Miért vállalnak gyereket?

Az én szüleim sem voltak gazdagok. Mikor húgaimmal volt anyu terhes, akkor építtettek hitelre házat. Addig nagyszülőkkel éltünk, akik a jövedelmüket a szüleimnek elvették. Mondhatni 0 ft-al mentek el a nagyszüleimtől. Mégis mindenünk meg volt. A balatontól kezdve mindenhová elvittek minket, pedig szabolcsban egy nagyon kis faluban éltünk. Nekem főiskolai végzettségem van, hugom egyetembe kezdett bele (mérnökibe).

Mi a férjemmel egy fizuból élünk, apóssal, mert sajna nem sikerült elhelyezkednem. S már benne vagyunk a korban. Azért, mert valaki szegény igen is juthat valamire. Az én szüleim jutottak. Sőt hiába szegényebbek, mint apósom, Ők legalább amiben tudnak segítenek rajtunk. Após csak elveszi. Ugyanúgy jártunk, mint szüleim, s bízok benne, hogy nekünk is sikerül megadni mindent a kisfiunknak, aki most még a pocakomban van. Azért, mert nincs pénzünk, s arra várunk, hogy legyen, nem lehet gyerekünk? Hadd döntse el mindenki mi a jó neki. Az, hogy neked kérdező mindened megvan, nem mindenki olyan szerencsés.

Épp elég baj az nekünk, hogy kevés jövedelemből élünk, s még a gyerekről is mondjunk le, mert szegények vagyunk? Sose nélkülöztünk, mindenünk megvan, mindig telik kajára. Ha okosan valaki beosztja a pénzét, mért baj az, hogy szegény? Nek a támogatásért szülök, mert azzal kitörölhetem a s.gg.m. Az semmire nem elég. De tudom, s bizok benne, ha okosan beosztom a pénzt, mindene meglesz a kicsinek. Így is telik gyerekágyra, aventes cumisüvegre, ruhákat tudok venni turiban, vagy akciósan boltokban.

Mi most építkeztünk, amin van önerő is és 90000,- a hitelünk havonta (3 év múlva kevesebb lesz), ami csak 8 éves, és nem kell egész életünkben törleszteni. Sokan mondták, hogy normálisak vagyunk, hogy építkezünk ebben a helyzetben?! Igen, mert ez a sajátunk lesz, kerttel és nem egy bárházba költjük a rezsit vagy hitelt....pont olyanok mondták akinek nincs saját lakása, gondolom irigységből.... Pedig nem vagyunk gazdagok, de szegények sem, nincs diplománk (nem azzal együtt osztják az észt!!!). Mindketten dolgozunk, bár én most gyeden vagyok és szeretnénk még egy babát!

Ismerek olyat aki szült egy gyereket, diplomás, de még mindig tanul és alig van ideje a gyerekére, az normális dolog?! Szegény gyereknek szüksége lenne, hogy foglalkozzanak vele, mert eléggé le van maradva!!! Én azt vallom, hogy inkább nőjön fel a gyerek szeretetben, nem gazdagon (de nem is nagyon szegényen), minthogy tele vannak pénzzel és nem foglalkoznak a gyermekkel.

Bár a kérdésed azokhoz szólt, akiknek még magukra sincs pénze, én úgy nem szültem volna. De mindenki másképpen gondolkodik erről. Van akinek már a 4. gyereke fog születni és úgy gondolja majd csak el lesznek valahogy, de az eléggé kilátástalan és felelőtlen helyzet. Én nem tudtam volna úgy gyereket vállalni, hogy ami kell neki, ne adjuk meg!

Tényleg ki fog halni az európai ember. Nem a pénz a fontos, csak a civilizáció és a média sugallja ezt. Sokkal fontosabb, hogy tisztességes emberek kerüljenek ki az életbe, ami viszont nem pénz, hanem erkölcs kérdése.

Mi is a gazdagság??? Nyilván minden embernek más és más. Valakinek egy jobb pár csizma már az, valakinek egy X6-os BMW sem. A médiával átáztatott világunkban minden pár szeretne először lakást, autót, kinyaralni magát, és utána a gyereket. Ha nincs diploma, akkor már nem is vagy ember?! felfogást is öntik a fejünkbe. Kérdem én. Miért van szükségünk annyi jogászra, szociológusra, hobbi szakos, feneket növesztő, diplomájával semmit nem kezdő fiatalra? Viszont nincs egy jó szakember, akit ki lehetne hívni, ha elromlik a mosógép. Civilizációs betegség, hogy mindenkinek külön ház kell, Karácsonyra sok ajándék stb. Gyerekkoromban együtt életünk 3 generáció. Dédnagyszülők, nagyszülők, szüleim. Valaki mindig tudott velem foglalkozni. Anyukámnak nem kellett folyamatosan táppénzen lennie, hiszen valamelyik nagyszülő segített, ha beteg voltam. Most mi van? Külön él mindenki. Van 190 km távolság, és kész káosz megszervezni egy-egy segítséget.

Én azért különválasztanám azokat a szegény embereket, akik meg sem próbálnak boldogulni az életben és csak élősködnek másokon, azoktól, akik dolgoznak, csak szerényebb körülmények között élnek. Szerintem boldogabbak azok az emberek, akiknek nincs plazma TV-jük, de a krumplis tésztához közösen ülnek le enni, mint azok, akik éjt nappallá téve dolgoznak, és egymásra sincs idejük.

A sok gyerek pedig bearanyozza az életet. Szívvel-lélekkel felnevelve őket többet számít, mint kocsit és házat adni nekik.

Túl sok reklámot nézünk. Túl sokat várunk el magunktól és környezetünktől. Pedig szerény-szegény környezetben is lehet tökéletes boldogságot élni, és budai luxusvillában is magányosan. Nem mindenkinek jelenti ugyanazt a szegénység és a gazdagság fogalma. Szerintem nemcsak pénzzel lehet segíteni és egyengetni a gyerek útját. Nekem például sokkal többet ér, ha anyukám vagy apukám segít a két gyerek vigyázásában, vagy anyukám megfőzi helyettem a vasárnapi ebédet, esetleg segítenek ablakot pucolni, kerítést festeni, kertészkedni stb., mint az, hogy a pénzt szórják rám/ránk.

Kell törekedni azért, hogy könnyebb legyen a mai világban az életünk, de nem szabad elfelejteni, hogy a pénz nem boldogít még akkor sem, ha van! Viszont a gyerekek igen!!!

Eleg szomoru es bosszanto,hogy lebutazod a valaszolokat kerdezo pedig nincs jogod es ezt jobb ha most vissza szivod.

Szeretnem neked elmondani a mi kis tortenetunket:

18 eves voltam mikor megismerkedtem a ferjemmel aki 8 evvel idosebb nalam. O egy erdelyi szegeny falucskabol szarmazott az anyukajat gyerekkent elveszitette,az apja alkoholista volt,12 eves koratol kemenyen dolgozott mert a nagymama nevelte aki mar oreg es beteges volt. 12 evesen O tartotta el a sajat nagyanyjat. Nem lett diplomas,elvegezte a komuves szakmat majd megcsinalta a jogositvanyt autora,buszra,kamionra.Ezeket mind sajat maga a sajat erejebol 0 tamogatassal. Katonasag utan 19 evesen kijott Magyarorszagra es elhelyezedett egy cegnel mint komuves.Kozbe megszerezte az allampolgarsagit.Penzet telkekbe fektette( Balaton parti telkekbe) de a legtobbet hitelre vette.

Mindig is kulfoldre akart menni dolgozni.Egyszer meg is adatott a munka lehetoseg Kanadaba.Ekkor msr jegyesek voltunk.Azt hozzateszem,hogy en egy 9 gyerekes csaladbol szarmazom.Nem vagyunk romak,5-en edestesok vagyunk es 4 allamigondozott testverem van,szuleim a munkajukon kivul nevelo szulok is.Sosem szenvedtunk hianyt semmiben,igaz a szuleim sokat dolgoztak ezert.

Szoval ez a kanadai munkalehetoseg eppen az eskuvonk elott 3 honappal volt.En kozbe eretsegiztem,O kiment majd az eskuvo elett 10 nappal hazajott.Megvolt az eskuvo es egyutt mentunk Kanadaba.

Ferjem beilleszkedett a munkahelyere de nem kapott tul sokat mivel csak turista kent voltunk kint tehat nem volt munkavallalasija ami nelkul ugye csak illegalisan tudott dolgozni.Nekem is elkezdtunk nezni munkat de meg a mosogatashoz,takaritashoz is munkavallalasit kertek.Egy kis szobacskat bereltunk egy idos neninel.

Hamarosan kiderult,hogy terhes vagyunk.

Nagyon meglepodtunk, ferjem nagyon orult de aggodtunk,hogy fogjuk majd felnevelni ilyen korulmenyek kozott.Kozbe bekoszontott a gazdasagi valsag,ferjemet is majdnem el kuldtek de a fonoke inkabb mast rugott ki helyette mert latta,hogy a ferjem milyen jol dolgozik.

Mar 8 honapos terhes voltam mikor kiderult,hogy visszautasitottak a munkavallalasi kerelmunket. Ez fedezte volna a szulest es mivel elore haladott terhes voltam ezert hazautazni sem tudtam. Ki kellett fizetnunk a szulest ami tobb millio forint volt.

Akkor nagyon leegtuk anyagilag.De osszeszedtuk magunkat es a gyerekunk nem szenvedett hianyt semmiben.

Jelenleg itt tartunk: mivel a ferjemet Torontohoz koti a munkaja ezert Toronto kulvarosaba egy nagyon szep es tiszta helyen berlunk lakast,2 jatszoter,hatalmas park es bevasarlokozpontok eleg kozel. Van autonk,ki van fizetve teljesen. Otthon osszesen 6 kifizetett telkunk van ebbol 5 a Balaton parton.Van egy autonk otthon is,szinten kifizetve.

A 17 honapos fiunknak annyi jateka van,hogy ovodat nyithatnank,sok kozottuk az FP.Ruhaja is rengeteg van.O kanadai allamolgar lett es most mar nekunk is munkavallalasink van.

Sok mindent megengedhetnenk magunknak de nem tesszuk.Mert a celunk,hogy hazakoltozzunk rovidesen ahol epitkezni szeretnenk.Most arra gyujtunk,szepen gyulik.Nagy hazat szeretnenk az egyik balaton parti telekre mert nagy csaladra vagyunk,legalabb 4 gyerekre.

Bocsanat a hosszu tortenetert,ezt csak azert irtam le,hogy lasd milyen helyzetbe voltunk es jelenleg miben vagyunk.Nalunk ugyan becsuszott a kisfiunk de nem gondoltunk 1 pillanatig sem abortuszra es Isten gondoskodott rolunk.

Megtanultunk csapat munkat vegezni ferjem dolgozott en meg probaltam ugy sporolni a haztartassal ahogy csak lehetett. Megis mindig fott etel volt az asztalon es nem gagyi etelt ettunk,hus is legalabb 3-szor 4-szer kerult az asztalra.Egyszeruen csak jol utana jartam,hogy mit hol lehet olcsobban beszerezni.

Ma mar nem kellene de meg mindig megnezem mielott a kosarba teszek valamit.Orulok neki,hogy ilyyen jol megtanultam sporolni.

A szuleim anyagilag nem tudtak tamogatni,sot most Ok szorultak a mi segitsegunkre de mindig is tamogattak minket lelkileg ami sokat jelentett. Ferjem edesapjat szinten mi tamogatjuk de legalabb megbecsuli.

Es sokat filozunk a ferjemmel azon,hogy lesz mit meselni majd az unokaknak,hogy Papi es Mami egy kis szobaba kezdtek a kozos eletuket....

Csak egyetlen aprócska megjegyzés, az egyetemeken akkor túljelentkezés volt és tele voltak, amikor az emberek valóban szegények voltak, mint a templom egere. Mert a tudás, a tanulás nagyon nagy szó volt és érték, különösen egy szegény családban. És a Pázmány (mai ELTE) a világ 14! legjobb egyeteme volt.

Ma igaz megfordult a helyzet, ma inkább a jómódúak gyerekei járnak egyetemre. És az ELTét nem is jegyzik a világban, nem beszélve a többi egyetemről. Úgyhogy ma az egyetemet végzett felnőtt ember, inkább szitokszó és azt jelzi, na kineveltek egy ostoba semmirekellőt, aki vagy munkanélküli lesz vagy egy egyébként névleg "komoly" munkaerőként, de valójában egy különösebb képzettséget nem igénylő munkakörben (mondjuk személyi asszisztensként, de egyébként sima titkárnői munkát, amihez régen még érettségi sem kellett)

Én azt tapasztalom, hogy valódi értéket pont a szegény családból kipottyant gyerekek képviselnek.