Egy utcán felpofozta az anya a 3 év körüli gyerekét, és majdnem elsírtam magam. Hogy tehet ilyet egy anya?

Tudod kérdező: mindig az a lényeg, hogy a kérdezőt állítsák be hülyének... Ha azt kérdezted volna, hogy: "idegesített a gyerekem és felpofoztam, hogy ne rinyáljon már. Erre a szembejövő Anyuka fura fejet vágott, mintha még sírt is volna. Nem értem mi ezzel a probléma, én néha bizony odacsapok. Ti is pofozzátok néha a gyereketek?" Akkor egész más válaszokat kapnál. Megkockáztatom: elküldtek volna a jó büdös...-ba

Mindenben csak azt keresik, hogy hol lehet belekötni. (szintúgy tisztelet a kivételnek)

Igen, ítélkezel, mert nem töltöttél velük csak néhány percet. Lehet hogy egyébként egy mintaanya, aki akkor ütötte meg először és utoljára a gyerekét.

Persze ha azt láttad volna, hogy gügyög a kicsihez, már mindjárt nem lenne gond. Képzeld, voltam már egyszer tanúja, ahogy mintaanyu gügyögve olyan mocskos módon beszélt a kisgyerekkel, hogy még a lélegzetem is elakadt.

Igen. A gyereket nem szabad megütni, hanem csak szeretni kell s MINDENT megadni neki, ha valami nem tetszik akkor meg minden esetben türelmesen szép szóval leszerelni. Ezek az ideális paradicsomi körülmények. De ha a többi válaszoló nem tündérországban él, és vannak rossz napjai, akkor sem kéne elítélni.

Kaptam én is pofont, nem kicsit. Fakanállal is. És nem lettem sem lelki sérült, sem nem gondolom hogy kegyetlen szüleim voltak/vannak. Inkább gondolom, hogy a nevelés a határozottságról szól, és a mai elcukormázasodott nevelési tanácsok helyett sokszor üdvösebb egy jókor adott pofon jó helyen jó időben. Nem hiszem hogy nadrág szíjjal verné otthon az anyuka a 3 éves gyerekét vagy bármi kegyetlenséget művelne vele... nem lehet hogy rosz napja volt?

Te még sose találkoztál elviselhetetlen, elkényeztetett gyerekkel? Akit a szülei kapattak el?

Tudod hogy milyen hüle gyerekek jönnek ma ki az iskolákból? Milyenek a mai tini lányok? ÉS nem azért olyanok mert az anyjuk 3 évesen felpofozta Siófokon. Nézem ezeket a fiatalokat, és elképesztőnek tartom hogy mennyire nincsenek megnevelve, látom olykor hogy mennyire lazán fogják őket, nemhogy pofon nincs, hanem a visszap.fázásért sincs semmilyen következmény... igenis meg kell lennie az alá-fölérendeltségi viszonynak, mert anyuka tartozik felelősséggel a 3 éves iránt és nem fordítva... nagy butaság hogy "én a gyerekemnek a barátja akarok lenni..." Ha van egy kutyája az embernek, azt is megneveli, és ahhoz hogy elérje a KÍVÁNT viselkedési formát -pl 3 éves nem üt ráaz anyjára, a kutya nem fut el a gazdi mellől a forgalmas út mellett- olykor szankcionálni kell. Nem sokkal másabb.

De nem kell ezért nyilván nadrág szíjjal sem verni sem a kutyát sem a gyereket. Nem lehetne megülni azt a lovat?

Szélsőség mentesen valahol a cukormáz és a brutalitás között?

Ott van az ismerősünk, most 7 éves a gyerekük. SOSEM ütötték meg, mindig mindent értelmesen szépen elmagyaráztak neki, meg is értette, mégis félre csúszott.. miért van ez? Miért ugráltatja mára az egész családot egy 7 (!) éves és hogy lehet az, hogy ha száj húzás van akkor általában engednek neki. Ez sincs rendben. Vagy, a gyerek lelkivilágának sérülésmentes fejlődése érdekében mindent?

"Egy utcán felpofozta az anya a 3 év körüli gyerekét, és majdnem elsírtam magam. Hogy tehet ilyet egy anya?"

Így. És ezért.

"Ott a pont" -micsoda válasz. Meg náci tiszt. Az is.

Nem. Csak tudom hogy milyen gyereket NEM szeretnék. Milyen tinédzsert nem szeretnék belőle faragni. Nem értitek vagy nem akarjátok megérteni. Lehet úgy mondókázni a gyerekkel, hogy közben nem engedem meg neki azt, ami nem tetszik...