Mit tegyek, ha a férjem elviselhetetlen, mióta terhes vagyok?
Van már két kislányunk, akiket imádunk, ők nekünk a világ közepe. 3 éves a kicsi, 7 éves a nagy. Könnyű velük az első perctől, velük lett teljes az életünk és nem is akartunk már több babát. De az utóbbi bő 1 évben egyre többször sírtam vissza a babázós időszakot, azt, milyen volt velük az első pár hónap. Férjem is mondogatta, hogy elég az itthoni nőuralomból és talán örülne egy fiúnak. Megbeszéltük, hogy adunk magunknak 1 évet, ha sikerül, nagyon boldogok leszünk, ha nem, akkor kétgyerekes család maradunk.
Sikerült, terhes vagyok, de ikrekkel. Mióta ezt tudjuk, a férjem teljesen elviselhetetlen sokszor (nem állandóan, de néha olyanokat mond, hogy csak nézek). Ő az elején azt mondta, hogy szakítsuk meg a terhességet, 4 gyerek túl nagy falat, hogy akarjuk megoldani a napjainkat majd két újszülöttel? Én úgy voltam, hogy ez nem egy váratlan terhesség, mi akartuk, képtelen lennék ezek után átesni egy abortuszon.
Ilyeneket mond, hogy akkor oldhatom meg a gyerekek hurcolását, ahogy akarom, mert ő biztos nem fog transportert vezetni és nem cseréli le a kocsiját sem, valamelyik majd jön utánunk busszal, ha mennénk valahová együtt. És hogy a magánkórházat el is felejthetem, menjek a helyi kórházba, szokjam csak a környezetet, mert nagyon sok ikerterhességet nem vállal semmilyen magánintézmény, annyi velük a probléma. Tegnap kérdezte, mikor töltöm be a 12. hetet? Válaszoltam, erre benyögte azt, hogy "jó, addig spontán is elvetélhetsz, ikreknél gyakoribb".
És hogy ő itt van 50 évesen, nyugalomra vágyna, erre állandó gyereksírás lesz itthon, mert ha éppen az egyik meg is nyugszik, sírni fog a másik. Úgy, hogy volt már két álombabánk, akik sosem sírtak, bárhová tudtunk velük menni, nem volt soha olyan érzésünk, hogy brutálisan nehéz lenne a szülőség... Most pedig úgy áll hozzá, mintha a poklok poklára készülnénk és erről csak én tehetnék.
De a két lánynak tökéletesebb apát nem is kívánhatnék.
Ez most egy nehéz helyzet, igen. De az elmúlt 7 évben, mióta szülők vagyunk, egy szavam nem lehetett rá soha.
Engem az érdekelne, mi lesz ha a babák is lányok...
Eleve úgy ment bele, hogy szeretne egy fiút, szóval ha tényleg fiúk lehet megembereli magát.
De ha mindkettő kislány sok jóra ne számíts ezek után🫤
Na igen, lehet az még nagyobb lavinát fog elindítani.
Igazából a 12. héten megtudjuk, de nagyon megterhelő az itthoni élet így.
Amúgy ez tényleg egy elég érdekes kérdés.
Tényleg megértem én azt is, hogy elvetetni a piciket... Sajnos családban is volt olyan, mikor a baba születés után halt meg. Ismerősi körben volt mikor a lány elvetélt. Igaz az nem tervezett terhesség volt. De elmondta a pasinak hogy mi a helyzet és tényleg nagyon örültek neki. Mikor elment a baba akkor már tervezték a gyereket, hiszen annyira bele élték magukat. Attól persze még nem volt könnyű nekik.
Így teljes egészében meg értem ezt az oldalát is.
Másik oldalról meg ott van az apa, aki tényleg mondta, hogy próbáljanak meg még 1 gyereket és hátha fiú. Erre hirtelen az egyből 2 lett. Tényleg lehet hirtelen is érte és fog nekik örülni nemtől függetlenül.
Nekem adott egy olyan baj, hogy a történet egyik oldala van csak itt. Mondja a hölgy, hogy nem kellett sokat győzködni, meg ha nem akart volna gyereket tudott volna érvelni, meg kiállni magáért, hiszen ügyvéd.
Most pont azt csinálja és le van rendezve annyival, hogy csak hisztizik a férje. Tényleg nem igazán értem. Itt hallani kellene a másik felet is szerintem.
Meg maga a kérdés lényegét se értem. Mi mit csináljunk?? Győzzük meg a férjedet?? Ha kicsit szidjuk lenyugszol?? Vagy szervezzünk gyűjtést?? Vigyük mi az ikreket, ha mentek valahová??
Tényleg megértem érzelmileg mind a 2 oldalt, de nem szidnék valakit míg nem hallottam az ő elmondásait a történetről.
Nektek semmit nem kell csinálni, anyukák tanácsaira voltam kíváncsi. Hogy érdemes erről komolyan beszélni, vagy hagyjam megnyugodni és túljutunk ezen idővel?
Azért van "lerendezve", mert itt már nincs választás. Nem fogok megszakítani egy egészséges terhességet, azért, mert a férjem szerint 2 egyszerre sok és a nagylányunk majd járhat emiatt busszal, mert nem fog beférni a kocsiba.
Hát ezen tényleg csak egy nagy beszélgetés segít. Ahogy nézem minden meglenne a +2 gyereknek is mert nem éltek rosszul. Beszéld vele át tényleg, hogy hogyan érez. Mi az, ami zavarja abban, hogy 2 gyerek jön: pénz, felelősség, éjszakázás...stb. Ha vagytok olyan anyagi helyzetben akkor ha csak az egymásra szánt idő akkor lehet egy babysitteretek is.
Mondanám, hogy férjed megbarátkozik a helyzettel de szerintem maximum beletörődik. Jó lenne érzékeltetni vele, hogy figyelsz és hallgatod mi van és mi a baj. Még ha nem is értesz vele egyet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!