Nem szeretem a gyerekeimet. Miért vagyok ilyen? (Lent. )

Legalább arra büszke lehetsz hogy nem voltál annyira önző hogy magukra hagyd őket.

Az érzelmi nevelés hiánya a szeretet kifejezése még nem okoz kárt nekik legfeljebb ők is ilyenek lesznek a gyerekeikkel mert ezt látták.

szóval nincs okod panaszkodni megtetted amit kell csak nem szeretetből hanem kötelességből.

Nekem 2 gyrekem van, nagyon szeretn őket, de nem érzem azt, hogy az anyaság minden, nem vágyom mára, most már teljes az életem.

Sosem érzetem magam olyannak, hogy csak "anya és az neki elég"

van 2 hugom, akiknek nics gyerekük és van, hogy irigylem őket, főleg, hogy sokat utaznak (munka miatt).

hogy nyugiban meg tudnak nézn i egy filmaet..és sorolhatnám

Én is imádok utazni, de több dolog miatt mostanába nem jön össze (leginkább pénz)

Úgy érzem, mintha kivettek volna belőlem valamit.

Ha újra kezdeném az életemet vulkánkutató lennék és állandóan mennék a világban.

Szia

én a helyedben felkeresnék egy pszichiátert/pszichológust.

Anyukám volt ilyen mint te, anno 30 éve. Nem vették komolyan, barátnői mind azt mondták, hogy ez nem baj, az a lényeg, hogy ellásson minket stb.

Soha nem szerettem anyámat, tiszteltem, de nem szerettem. A gondok akkor kezdődtek, mikor megszületett első gyermekem. Bekerültem a pszichiátriára szülés utáni depresszióval. Volt családterápia is, és elhívták rá édesanyámat is. Pár alkalommal később a doki közölte, hogy édesanyám depressziós, súlyossabb eset, mint én vagyok, be is fektette. A zárójelentés szülés utáni depresszió van. 3,5 hónapig volt bent. MIntha kicserélték volna. Normális anya-lánya kapcsolat lett köztünk, mindent meg tudok vele beszélni és imádja az unokáit is.

A doki szerint 30 éve kellett volna kezelni, de akkoriban , ahogy most is, csak arról van szó, mikor a szülő megöli a gyermekét, pedig vannak fokozatok.

Néz a jó oldalát, fiatalon szültél, hamar kirepülnek ,és még csak 40-45 éves leszel, és folytathatod ott szinte, ahol a gyerekek előtt. Én ezért szültem 30 fölött, mert éreztem, hogy megőrülnék, ha nem "élhetnék" előtte egy kicsit. Tizenévig utazgattunk, dolgoztunk, vállalkozást csináltunk, és csak utána szültem, mikor már szinte fájt a gyerek hiánya.

De azért egy jó szakember nem ártana....

ue

A mai világban egy anyától azt várják el, hogy semmi más ne legyen csak any, ne legyenek véáágyai, ne legyen tele a bugyra az egésszel.

De nem mindenki ilyen, ezért van az, hogy van akinek nincs is gyereke.

Igen, nem mindenki született anya, nem mindenki tudja kimutatni a szeretetét. De biztos, hogy mindent megadsz nekik, tehát szereted őket. Le vagy terhelve, másképp tervezted, nem vagy anya-típus. Nem tehetsz róla. Az már jó, ha ezt észrevetted és elfogadtad.

Szerintem, ha egy időre egyedül maradhatnál, rájönnél, hogy nélkülük üres az életed.