg sem kaptak senkit, pedig már 4 és 5 évesek a kutyusok, behívhatóak bármi is történik, tehát jól neveltek, csak nagyok :)
Szerintetek is ekkora probléma lenne, hogy a 2 pihenő/alvó kutya mellett otthagyom a kiságyában a kisfiamat, aki szintén alszik, összesen 3 percre, bár látom őket, szem előtt vannak?!
válasza:nekünk is van 2 kutyànk,nagyon jólneveltek. pl.hiàba van elõttük az êtel,csak akkor kezdenek enni,ha én megengedem stb. de soha nem hagynàm öket a gyerekkel egy pillanatra sem
ês nem azêrt,mert agresszîvek. az a legbutàbb gazda,aki azt mondja,h.ez a kutya soha nem tennê...
mert ö NEM ismeri a kutyàkat!
a te esetedben,h.a gyerek kisàgyban van,azzal nincs baj. de pl.az ên kûszó babàmat nen hagyom velük. amikor összeengedem öket,minden pillanatban rajtuk a szemem.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Hát én csak az én történetemet tudom elmesélni. 2 kutyánk volt (már meghaltak szegények),mindkettő magyar vizsla, mindkettő lakásban tartott, jólnevelt, jámbor kutyusok. Aki ismeri a magyar vizslákat, tudja miről beszélek. Az egyik anyukámhoz, a másik pedig hozzám ragaszkodott jobban. Én az egyik kutyussal aludtam mindig, anya a másikkal. Na egyszer éjszaka (a kutyusom kb. 6-7 éves lehetett, tehát lehúztunk már jópár évet együtt) RÁMTÁMADT, az arcomba harapott, az orromba:( Szerencsére maradandó sérülésem nem lett, de ömlött a vér belőlem és nagyon megijedtünk. Soha nem jöttünk rá mi volt a baj, valószínű álmában tette, felriadt, hirtelen nem tudta hol van, vagy én tehettem álmomban olyan mozdulatot amitől megijedt...
Szóval vond le a számodra tanulságos következtetést...
válasza: válasza:A kutyus aki arcon harapta a lányt nyilván rosszat álmodott, valóban nagyon szerencsétlen eset.
De Te, kedves kérdező kiságyban hagyod a gyereket, amikor a kutyák tőle távolabb alszanak. Ezért továbbra is azt mondom, hogy egyáltalán nem!!!!!
1. voltam újra.
válasza:Az arcon harapott lány vagyok:)
Azóta eltelt azért jópár év, mára már 36 éves 2 gyerekes anya vagyok. Azóta is mindig voltak kutyáink és bizony láttam már sokszor, hogy a legjámborabb jószág is tud kiszámíthatatlan lenni. Én SOHA nem hagynám egy percre sem felügyelet nélkül a gyermekeimet!
Az a kicsi baba is ki tudja ám lógatni a kezét/lábát a rácson, bármi történhet, főleg az argentin dogok azért harci kutyák ha jól tudom...
Szóval nem és nem. Imádnivalóak a kutyusok, de a gyermekem épsége mindenekelőtt, tudjátok van az a mondás, hogy jobb félni mint megijedni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!