Szerintetek is türelmetlenek, néha bunkók az emberek a kisgyerekes anyukákkal?
Azért itt kérdezem, mert talán nem vagytok elfogultak :-)
Többször előfordult, hogy bevásárlás, fizetés közben a lányom kiköpte a cumiját, ledobta a játékát. Felveszem, visszaadom neki - kb 10-20mp. Erre aki mögöttem áll, elkezd mélyeket sóhajtozni, néha be is szól hogy "más nem ér rá ennyire".
Ugyanez a tömegközlekedésen le-fel szálláskor. Nemhogy nem segítenek, de még kis híjál fellöki a babakocsit, hogy előttem tudjon le- vagy felszállni.
Akinek ezeken múlik, hogy odaér-e ahová siet, szerintem nem az én hibám.
Már 10 előtt és 15 után eszembe se jut boltba menni vagy tömegközlekedésre szállni, mert legalábbis anyagyilkosnak kijáró nézéseket és bánásmódot kapok.
Csak én látom így, aki benne vagyok?
Minden vélemény érdekel!
Köszönöm
válasza: válasza:Én még nem figyeltem meg, de talán azért, mert nem egy nagyvárosban élek, mint Bp. Párszor voltam ott, de szerintem mindenkivel bunkók az emberek, legyen az kismama, vagy idős. :D Osztálykiránduláson voltunk, zöldön mentünk át a zebrán (a tanár irányítására), aztán valami tuc-tuc kocsis barom minden k*rvának elmondott minket. Máskor meg a buszon sértegettek... Szóval nekem ennyi mindent elmond a fővárosról.
Felénk inkább udvariasak a kismamákkal, segítenek. Orvosi rendelőben is elnézik nekik, hogy előbb sorra kerülnek, mosolyogva követik a tekintetükkel a pici gyerkőcöt. :)
23L
válasza:Tapasztaltam ezt is, meg az ellenkezőjét is: kis híján az életembe került, hogy a biciklisávban megtartsam a bicajomat, mert négy unatkozó kismama csatárláncban volt csak hajlandó közlekedni, és hiába csöngettem, hiába mondtam, hogy ez az én biciklisávom, nemhogy elnézést kértek volna és elhúztak volna onnan, mint a vadlibák, hanem még nekik állt feljebb. Mert ők anyák, értsem meg. Kösz. :(
Sajnálom, hogy intoleránsak veled az emberek, de biztosan találkozol az ellenkezőjével is: előzékeny, kedves, udvarias, felsegít, támaszt nyújt, rád mosolyog, előre enged. Csak azt ugye sokan természetesnek veszik, és elvárják - pedig már a buddhisták is mondják, hogy minden csalódás forrása a elvárás -, sokszor meg sem köszönik, de ha véletlenül valaki azt teszi, és úgy tesz, mint amit te jogosan sérelmezel, azt azonnal felvési a falra.
Igen, nagyvárosban türelmetlenebbek az emberek. Rohannak, és aki nem rohan, annak létét egyenesen személyes sértésnek tekintik.
Csak gondold meg, hogy mit érezhet egy ember, akinek eltörik a lába és csak két mankóval tud járni...és nincs senkije, hogy segítsen rajta, muszáj bemankózni a kórházba felülvizsgálatra.
Mindezek ellenére igazad van, nagyon tud fájni, ha bunkók az emberek. Remélem, hogy pozitív élményben is lesz részed!
válasza: válasza: válasza: válasza:"Már 10 előtt és 15 után eszembe se jut boltba menni vagy tömegközlekedésre szállni, mert legalábbis anyagyilkosnak kijáró nézéseket és bánásmódot kapok."
Azért ezen nem kell kiakadni. Pesten születtem-élek, és ha nem kell kifejezetten ekkor mennem, én is elkerülöm a nagy forgalmat, "holtidőben" utazom. Pedig gyerekem sincs.
válasza:Még csak 6 hónapos a gyerekem, nem futkározik meg rugdosódik :-)) Remélem, tudom majd úgy nevelni, hogy ne is tegye. De ha nem sikerül, rá fogok szólni és nem állok mint akinek semmi köze a gyerekhez. Nem is értem, hogy lehet ilyet tenni.
Aki szerint rabolom az idejét: erre írtam, hogy ha neked ezen a fél percen múlik, akkor az nem az én hibám.
Csúcsidő: sajnos van, hogy reggel 8-9re kapok időpontot a gyerekorvoshoz, a gyógytornára. Nem nagyon van választásom :-( Pedig örülnék neki.
válasza:jelen! én türelmetlen, és bunkó vagyok a kisgyerekes anyukákkal (szerintük) szerintem meg ők a kiborítóak. biciklivel járok budapesten, és minden héten történik valami. csak egy példa (de mindig uez van)
biciklizek a járdán (mivel bicikliút nincs) szembe jön velem az anyuka, két oldalán két gyerekkel, elfoglalják az egész járdát teljes szélességében (semmi baj, gondoltam majd megállok addig). ahogy meglátta a nő hogy közeledek ijedt tekintettel nézett rám, és az összes reakciója annyi volt, hogy megfogta a gyerek kezét. én lassítok, megállok kb 1.5 m-re a gyerektől, erre elkezd velem ordítani, hogy 1. miért nem a bicikliúton megyek (nincs bicikliút) 2. miért megyek olyan gyorsan (milyen gyorsan? megálltam bőven, nemigaz?) 3. hogy én majdnem elütöttem a gyerekét (???) rajta múlott, hogy nem lett baja (???!!??!!!) rajtaaa??? azzal akadályozta meg az ütközést, hogy megfogta a gyerek kezét??!! nem én álltam meg ugye, mert kellő sebességgel mentem, nem dehogy. és ordibál, és mondja a hülyeséget. nagyon elfogult, szinte mintha nem is látta volna, hogy valójában mi történt, és mivel gyerekkel van, neki nem kell tekintettel lenni másokra, mert majd mindenki más lesz őrá tekintettel. lóf.szt!
én nem keresem a konfliktust, én felfogom, hogy nem vagyok egyedül, ezért nem száguldozok biciklivel a járdán (és nem, nem fogok kimenni az úttestre elüttetni magam). ha jön valaki kikerülöm. ha nem tudom kikerülni megállok. egyszer egy nő a gyerekeivel elállta az utat, előttem voltak, nem láthatott. ezért megálltam. mikor észrevett, elkezdett rendesen idegesen kiabálni, hogy miért nem szóltam rá. már az is baj, ha nem tolom le az útról? :D
szerintem ez azért van, mert a gyerek miatt jobban figyelnek mindenre, és sok helyzetet veszélyesnek érzékelnek, olyat is, ami egyáltalán nem volt az. túlaggódják, és aztán rámborítják. hát ezért vagyok mostmár előre rosszul, hogyha meglátok egyet előttem.
ennél csak egy rosszabb van: a kacsaszájú p.csa patkányméretű vakarccsal. óóó de tudják félteni! azt megértem ha valaki a gyerekét félti, na de az a kutyának nem nevezhető valami... kiborító
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!