fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Normális dolog hogy egy...

Normális dolog hogy egy cseppet sem élvezem az anyaságot?

Figyelt kérdés
Két hónapos a babám de én teljesen ki vagyok, egy élő halott lettem. Azelőtt boldog, kiegyensúlyozott életem volt, nagyjából harmóniában voltam magammal és a környezetemmel, de most gyűlölöm az életemet. Az még csak hagyján hogy én magam külsőleg megrondultam, nem kicsit de amit kaptam érte az sem kárpótol semmit. Nem tudom örömömet lelni a babában mert amikor nem alszik akkor non-stop ordít. A szoptatás is egy kínlódás, utálom. Azzal nyúznak hogy szoptassak igény szerint, de én képtelen vagyok a nap több mint felét szoptatással eltölteni, pláne úgy hogy a falat tudnám kaparni közben. Szédelgek és folyamatosan fáj a fejem a fáradtságtól, kialvatlanságtól. A baba minden erőfeszítésem ellenére is boldogtalannak tűnik, állandóan sír bármit is csinálok. Ha kézben van akkor azért, ha leteszem akkor azért, ha éhes akkor azért, ha tele a pelus akkor azért, ha fürödni kell, ha szopik, mindig. A párom engem okol, hogy én vagyok hisztis és türelmetlen de mit tudhat ő erről, itthon sincs egész nap és ha itthon is van csak magával foglalkozik. Én úgy érzem a szélén állok annak hogy összepakoljak és itt hagyjam az egészet, elmenjek messzire innen. A legjobban az rémiszt meg hogy nem érzem azt határtalan szeretet és kötődést a baba iránt amit egy anyának éreznie kellene.
2011. jan. 24. 16:03
❮ 1 2 3 4 5 ❯
 31/45 A kérdező kommentje:
Légyszi-légyszi tényleg ne vagdalkozzatok és sértegessétek egymást! Nem szabadna hogy ennyi agresszió legyen bennetek.
2011. jan. 24. 19:38
 32/45 anonim ***** válasza:
100%
csak azt tudom én is mondani,hogy tarts ki,kérj segítséget,menj el egyedül sétálni,aludj,olvass egy kicsit.én is ezt éreztem,ültem a kiságy mellett és sírtam,hogy ez a kis poronty most már mindig itt lesz velem.fáradt voltam/vagyok.üvöltött a fiam,mint a sakál,nem aludt éjjel.most 13 hónapos,most is sírdogál még,de 100x jobb a helyzet.el fog múlni ez a nehéz időszak is.én is el akartam menni,hogy nem ezt akartam.és tényleg átmegy a te érzésed a babára,lehet,azért nyugtalan.azt is megpróbálhatod,hogy összebújtok,átöleled,szeretgeted.a pasid tipikus pasiként viselkedik,magyarázd el neki,mi bánt,kérd meg, hogy segítsen.és fel a fejjel,tényleg jobb lesz hamarosan.
2011. jan. 24. 20:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/45 anonim ***** válasza:
a szules utani depreszion mindenki atesik de idealis esetben max 2 hetig tart, aztan amint rendezodik a hormonszint ugy sut ki a nap a fejunkbe. Te sajnos nem tartozol az ideali sesetbe es tokeletesen megallapithato a depresszio ami ilyenkor mar komoly problemat es veszelyt jelent. Ez nem kor es ertelem fuggo egyszeruen csak bekovetkezik olyan noknel akik hajlamosabbak a depressziora. szakemberhez kell fordulnod...elso sorban a nogyogyaszoddal kell beszelni...a szuleszek ki vannak"kepezve" arra hogy eszrevegyek ha baj van es az anyukanak megfelo ellatast biztositsanak. Rengetegen vannak a te szitudban csak sokan nem merik beismerni aztan meg csodalkozik a vilag hogy ongyilkosak vagy gyerekgyilkosok lesznek(ez azert az egyik veglet volt te meg messze nem tartasz itt). Segitseget kell kerned...amig nem latott orvos addig is kezd el szedni az Omega3-at...ezt meg a terhesseg vegen kell szedni azoknak a kismamaknak akik hajlamosak a depire mert megelozheto vele. Neked mar meg van de hatha segit igy is...Nagyon sok erot es kitartast kivanok neked. Hidd el hogy nem olyan szomoru es sotet a vilag ahogy azt most te latod.
2011. jan. 24. 20:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/45 anonim ***** válasza:
Azt szoktam mondani, hogy az anyaság nem az én asztalom, de a lányomat imádom. Ennyi. Sírtam én már rengeteget, mert valami nem ment, és épp tegnap is falhoz vágtam egy tányért, és kibőgtem a szemem, de ő a legjobb dolog az életemben. Neki én vagyok a minden. a Tiédnek meg Te! A párodnak aktívan részt kell vállalni a szeretgetésben, a gondozásban. Ja, és vannak olyan helyzetek, mikor ordít, főleg ilyen pici. És néha nem lehet mit tenni, csak túlélni -ha minden lehetőt elkövettél. Majd megszeret pancsolni, próbáld kitalálni, mit szeret. De ne hagyd el magad, saját magad miatt.
2011. jan. 24. 20:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/45 anonim ***** válasza:
0%
Mivel természetes úton szültem, nem vágtak, nem repedtem, egészséges babát szültem, gyorsan gyógyultam, egyből volt tejem, igazi NŐ-nek érzem magam, ellentétben a szoptatástól parázó, szoptatni tudat alatt nemtudó, rágörcsölő, gyűlölködő anyákkal. Tudat alatt nem érzitek magatokat nőnek, azért ugrottatok ennyire nagy utálattal rám. Ritka az igazi NŐ! De amióta szültem, annak érzem magam. Ha fejben ott lennétek,ahol én, TI is azok lehetnétek! mint sokan rajtam kívül.. Ne féljetek szoptatni, és lesz tejetek!
2011. jan. 24. 22:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 36/45 anonim ***** válasza:

Teljesen ugyanígy voltam, mint te.. mintha magamat hallanám.. már minden megfordult a fejemben.. az összeomlás szélén álltam. Nem volt se éjszakám, se nappalom. Ha elaludtam, arra ébredtem, hogy egész testem remeg. Enni nem bírtam. Csak sírtam. Nem láttam kiutat. nálunk kb. 5 hetesen kezdett változni a helyzet. Annyival könnyebb volt, hogy mi a legelejétől tápszeresek vagyunk, mert a komplikált szülésem után, és az idegeskedéstől nemigen volt tejem. (és ugye a tápszeres babák tudomásom szerint nyugodtabban is alszanak, valószínű jóllaknak, és nem ébreszti őket az éhség). Szóval, 5 hetesen elmúltak a hasfájások, és átaludja az éjszakát. Nem lehet, hogy fáj a babád hasa? Nálunk a Gripe Water vált be, próbáld meg, hátha... Előtte nálunk is egész napos ordítás volt, főleg este.

Akik az én ismerősi körömben szültek, kivétel nélkül mindenki azt mondta nekem négyszemközt, hogy jópár hétig nem élvezte az anyaságot, sőt... Persze ezt nem meri az ember bárkinek bevallani. Ez egy tök új helyzet, teljes embert kíván, és ránk, nőkre hárul.. Vannak kivételek, de ahhoz nagyon nagyon igazi kitartó anyatípusnak kell lenni. Kitartás, ahogy kevésbé lesz sírós a picid, elkezdesz hozzá kötődni, és már teljesen másképpen fogod megélni!!! Imádom a picim!

2011. jan. 24. 22:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 37/45 A kérdező kommentje:
Kedves utolsó! Nem akartam ebbe belefolyni mert nem tartozik ide de most már nem állom meg. Igazságtalan vagy azokkal szemben akik nem olyan szerencsések mint te, és nem jött meg azonnal a tejük és nem tudtak gond nélkül, vígan szoptatni. Nem csak az elhatározáson múlik ám ez mert ha így lenne akkor a nők 99%-ának nem lenne gondja a szoptatással. És az hogy te csak azt tartod nőnek aki olyan mint te egyenesen felháborító. Ne szállj el magadtól azért mert neked könnyen ment, csak szerencsés vagy, semmi több. Gyakorolj kicsit több empátiát és ne ítélj mert te is megítéltetsz!
2011. jan. 24. 22:40
 38/45 A kérdező kommentje:
A kommentem a 22:19-esnek szólt.:)
2011. jan. 24. 22:41
 39/45 anonim ***** válasza:

Ó bizony ezen sokan átesünk. Én mindig azt mondtam, a férjem sokkal jobb, mint én, nyugodt volt stb. én meg csak azt éreztem, hogy feszült vagyok. Mondjuk a szeretet érzésem megvolt a gyerek iránt, de láttam már olyat, hogy nem érezte, de elmúlt, vagyis megjött az érzés.

A nőknek sokkal nehezebb, mert érzik a nyomást, hgoy nekik kell megfelelniük, míg a férfiak "csak"amolyan segítő szerepük van. Ne aggódj, próbálj relaxálni amikor tudsz kicsit pihenj le, és gondolj pozitív dolgokra, amik megnevettettek, ha több a soknál, akkor orvoshoz, nem szégyen oda menni, segíteni vannak !

2011. jan. 25. 02:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/45 anonim ***** válasza:

Szia!

Teljesen megértelek! Én sem vagyok egy ősanya típus, nekem is kellett pár hónap, amíg belejöttem az anyaságba, pedig nekem könnyebb volt, mert a szüleim is segítettek és volt a lakótelepen 2 anyuka, akikkel pár héten belül szültünk, így volt kivel beszélgetnem és kicsit kikapcsolódnom.

Úgyhogy ne szégyelld, amit érzel, próbáld higgadtan megbeszélni a pároddal, hogy szükséged lenne egy kis babamentes időre, ő pedig legalább kettesben ismerkedhetne a kicsivel.

A szoptatást pedig nem muszáj feladnod! Azt is lehet, hogy egy ideig szopi után megkínálod tápszerrel a kicsit, hátha tényleg az a baj, hogy kevés neki a tejed (amit nem csodálnék, ha ennyire kivagy idegileg) és akkor jóllakna és nem ordítana.

Nálunk is ez volt a baj, 4 hónapos kora körül majdnem elapadt a tejem, de én nem akartam feladni, ezért inkább 1 hétig kapott kiegészítést, én lenyugodtam és minden rendbe jött.

Persze, ha nagyon tehernek érzed a szoptatást, akkor hagyd a francba, nem csak attól lehetsz jó anya!

De az tény, hogy ezt a pár hónap nagyon gyorsan elszáll és soha többé nem pótolhatod.

Remélem nemsokára túl leszel rajta, minden jót kívánok! :)

2011. jan. 25. 07:31
Hasznos számodra ez a válasz?
❮ 1 2 3 4 5 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Egyéb kérdések kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!