Mennyi segítség várható el a nagymamáktól?
4 hónapos ölbebabával vagyok itthon, férjem külföldön dolgozik. 0segítséggel próbálom túlélni a hétköznapokat,a háztartás már rég elesett. Tudom, nem nekik szültem, de jól esne, ha csak 1fél órára is beesnének az unokához,ha már egy városban lakunk. (és akkor nem azzal kellene foglalkoznom, hogy kávét főzzek, mert fáradt vagy éppen azt hallgatni, hogy elkapattam a gyereket, mert sír az ölében..)
Konfliktusunk a baba előtt nem volt, nem emiatt nem jönnek. De részemről már nagyon érik a dolog.
Semennyi
Ha akarnak foglalkoznak vele ha nem akkor nem.
Anyósom öt km-re lakik tőlünk,kétszer látta a 16 hónapos fiamat,a 9 éves lányomat pedig talán hétszer.(nem járunk hozzá,férjem haragszik rá családi okok miatt)
Anyámék 15 km-re laknak,ok egy évvel ezelőtt voltak nálunk,most szombaton jönnek ismét.(hozzájuk járunk hetente egyszer mi,de ők nem jönnének az istenert sem ide)
Nálunk csak anyósom van, az én anyukám már nem él.
De anyósom különösebben nem érdeklődik az unoka iránt. Soha nem telefonált mondjuk, hogy megkérdezze, hogy vagyunk, mi újság? Általában havonta 1x jött, ivott egy kávét, beszélgettünk, aztán nagyjából ennyi. 1 éves kora után volt, hogy amikor jött, és kint voltunk az udvaron, akkor kicsit játszott vele. Vagy kiment vele sétálni 5 percre. Nem is azt vártam, hogy majd állandóan rá lehet bízni, de legalább néha jól esett volna, ha legalább érdeklődik. Vagy ha már jön, akkor foglalkozik vele.
Mostanában néhányszor megkértük, hogy vigyázzon rá, mert olyan dolgom volt, amit másképp nem tudtunk megoldani. Elsőre nem volt semmi gond. Másodszor már telefonnal altatta el a gyereket..... aztán megkért, hogy legközelebb hamarabb jöjjek, mert neki annyi sok dolga van. Szóval valószínűleg egy jó darabig nem fogjuk megkérni. Nincs türelme a gyerekhez. Nem csak hozzá, a többi unokájához se. Nekem ez rosszul esik, az én anyukám nem ilyen volt. Nálunk a családban nem jellemző az se, hogy csak hébe-hóba beszélünk egymással. Férjeméknél ez "normális".
Pedig anyósom lakott az anyjánál sokáig, amikor egyedül maradt a gyerekekkel. Aztán a legnagyobb gyereke is a mamához költözött, amikor kidobta otthonról. Szóval neki is volt segítsége. Csak szerintem elfelejtette, milyen jó is az.
Nálunk ez máshogy működött mindig is. Nálunk tesómnak lettek hamarabb gyerekei, mert sokkal idősebb nálam. Anyum és a másik mama jóformán versenyeztek, ki menjen a gyerekekhez, ki hozza el őket oviból, ki vigyázzon rájuk hétvégén. Bármi volt, mindketten segítettek. Szóval nekem fura ez a hozzáállás sok mostani nagyszülőtől, hogy nem is foglalkozik az unokájával.
17
Ne haragudj, de nem a nagyszülő vállalta az a gyereket..
Béna a hasonlat.
Más persze az, hogy nekem is segít anyukám, anyósom is segítene, de távol lakik..
Viszont nem elvárható.. ha ilyenek lennének, akkor semmit nem vàrnék ( amúgy anyóstól nem is várnék, ha közel lenne sem..mert nála az a bizonyos út is jószándékkal van kövezve)
Másrészt anyu szívesen segít..
Naponta jön.. már nekem kell mondani, nehogy erőn felül legyen.
Nem ő vállalt 4 gyereket, hanem mi.
Egy valamiben viszont kértük.
A picivel kórházba kerültem terhesség végén.. addig a többiekre munkaidőben vigyázott, mert nyàriszünet volt.
Ez sem lett volna elvárható, de nagyon hálás vagyok, hogy mégis vállalták.
7.
Egyetértek a 36-ossal.
Az a gáz, a szomorú, hogy a nagyszülőknek minimális igénye sincs az unokával lenni, vagy a saját gyereküknek segíteni.
El sem tudom képzelni, hogy így lesz*rjam a saját leszármazottaim, csak, mert dolgozok, meg nem nekem szülte. Attól még szeretem őket, és jó velük lenni (vagyis egyelőre a gyerekeimmel csak) , és ha nem is tudnék folyton segíteni, akkor is megkérdezném rendszeresen, menjek-e, hozzam-e el a kicsit mondjuk két hétben egy órára vagy bármi.
Azt gondolom, az ilyen szülők/nagyszülők érdemlik azt, hogy 20 év múlva, mikor nekik kellene segítség, akkor megkapják, hogy bocsi, van saját életünk, nem tudunk veled foglalkozni.
Elvárni úgymond nem elvárható szerintem.
Aki nem akarja, azt nem kell erőltetni. Meg akkor olyan is lesz az egész. Mármint ha csak kényszerből van az unokával.
A gyereknek is az a legjobb, ha maga ajánlkozik.
Szerintem ha magától nem megy, akkor hagyd a csudába.
De igen, ne szolgáld ki őket, te sem azért vagy, hogy nálad kávézgassanak.
Nem elvárható, persze, hogy nem elvárható de azt gondolom a gyerekemet nem csak addig szeretem és segítem amíg felnő és ő is anya nem lesz. Ha segítség kell mert kialvatlan fáradt vagy csak vigyázni kell a saját unokára akkor nem fordítok neki hátat csak azért mert “ magának szülte”.
A csalàd ezèrt van! akik tudjàk mi az összetartás szeretet azoknàl ez nem is tèma
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!