Nem hiányzik néha a gyerek előtti éned/életed?

Dehogyisnem!

És megnyugtatlak, teljesen normális érzések néha ezek.

Aki azt írja, hogy 'nem' az vagy hazudik, vagy nem igazán volt eseménydús, gondtalan, független, lendületes élete a gyerekek előtt.

Nem lány vagy, hanem felnőtt nő, asszony, anya. Alapjáraton valaki akkor vállal gyereket, ha már nem azon jár az agya, hogy melyik diszkóba menjen és mit igyon aznap este, hanem hogy hogy nevelje felelősségteljesen a gyerekét.

Ennyi a különbség a 18 éves csitri, meg egy nő között. Nem bűn a lazítás, de hogy gyerek mellett az hiányzik épp, hogy bulizni mehess a csajokkal, az arra vall, hogy te nem voltál és most sem vagy kész a feladatra. Pedig második gyerek előtt ideje lenne össze szedni magad.

34 vagyok, 27 évesen szültem az első gyerekem, most várom a harmadikat. Nem, nem vágyom arra, hogy megint egy kis hüly* pitsa legyek az egyetemi padban, aki a barátnőivel kuncog a folyosón, este meg elmennek bebaxni.

2

Hiányozhat a gondtalan gyerek előtti élet, mikor még nem volt felelősségünk, de nem olyan dedós szinten, mint a kérdezőnél. Konkrétan a bulikázás hiányzik neki.

Hát nekem igenis gondtalan, független életem volt, rengeteg mentünk a férjemmel, spontán volt az egész életünk. Csak aztán tudod, beértünk a gyerekvállaláshoz.

Nem kívánom vissza azt az időszakot, egyszerűen mert én ezt akartam, készen álltam rá és meg is valósítottuk.

Teljesen normális érzés. El fog jönni az az idő is, amikor megint meg tudod engedni magadnak. Addig meg ezzel kell megelégedni :-) gondolj arra hogy ez az időszak is egyszeri és megismételhetetlen.

Hármas, a toxikus frusztrált hozzászólásokért felesleges koptatni a billentyűzetet. Mindenkinek megvan a "gyerek előtti vagy nélküli" élete. Valakinek ez a buli, másnak a színházba járás, harmadiknak a dzsungeltúra. Nem ér egyik sem kevesebbet. Nekem például iszonyat hiányzik a puzzle, de a nagy "segíteni" akar, a kicsi meg mindent megenni... És igen, nagyon hiányzik. Ettől sem én, sem a kérdező nem éretlen, pusztán ember maradt saját igényekkel.

5

Nem azt mondtam, hogy akinek a buli többet ér, mint a gyerek, az egy xar ember. Mindenkinek más a fontos az életében.

Van különbség aközött, hogy neked a gondtalan puzzelözés hiányzik, meg aközött, hogy a kérdezőnek a gyerek nélküli élet úgy egészében.

"Nem lány vagy, hanem felnőtt nő, asszony, anya."

"Ennyi a különbség egy 18 éves csitri, és egy nő között"

Ezek tipikus önbizalomhiányos, fásultságról árulkodó, kétségbeesett önigazoló mondatok. Egy magabiztos nő, jó anya nem fényezgeti magát egy másik édesanya degradálásával a látatlanban vélt tulajdonságai, szokásai miatt.

És ha a bulikázás hiányzik neki? Nekem is hiányzott, mentem is. A tesómnak is hiányzott, elvállaltam a gyerkőcét egyik hétvégén, és ment is....

Attól, hogy anyák lettünk, megmaradtunk nőknek, de embereknek is (sokan elég fiatalok is még), pihenési, töltődési szükségletekkel.

Nincs azzal az égvilágon semmi baj, ha a kérdező is "mer élni" néha egy kicsit a gyermeke mellett, még jót is tesz neki, és a picinek is közvetetten, mert kevésbé lesz frusztrált, türelmetlen.

A bezártság, emberi kapcsolatok mellőzése, állandó készenlét és robotolás hosszútávon nagyon káros tud lenni.

Soha nem hiányzott a gyerek előtti életem. Pedig én is hasonló voltam, mint te. De a gyerek annyira más életet, személyiséget varázsolt nekem, hogy közelébe se ér semmi, a régi életemből. Egyszerűen olyan semmiség nem tűnik ahhoz képest amim most van és amilyen napjaim most vannak. Ez ér valamit, úgy igazán.

Aki még azt mondja gyerek előtt gondtalan és független volt, az nem járt egyetemre, nem dolgozott? 🤣 Nem volt párkapcsolata? Ott is vannak gondok, fáradtság és más osztja be az idődet. Csak ez legalább olyat ad vissza, amit semmi más nem.