Szülnöm kellene? 36/N

Es te gáznak erzed, hogy neked nincs? Rossz érzés elmenned egy osztalytalalkozóra, mert neked nincs?

Annyit tudok erről mondani, hogy én viszonylag későn szültem, és annyiban biztos pozitív, hogy nem kattog állandóan a kérdés a fejemben, hogy szüljek-e. Nyugodtabb lettem. Döntöttem. Mintha "megérkeztem" volna. Most már tudom, milyen. Es igen, a társadalmi érintkezeseimben is magabiztosabb lettem - de ez a saját személyiségem miatt van így. Én úgy érzem, hogy többet ad, mint amennyit elvesz, pedig jó sokat vesz el, az biztos.

Persze, hogy kell.

Börtönbe csuknak, ha 40 éves korodig nem szülsz. Te eddig erről nem is hallottál?

És természetesen a lehető legjobb anyák abból lesznek, akik utálják a gyerekeket és a társadalmi elvárások miatt, kedvük ellenére fognak szülni.

A leghülyébbek meg abból, akik ilyen kérdéseket tesznek fel a gyakorin.

A gyerekvállalás opcionális, azaz választható. Teljesen világos, hogy nem akarsz gyereket, amivel nincs semmi probléma. Csak azokat zavarja ez, akik a saját életükkel elégedetlenek, frusztráltak, ezért ugatnak bele mások magánéletébe.

Tudatos gyerekmentes házas nőként, közel a 40-hez, jó párszor megkaptuk ilyen kreténektől a férjemmel, hogy miért nincs gyerekünk, önzőek vagyunk, minek élünk akkor ha nincs gyerek értelmetlen az élet meg hasonló fssszságokat.

Az ilyen emberek egyszerűen ostobák, megkeseredettek, és szar az életük, azt kompenzálják beszólogatásokkal. Ennyi és kész.

És nem, nem vállalunk azért gyereket, mert másnak is van, sem azért, hogy anyuék unokázzanak, vagy azért mert a párod akart, pênzért sem kellene(pl csok és társai).

Épelméjű ember nem cseszi el az egész életét egy gyerekkel, csak azért, hogy beálljon a sorba mint a birkák. Legyen màr egy önálló gondolatod, saját döntéseid, úgy élj ahogy te jól érzed magad, nem kell másoknak megfelelni.

Vedd körbe magad olyanokkal, akikkel van közös pont. Ne azért csinálj gyereket, hogy huszonéve nem látott senkikkel tudj egy órát semmitmondó beszélgetéseket folytatni.

Én sem akartam soha gyereket, nem szeretem őket, fárasztóak, hangosak, amelyiket a gyökér szülei nem neveltek meg és nem tud viselkedni még idegesítő is, eszembe se jutna soha azért feladni a szabad, nyugis, boldog életemet, hogy megfeleljek ennek a társadalmi szokásnak.