Lètezhet olyan, hogy az èvek alatt megutálom az anyaságot?

Tök felesleges egy mentàlis gödörben lévőnek azt szajkózni, hogy örülj hogy nem ilyen meg olyan gyereked van. Ez nem segít. Senkinek nem lesz jobb attól hogy van akinek nála is szarabb.

Ha benne megérik a gondolat, hogy kikecmeregjen a saját mocsarából, akkor tud max hàlát érezni. Addig magát húzza le.

Van hobbid kérdező? Sportolsz? Van saját baráti társaságod vagy bármilyen közösséged?

Persze hogy létezik, de ez várható is volt a te esetedben, mivel sosem akartad valójában, csak elvakított a szerelem, meg ott motoszkálhattak tudat alatt a társadalmi szokások, és elfelejtettél felelősséggel, józanul, ésszerűen gondolkodni.

Én sem akartam soha gyereket, mégis hasonlóan éreztem magam, miután a férjemmel összeházasodtunk.

Azt hittem akarom, hisz ez az élet rendje, mondták sokan milyen szép pár vagyunk, milyen jó anya lennék, gyerek az kell, stb stb, valahol még bűntudatom is volt, hogy előbb kiélveznénk a kettesben töltött időt pár évig, még fiatalok vagyunk, még nincs elég megtakarításunk stb stb, mindig gyártottuk a kifogásokat, hogy még miért nem vágunk bele. Aztán ahogy telt az idő, egyre jobban és jobban megszerettük az életünket úgy ahogy van, van saját otthonunk, megtakarítás, az a vágy pedig amit eleinte még érezhettem, mintha nem is lett volna. Be kellett látnom, hogy egész egyszerűen NEM akarok gyereket, egyikünk sem, mert nekünk túl sok nyűg lenne, túl sok lemondással járna, és arra is rájöttünk mindketten, hogy ez nem baj. Ez csak a mi döntésünk. Mi időben észbekaptunk, és átgondoltuk a dolgot.

Nem vállalunk gyereket és kész.

Azóta sokan ítélkeznek felettünk, sokan beszólogatnak, ha szóbahozzák a gyerektémát, a 90% valami érthetetlen okból felháborodik ezen és ránk akarja tukmálni a saját véleményét, ( miszerint hibát követünk el, ami még ha igaz is lenne, akkor se tartozna rájuk), de ez sem érdekel.

Egy gyerek nem kéri hogy megszülessen, a szülei döntése, ha a világra jön.

Innentől ha egy gyerek tönkreteszi az életed, az a te hibád, mert így döntöttél, nem az övé. Szorítsd össze a segged és neveljétek fel noemálisan . 18 -20 év és megszabadulsz tőle. Ennyit kötelességed vállalni, ha már hülye voltál. És lehetőleg többet ne csinálj gyereket. Így is valószínű, hogy mentálisan nem lesz teljesen egészséges. Tudod a gyerekek nem buták, megérzik ha nem szeretik őket teljes szívből, ha a szüleik nem szeretnek a szüleik lenni. Ha nem is ilyen tudatosan, de akkor is érzik.

Amugy a gyereknevelés ha jol akkarod csinálni baromi fászto tud lenni de látni felnöni a gyereket AZ jó tud lenni.

Éreztem e szarul magam igen AZ elsö gyerem megszületése után ,de elmult .

Viszont mások neveletlen gyerekeit nem birom én sem de én felnötbe se szeretem .