Mit szólnátok ha a 17-18 éves lányotok azzal állna elő hogy terhes? Hogyan reagálnátok rá?

Miért falun szerinted buta emberek laknak, az okosak meg a városban?

A kérdésre:

Ütném a fejem, hogy hol rontottam el a nevelést, hogy ilyen baromságot csinált a lányom...

Én meghagynám neki a döntést, de lennének feltételeim. Ha megtartja a gyereket, akkor ettől függetlenül az iskolát be kell fejeznie, ha korábban voltak továbbtanulási tervei, akkor azokat továbbra is tartsa szem előtt. Illetve legyen tisztában vele, hogy a gyerek az ő gyereke, ő érte a felelős. Segíteni fogom természetesen, de csak akkor, ha nincs más megoldás. Nem vagyok szívtelen, de ha valami nehézsége adódik, akkor elvárom, hogy első körben ő próbálja megtalálni a megoldást rá, és ha sehogy sem sikerül, akkor lehetőségeim szerint természetesen segítek, de mivel az ő döntése, hogy megtartja a gyereket, így ennek a döntésnek a következményei is elsősorban őt kell terheljék.

Ez onnan jutott eszembe, hogy egyszer be kellett mennem a MÁK-ba egy papírért a családi pótlékról, jövedelemigazoláshoz kellett. És előttem volt a sorban egy ránézésre 16-17 éves leányzó nagy pocakkal, és az anyja. És kb. minden papírt az anyja töltött ki helyette, az beszélt helyette, a lány semmit nem csinált. Na erre értettem, hogy oldja meg a saját dolgait. Ha úgy döntött, hogy akarja a gyereket, akkor nőjön fel a feladathoz minden téren, mondjuk kezdje azzal, hogy önállóan intézi az ügyeit, ahogy az egy szülőtől elvárható. Például egy hivatalban legyen képes egyedül kitölteni egy papírt, elregélni, hogy miért jött, mit szeretne.