Megrángattam a gyerekem. Elítélendő? Ezért most olyannyira rossz anya vagyok, mint ahogyan érzem?

Magamból kiindulva szerintem ez teljesen normális.

Elítélendő max. akkor lehetne, ha nem éreznéd rosszul magad miatta, helyénvalónak találnád a dolgot.

Noha az én babám még csak 1,5 hónapos, de a kialvatlanság és a sok sírása, nyűgösködése miatt nekem is sokszor majdnem elpattan a cérna.

Nem egyszer volt, hogy ráharapott a sebes mellbimbómra mire én ösztönösen majdnem odaütöttem ahonnan a fájdalom jött.

Persze az agyam hamarabb kapcsolt, mielőtt valóban mozdultam volna, de a gondolat megvolt.

Ilyenkor én is szörnyen rossz anyának érzem magam, vagy mikor nem tudom letenni még egy pisilés erejéig sem, mert rögtön keservesen sír, bizony legszívesebben olyan dolgokat csinálnék vele, amit inkább le sem írok.

Mindez 1 másodpercig fut át az agyamon, utána nagyon megbánom.

Emberek vagyunk véges türelemmel, senki sem tökéletes.

Nem ítéllek el,de azért legközelebb ne tegyél ilyet.Nekem is volt már ilyen.Csak az éli át,akinek szintén eleven gyereke van.Nekem egy gyermekem van egy 2,5 éves kisfiú, de hidd el egy ismerősömnek a két gyerekével ( 4 éves lány és 2 éves kisfiú) könnyebb, volt mint egy egyke fiammal.Ne mondja senki,hogy akinek egy gyereke van,annak könnyebb,nem feltétlenül.

Ha ideges vagy számolj el 5-ig és kicsit nyugodtabb leszel.Nagyszülők sincsenek a közelben?Nagyon nehéz az biztos.

Üvöltesz vele, rángatod, pofozod(nevezd, ahogy akarod), csak azért, mert te két gyereket vállaltál, de még egy is sok.

Amúgy nem tragédia, a gyerek elfelejti, ha értelmes, a leckét megtanulja és vigyázni fog az ajtóval. Lelki törést se fog szenvedni. Na de az üvöltéstől eltorzult fejedet megjegyzi. Minden gyerek megjegyzi.

jaj dehogy fogja megjegyezni!!! :)) nem csináltál még ilyet, most megtörtént, többet nem kell h megtörténjen...ennyi....

nem tudom, próbálj lazítani kicsit....

nálunk is ez van 2 gyerekkel, pörgősek a napok és észnél kell lenni mert iszonyat miket tudnak művelni...

ha a férjed haza jön menj el valahova, ha csak a boltba de akkor is :DDD vagy sétálj egyet!!!!

Sajnálom, hogy így ki vagy merülve idegileg. :( Nem ítélkezem, nekem egy szem 14 hónapos fiam van és már most egy ördögfióka. Nagyon aktív és mellé akaratos is. Pont ezért várunk még a tesóval, mert minél kevesebb ilyen jelenetet akarok. :/ Persze ezt ne bántásnak vedd, nyilván nem tudhattad előre, hogy milyen nehéz lesz 2 kisfiúval.

Próbálj lazítani, a takarítás megvár, ne görcsölj rá a dolgokra. Minden jót kívánok!

Most vagyok 20 éves. Kisgyerekként amikor annyi idős voltam mint a te gyerekeid általában jól viselkedtem, de ha valami haverom vagy unokatesómmal kerültem össze akkor mindig sírás volt a vége. Olyankor nagyon eleven tudtam lenni és nagyon sok hülyeséget csináltam. Anyukám hasonló cipőben volt mint te, mert apu folyton dolgozott és anyu egyedül volt velünk itthon. Ha nagyon rossz voltam, nem csak megrángattak hanem simán kaptam elég nagy pofonokat. Olyankor mindig elsírtam magam, de néhány órára kihevertem és játszottam tovább csak már értelmesen nem pedig állat módon... Amikor már nagyon rossz voltam anyu beijesztett hogy elmegy itthonról, behúzta rám a külső ajtót, és onnantól már valahogy viszább vettem. A tudat hogy azt hittem képes lenne itthon hagyni mert rossz voltam jobban fájt mint száz pofon.

Nem vagy te rossz anya ne hülyéskedj már! Ahogy írtam én i s kaptam nem egy két pofont meg hasonlót mégis felnőttem, nagyon szeretem anyukámat és nem lettem lelkileg roncs :D

Szóval ne fogd fel így, egyáltalán nem vagy rossz anya emiatt és ne is gondold ezt! Próbáld meg elterelni a gondolataidat, menj ki rágyújtani vagy valami , de ne legyen bűntudatod.

20-f