Van itt olyan szülő, aki megbánta a gyerekvállalást? Ha igen miért / ha nem miért?

#20 vagyok.

Felreerthetoen irhattam, en nem gondolom oket onzonek egyaltalan. Mindenki ugy eli az eletet, annyi gyereket vallal vagy nem vallal, amennyit szeretne. Sokkal jobban tisztelem azt, aki fel meri manapsag vallalni, hogy nem akar, mint azt, aki a putriba lefialja az otodiket es a fbon kuncsorog, kozben a hatodik mar a hasaban van, de sem o sem a ferje nem dolgozik.

Sajnos manapsag rengeteg ember leonzozi, butazza azt, aki nem akar gyereket. Kerdem en, mi koze hozza? Plane az oregek, akiknek van hatra kb 10-15 evuk, mi jogon mondjak ezt? Nekik nem mindegy? Foleg az alkoholista reteg, az aztan plane ne minositsen senkit sehogy. Felreerthettel kerdezo, nem en tartom oket onzonek, hanem a frocsogo emberek.

Nem tudtam megbánni, mert még csak most fogok szülni. De azt sose értem, hogy akik 35 évesen meglepődnek azon, hogy milyen egy gyerek, addig szatyorban éltek? Ki az anyámnak kellett volna felvilágosítani? Ha addig 10-ig aludt, azt hitte, a gyerek is addig fog? Sose hallott senkiről, akinek legkésőbb 6-kor kel a babája és addig is 8x szopik?🤣 Nincs egy barátnője/szomszédja/ismerőse, aki már szült előtte? Nem hallotta senkitől, hogy nem tudok menni, mert akkor fürdetek/a gyerek nem alszik nélkülem stb. Nem hallotta még azt a kifejezést, hogy dackorszak??? Könyörgöm, valaki írja már meg, pontosan mi az, amin olyan rohadtul meglepődött és kinek kellett volna használati utasítást adnia a leendő gyerekéhez!

Ennek tovább fejlesztett változata a "szemét társadalom rávett/rákényszerített hogy szüljek!"🤣 Hát, bocs, de akinek felnőtt emberként, mások mondják meg, hogy mit csináljon, az meg is érdemli. Ezt már egy értelmesebb ötéves se hagyja, ha mindenki megnézi a saját gyerekét.

#17 Nem azt mondom, hogy nem félek a környezeti katasztrófáktól, de azért ez erősen túlzás. Ha jelenleg romokban a bolygó, akkor ahhoz képest egész jól elkaristolunk. Már egy ideje túlnépesedés van, de nem Európában. Egyes helyeken (szárazabb kontinenesek) régen sem volt ivóvíz. Itthon ilyen probléma nem áll fent, maximum olyan, hogy a csatornahálózat felújítása helyett stadion lesz az adóból. És ezért nincs néha egyes helyeken egy ideig víz. Az "árvaházak" nincsenek dugig, évekig kell várni ha az ember örökbe akarna fogadni. Az olyan gyerekek nagy részét sem gyermekotthonban helyezik el, akik nem örökbefogadhatóak (mert pl a saját szüleik nem mondtak le róluk), hanem nevelőszülőknél.

Félre ne érts, szerintem sem folytatható örökké ez a pazarló, túlfogyasztó életmód amit ma a nyugati ember csinál. De nem látom olyan borúsan a helyzetet. Egy gyereket szültem, neki az anyagi javakat meg tudom adni ahhoz, hogy szépen felnőjön. Lehet, hogy a környeheti károk miatt neki már más, egyszerűbb élete lesz, nem repül havonta fapadossal, nem rendel hajgumit Kínából stb. De abban is bízom, hogy nem a palackos ivóvízért fog harcolni. A tudomány mindig fejlődik, jelenleg is képesek már pl sós vízből vagy vizeletből ivóvizet csinálni.

A fő kérdésre válaszolva, nem bántam meg. Az első fél-egy év nekem hardcore volt, szar, túl kellet élni, azóta is nagyon sajnálok mindenkit aki terhes a környezetemben, mert én utáltam a csecsemő korszakot. De azóta mióta ő is kis emberforma, azóta nagyon jó. Magát a gyereket előtte is szerettem persze, csak a napjainkat nem. Mióta nagyobb, már a napjainkat is szeretem. Vicces, okos, kedves kislány, könnyű vele. Mikor nevet, megpuszil, megölel, az mindennél jobb.