Merre induljunk el, hogy a gyerekeket kiemeltethesük a családból?
Van két unokaöcsém, akiket a testvérem és a felesége súlyosan elhanyagolnak érzelmileg és szerintem a tartós károkozás fogalmát is kimerítik.
A gyerekek 1,5 és 4 évesek és súlyosan kütyüfüggők. Eleinte is szóltunk nekik (akkor még csak a nagyobb volt meg, talán 1 éves lehetett), de akkor úgy tűnt hogy határt szabnak, illetve csak kisebb időkre adják a gyerek kezébe a telefont (amíg anyuka felvágja a zöldséget, kitereget stb). Aztán a második terhesség alatt kezdett megcsúszni a dolog, amikor is anyuka veszélyeztetett terhes lett és sokat feküdt, az unokaöcsém pedig akkor már a saját tabletét nézte naphosszat, játékokattöltöttek le neki stb.
A kicsi már majdnem újszülött kora óta telefonozik. Először csak kitámasztották neki hogy nézze, ma már magának kapcsolgatja a youtube-ot.
Mindketten le vannak maradva a korukhoz képest szinte mindenben. A nagyobbnál már jelezte az ovi, hogy keveset beszél és érthetetlenül (anyuka szerint az óvónők a hülyék, mert a gyerek beszél, sőt, angolul). A mozgása le van maradva, a figyelme rövid időre sem fenntartható. A társaival nem játszik, kb semmivel nem játszik vagy csak bele-belekap. Egyébként én is ezt tapasztalom. Ha veszek egy játékot, amire nagyon vágyik, kibontja de nem jászik vele. Kizárólag akkor játszik, ha leülök vele játszani, azt egyébként szereti is, de a szüleik ilyet soha nem csinálnak. A kicsinél még soha nem láttam pár percnél tovább játékot . Még a lakásban is a telefont nézve sétál. Ha elveszem tőle, dührohama van, ordít, földhöz vágja magát és nem lehet megnyugtatni. Ha megtalálja a telefonom, hozza hogy oldjam fel a billentyűzárat. Ezt én nem teszem meg, akkor eldobja, csapkod, verekszik. Egyszerűen ijesztő.
Anyukának többször szóltunk, hogy ez már egyenesen veszélyes a gyerekekre nézve, mutattam tanulmányokat, videókat, de semmi. Mert "ez már egy ilyen kor" és a "gyerek csak neki való mesét néz". Egyébként ez utóbbi még csak nem is igaz, mert anyukának fogalma sincs, miket néz a gyerek. Mindeközben ő olvasgat, telefonál, filmet néz vagy facebookozik.
A tesómnak is szóltam, de annyiban kimerült a reakciója, hogy majd szól a feleségének, hogy kicsit kevesebbet nézzenek a gyerekek képernyőt.
Mondanom sem kell, eredménye semmi.
Én pedig -bár tudom, törődjek a magam dolgával-nagyon aggódom értük. Védőnőhöz, gyerekorvoshoz rendszeresen járnak, de ott nem tapasztalnak semmit, hiszen csak rövid ideig vannak ott és külsőleg egyébként ápolt, jó fizikumú gyerekek. És az anyjukhoz is nagyon ragaszkodnak, szóval a kívülálló számára egy jó anya képe rajzolódik ki.
válasza: válasza:Abban igazad van,hogy kevesebbet kéne telefonozni tévézni,de abban nincs hogy ez miatt meg akarod hurcolni a családot
Normális vagy?
Éheznek?piszkosak?úgy élnek mint az állatok?
Leírások alapján nem,csak anyukaval elszaladt a ló a kütyük kapcsán.
Azért mert te párszor láttad,hogy anyuka nem foglalkozik a gyerekekkel nem biztos hogy minden nap így van.
Nem vagy ott egész nap reggeltől estig gondolom.
válasza:Tegyük fel,hogy igaz a történet, és te valóban a nagyon aggódó nagynéni vagy, aki azt hiszi ez kimeríti a gyermekbántalmazás és elhagyagolás fogalmát, és ilyenért azonnal, de rögtön ki is emelik a gyermekét...
Kiemelni csak nagyon súllyos okkal és csak is legvégső esetben teszik.
Tegyük fel egy fél pillanatra, hogy kiemelik a gyerekeket. Mire számítassz? Mi fog a gyerekekkel történni?
Te vállalnád őket? Szüleid? A sógornőd rokonsága? Senki? Akkor mehetnek vadidegenekhez?
Szerinted milyen egy rendszerbe bekerült kisgyerek élete? Csupa móka és kacagás? Azt hiszed, hogy majd a nevelőszülő cipeli mindenféle fejlesztésre?
Férjem 9 évig volt nevelőszülőknél.. 3* szökött meg..
válasza:De te komolyan azt hiszed, hogy emiatt ki fogják emelni a gyerekeket, miközben még a cigányputriból sem emelik ki őket, holott ott éheznek meg fáznak?
Ugyan már. Semmilyen szervet nem érdekel, mennyit kütyüzteti valaki a gyerekét, ahogy az igazi zsírkoca gyerekeket sem veszik el a szüleiktől, hiába etetik őket úgy, hogy az már az egészségüket veszélyezteti.
A védőnő és gyerekorvos aztán pláne nem foglalkozik ilyenekkel, ez nem az ő kompetenciájuk. Max. a gyermekvédelemnél tehetnél bejelentést, de ilyennel nem foglalkoznak, legjobb esetben is csak azt érnétek el, hogy jeleznék anyukának, hogy kaptak bejelentést, és ha kiderülne, hogy tőletek, akkor tuti eltiltják tőletek a gyerekeket.
De mondjuk elképzelem, hogy be mész a gyermekvédelemhez, hogy folyton tableteznek a gyerekek, hát pont nem fogja őket érdekelni.
Mint írtam, akár én, akár édesanyám vállalnánk őket.
Azt is írtam, hogy hetekig beleláttam az életükbe és egésznap ez van. Egyébként anyuka ezt nem is tagadja egy pillanatig sem.
Tovább megyek, anyukának mintha valami lelki baja is lenne, bár nem vagyok pszichológus. Állandóan panaszkodik a gyerekekre, hogy mennyi a dolga, közben nem foglalkozik velük. Állandóan a telefonba bújik ő is, mondván ennyi a szociális élete. Ez igaz is, mert nincsenek barátai, nem jár ki a lakásból. Ha muszáj, akkor is minden baja van. Felajánlottam, hogy áthozom magamhoz a gyerekeket, vigyázok rájuk ameddig szeretné, de nem adja őket, mondván jó nekik otthon. Amikor ott laktam náluk, olyan érzésem volt, mintha mindenki csak biodíszlet lett volna. Semmilyen kapcsolat egymással, se velem. Szerintem ez nagyon nem egészséges környezet. A szülőnek sem, de a kicsi gyerekeknek semmiképp.
De a válaszokból ítélve én látom rosszul és amíg a gyerek enni kap,addig ez teljesen rendben is van.
válasza:"nem adja őket, "
Mond te normális vagy? 🤦
Nem bele okoskodni kellene, nem kibeszélni mit nem csinál jól, hanem szimplán felajánlani a segítséged, a támogatásod ha már ennyire bele akarsz mászni másnak az életébe, családjába, házasságába.
Igen, nem a legjobb hogy sokat kütyüznek a gyerekek, pláne ilyen korban, de azon kívül, hogy annyit mondassz "Juli szerinted jót tesz a gyerekeknek ez a sok képernyő idő?"
Vagy " szükséged van bármilyen segítségre , én itt vagyok "
Nem hiszem, hogy kellene bármi mást mondanod.
válasza:"De a válaszokból ítélve én látom rosszul és amíg a gyerek enni kap,addig ez teljesen rendben is van"
Nem azt mondtuk, hogy rendben van, hanem hogy a hatóságok ilyne problémával nem foglalkoznak.
Szerinted ha valaki panaszkodik, hogy semmi ideje nincs magára és felajánlom, hogy elviszem a gyerekeket egész napra, akár egész hétvégére vagy a szabadságom alatt egész hétre is. Elviszem őket kirándulni, strandra stb, az mi ha nem segítség? Milyen segítséget ajánlhatnék fel annak, aki elmondása szerint soha nincs egyedül, mint azt hogy lehetővé teszem, hogy egyedül legyen, miközben a gyerekei tartalmasan töltik az időt?
Komolyan érdekel, mivel segíthetnék többet?
válasza:Igen, ez káros a gyerekekre nézve, és valószínűleg hosszabb távon is problémák lesznek ebből.
De ezért gyereket nem emelnek ki a családból. Tudod te, mennyi ilyen gyerek van? Némelyik még 5-6 évesen is alig beszél, mert egész nap videókat néz. A legtöbb, ami történik, hogy az óvoda vagy a védőnő elküldi őket a pedagógiai szakszolgálathoz beszédelmaradás miatt, ott nyilván a szakember is elmondja, hogy ne adják oda a telefont állandóan a gyereknek, de az sem hatóság, ha a szülő nem tartja ezt be, akkor sem történik semmi.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!