Vállalnátok úgy gyereket, hogy férjjel, de mégis egyedül? Viszont anyagilag minden biztosítva lenne?

A te gyerekednek ugyanúgy nem lesz apja, ahogy neked sem volt. Ezt megmondta előre. Hiába szimpatikusabb neked a barátnődék élete, a tietek nem olyan lesz.

Az én ferjem munkakört váltott, full ho-ban van flexibilis munkaidővel. A gyerekek életének 100%-os részese, a lelkét is kiteszi értük. Meg is van az eredménye, boldog, nyugodt gyerekek, szeretnek mindkettőnket, apjukra ugyanúgy számithatnak bármiben. Ilyen apaképük lesz. A tiednek olyan lesz, hogy apának a meló a fontos. Ha neked ez megfelel, hajrá, ha nem, akkor nem.

Akkor mért vannak kétségeid?

Valami csak nem stimmel, mert abban, hogy 6ra ér haza, nem lenne semmi furcsa.

Munkát még én is szoktam hazahozni, szóval az sem extra.

Valami furcsa csak van, ha így aggódsz.

Pl az nem tetszik, hogy Te alakítgatod, nem az ő belső igénye, karaktere miatt tudtok jól meglenni, hanem "évek munkája", hogy úgy éljen, ahogy Neked tetszik.

Mondjuk ez is érdekes, hogy Te elvárod, hogy péntektől hétfőig Veled foglalkozzanak, meg hogy minden délután a "Tied" legyen.

Ez azért nem magától értetődő elvárás.

Nekem ez ilyen apakomplexust sejtet egy aszimmetrikus viszonnyal, ahol Te igényled a több tutujgatást és Te vagy hajlamos a magányra, visszautasítottság érzésre.

A párod nyilván ragaszkodik Hozzád, ha ezt hagyja, de azért át kellene gondold, mert a kisgyerek majd még jobban elmagányosít, és nem tudom, most ebben a pillanatban tényleg az anyaságra van-e szükséged.

Senki sem tökéletes, nem bántásból írom, de tényleg pszichológust javasolnék.

A férjem négy műszakban dolgozik, két hétig full éjszakás, két hétig nappalos. A nappalos napjain este hatra ér haza, a gyerekek nyolckor ágyban. Az éjszakás hetein gyakorlatilag nulla a kapcsolat. Elfogadtuk így, nekem megfelel. Mielőtt valaki belém áll, emberek, családok ezrei, tízezrei élnek így. És akkor nem beszélünk arról, hogy a házasságok fele válással végződik, ott kétheti apukák lesznek.

Az a kérdés, hogy te mit akarsz. Én két gyereket szültem és nevelünk, nem szavaztattam még sehol.

Én nem vállalnám be, de én nem is maradtam volna együtt vele.

DE ha TE nekem megfelel ez a kapcsolat és lennél "egyedülálló" anyuka egy ilyen házasságban, akkor vágj bele.

Ha eddig nem zavart h nélküle csináltál dolgokat és az sem fog zavarni, hogy a gyerekkel sem fog foglalkozni, akkor nyugodtan.

Figyelj hány nőnek van olyan férje, aki kamionozik vagy külföldön dolgozik és hetente meg két hetente megy haza? Rengeteg.

És sokan nem csak egy, hanem több gyereket is szülnek, azaz nem érezhetik annyira rossznak, ha nem váltak el az első gyerek után.

Én nem csinálnám, de én nem te vagyok, nem ugyanazok az igényeink. Én 24 évesen nem is szültem volna, de te szeretnél.

Ne másokból indulj ki, csak arra gondolj neked mi a jó.

Viszont azt látom, hogy zavarna ha nem lenne a gyerekednek apukája, ezen érdemes lenne elgondolkodni.

De kérdező, miért másoktól, ráadásul idegen emberektől akarsz begyűjteni megerősítéseket, hogy igen, jó lenne ha bevállalnád a babát?

Magadnak,illetve nektek kell ezt eldönteni, nem másoknak.

Nem.

Még csak a kérdést olvastam, és már tudtam, hogy jóval idősebb. Nem tekint egyenrangú partnernek, hanem valakinek, akit pénzzel kifizet, hogy cserébe szolgáltassa neki a családot.

Kicsinek látom az esélyt, hogy ne menj hozzá, de nagy árat kell fizetned érte.

Van erre egy találó Zorán dal.

[link]

De kérdező, akkor pontosan mi is a bajod? Mármint, a vőlegényednek van egy tök átlagos munkaideje, több százezren, millióan dolgoznak így. Semmi kirívó nincs benne, hogy este 6-7-től áll a család rendelkezésére hétköznap, plusz egész hétvégén. A home office sem való mindenkinek, nagy önfegyelmet igényel egyrészt az, hogy tuti megcsinálja a munkáját és ne terelje el a figyelmét minden, másrészt, hogy időben letegye a munkát. Ha neki a munkaidő alatt végig a munkára kell koncentrálnia, akkor lehet, neki az a legjobb, hogy tényleg benn van az irodában. Főleg, hogy ha hajlamos a munkamániára, akkor valóban nem lenne célszerű hazavinnie, mert abból az lesz, hogy még ezt megcsinálja, azt megcsinálja, és már este tíz van. Ilyen szempontból az iroda sokaknak egy jó fizikai határ, ami elválasztja a magánéletet a munkától.

Azt mondod, hogy van fizetett segítség, szóval az egyikőtök élete sem megy el a komplett háztartással, de ha van, amit meg kell csinálja, akkor ugyanúgy csinálja. Plusz, azt is mondod, hogy amikor hazaér, onnantól kezdve a családjáé az ideje, nem veszi elő a melót. Programot is szerveztek. És ezek alapján feltételezem, hogy haverozással, sörözéssel, egyebekkel sem megy el az idő (vagy igen?).

Ez messze több, mint ami egy átlag családnak jut, mert dolgozni a legtöbb embernek kell. És mondom, ezek alapján nem kirívó a munkaideje, teljesen átlagos, főleg ha pénteken délben le tudja tenni. De akkor mi a gond, pontosan mi az, amit szeretnél, mi az, amire vágysz? Mi a nem jó ebben a pasiban? Mert azok alapján, amiket írtál, nagyjából egy olyan ember tudna többet adni, akinek passzív jövedelme van, és nulla hobbija. Szóval vagy neked van valamilyen irreális elvárásod a családdal kapcsolatban, pl. hogy 0-24 egymás nyakán kell lógni a meglévő traumáid miatt, vagy valami mégsem annyira jó és idilli, mint ahogy próbálod lefesteni.