Az normális, ha én csak a rosszat látom a gyerekvállalásban, és ezért nem akarok gyereket?
Mert ha belegondolunk így az egészbe: a terhesség egy csomó rosszulléttel, kellemetlenséggel jár, van, aki végighányja, és kiszáradás miatt kórházba kerül.
A szülés kimondhatatlanul fáj, és nem lehet tudni, hogy mondjuk a 25 óra vajúdásnak nem-e császármetszés lesz a vége, az is egy nagy csalódás.
A kisbabák állandóan ordítanak akár a hasfájás, akár más miatt, telibebukják, összekakilják magukat, és 0-24-es készenlétet igényelnek.
A kisgyerekek a dackorszak alatt mindenért hisztiznek, szófogadatlanok, nyűgösek, 500x kell elmondani mindent, de még akkor sem ér a szó, ha valamire nemet mond nekik a szülő, azonnal ordítanak. A szülők (legfőképpen az anyuka) ettől teljesen befásulnak, becsavarodnak.
Amikor a gyerek óvodába megy, azon aggódik a szülő, hogy vajon sikerül-e neki beilleszkedni, hányszor fog reggelente sírni, hogy nem akar menni, megeszi-e majd az ételt, stb.
Ugyanez a helyzet az iskolával is. Először azon tétovázni, hogy melyik iskolába írassa a szülő, ne olyanba, ami tele van bunkó tanárokkal és beképzelt gyerekekkel. Ha esetleg új osztálytársai lesznek, muszáj beilleszkedni, barátkozni, mert ezek sem mennek mindenkinek, és sajnos van, akit kiközösítenek, ami borzasztó érzés a szülőnek.
Aztán később, amikor már meg kell vele szerettetni a tanulást, és tanulhat vele a szülő, megint csak a stressz, aggódás kezdődik, hogy vajon akar-e majd tanulni, hogyan fog teljesíteni, (milyen jegyei lesznek) mennyire lesz lusta, fogja-e vinni valamire az életben.
Ha meg esetleg a gyerek nem akar tanulni, és emiatt rossz jegyei lesznek, az is a szülő gondja lesz, mert ha nagyon leromlik mindenből, gyengébb iskolába kell, hogy átírassa a szülő (tudom magamról, én is nagyon lusta voltam, és nem szerettem tanulni, ezért anyám mindig azt mondogatta, hogy infarktust fog kapni miattam, meg teljesen kicsinálom az idegeit).
A kamaszkor pedig szintén tele van idegeskedéssel, szorongással, stresszel, ha gyerek majdnem mindig hazudik, mert nem meri megmondani, hogy mekkora f*szságot csinált, részegre issza magát egy buliban, és ki tudja, hogy nem-e felcsinálja valaki, aztán arra ébred, hogy terhes.
Pofázik a szülővel, mindent eltitkol előle, majd amikor felnő, jó messze elhúz a szüleitől, és rájuk se nyitja az ajtót.
Most komolyan kérdezem, miért kell ez bárkinek is? :)
#20
Tehát te is megbántad a gyerekvállalást, mert úgy érzed, neked való?
De unalmas már ez a reddites kérdező, bár eleve a moderátor tiltaná az ilyen marhát. :D Unatkozó majom.
Kérdező,őszintén hány éves vagy? Mert egy felnőtt ember felméri, hogy ez bizony nem egyszerű feladat, ettől meg igen is szép és megéri. Most nem azért, de ha én felmegyek a gyermektelen fb csoportba, ahok szidják a gyerekeket, szülőket, ott mindenki szidni fogja. Te felmész egy ilyen oldalra és csodálkozol, mintha csöppnyi eszed se lenne. Picit nőj már fel, ha eddig ez nem történt meg láthatóan. Senkinek nem tartanak fegyvert, ne vállalj, ha téged ez elrettent. Lehet jobban is járna mindenki. :D De mit okoskodsz bele másnak milyen? Nem látsz bele, nem tudsz erről semmit kinek milyen. Szubjektív minden. Komolyan ennyire nincs életed a napi 20 kérdéseid mellett? Akkor viszont igazán sajnállak, unalmas lehet tényleg.
Igen, a gyerekvállalás szopás. Pláne, ha nincs segítséged. Nem csak a felelősséged nő gyakorlatilag az egekbe (igen, még az is szervezést igényel az elején, hogy pisilni menj, bár simán megoldható annyival, hogy beteszed a gyereket a kiságyba, de ez már sokkal több, mint amennyit gyerek nélkül kell csinálnod), de anyagilag is keményen oda tud vágni. Gyakorlatilag 24 órás készültségben vagy évekig. Ez kegyetlenül ki tud készíteni, és ha nincs meg a lehetőséged, hogy rendszeresen kikapcsolj, akkor abba belebolondulsz.
De ha a gyerek apja normális, és legalább ő odateszi magát, akkor te is fel tudsz töltődni már az elején is, lesz énidőd neked is. És olyankor meglátod tényleg a szépségét is a dolognak, és könnybe lábad a szemed a meghatottságtól, amikor először mondja, hogy "anya, szeretlek".
De mindez nem változtat azon, hogy a gyerekvállalás a te egyéni döntésed. Ha nem akarsz, akkor ne legyen, teljesen mindegy, hogy milyen okból. Ha meg gyerekre vágysz, akkor jól nézd meg, hogy kivel vállalod, és beszéljétek át többször is a témát.
Ilyet bármiről lehet írni. Pl.:
Nem akarok kutyát. A kutyák ugatnak, hangosak. Enni kell nekik adni, kutyakajat kell nekik venni, ami drága és aztán oda kell nekik adni naponta egyszer, kétszer, ami időbe telik. Ki kell őket vinni sétálni. És még isznak is, vizüket ki kell cserélni. Ha azt akarod jól nevelt kutya legyen, kutyaiskolaba kell vinni, drága és időigényes.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!