SM beteg anyukák, hogy tartjátok magatok lelkileg?
Olyanok válasza is érdekelne, akik gyermekvállalás előtt voltak diagnosztizálva. Sokat vívódtatok, vállaljatok-e így gyereket?
Jelenleg diagnózis előtt állok, az MR felvételek alapján szinte biztosan SM-em van. 20 hónapos a kisfiam.
Lelkileg bár néha kicsit nyugodtabb vagyok, jelenleg épp megint padlón vagyok. A kisfiamhoz is semmi türelmem, amiért persze mérges vagyok magamra.
A jobb pillanataimban tele vagyok tervekkel, milyen életmódra váltok, mi mindent teszek meg majd azért, hogy rendben legyek. Aztán újra elkap a negatív gondolat.
Kitartast kerdezo, es ne feledd addig mig nincs diagnozis, barmi lehet.
A " valoszinu " az nem diagnozis.
Es a mai gyogyszerekkel, uj kiserletekkel 30 evig is tunetmentes lehetsz, ne keseredj el.
Köszönöm.
Abban már nem reménykedem, hogy nem SM (vagy valami rosszabb) lesz, csak abban, hogy úgy lesz, ahogy írod: gyógyszerekkel és életmóddal jó életem lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!